Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-25 / 8. szám

KÖRVONALAZÓDIK A VÁRSZÍNHÁZ MŰSORTERVE — riportunk az 5. oldalon — ESZTERGOM es VIDÉKE 1999. február 25. - 8. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft A február 18-ai képviselő-testületi ülésről nehéz érzelmektől mentesen, higgadtan írni. Különösen azért, mivel az egy héttel korábbi rendkívüli ülés után úgy éreztem - s ennek hangot is adtam e lap hasábjain -, hogy végre létrejött a régvárt egyettértés, hogy előzékennyé, udvariassá válik a tárgyalások hangneme.*) Nos, rossz jósnak bizonyultam! Több mint hétórás - gyakran a személyeskedésig fajuló - viták után úgy állt fel a testület, hogy egyeüen kézzelfogható, a város szempontjából hasznos határozatot nem hozott. Elvi állásfoglalások persze születtek, meg különféle bizottságok is - de leginkább csak a „kekeckedés" volt jellemző az ülésre. Ennek alátámasztására hadd álljon itt néhány képviselői vélemény! Lengyel Károly: „Kellemetlenül éreztem magam a mai képviselő-testületi ülésen." Török József: „Csak beszéltek órákon át - de semmi kézzelfogható eredményt nem tudtunk felmutatni. Inkább tenni kéne már végre valamit e városért!" A ntalics Mihály: „ Terméketlen vitákra pazaroljuk az energiánkat." De haladjunk sorban! Az utólag beiktatott és előrehozott napirend, a Mária Valéria hídépítésével kapcsolatos beszámoló több mint egy órán át tartott. Megtudtuk Únyi Antaltól, a megyei Közútkezelő KHT főmérnökétől és munkatársától mindazt, amit már eddig is tudtunk, ezen kívül még azt is, hogy a tervezésért az UVATERV Rt.-t, a bonyolításért az UTIBER Kft.-t „lehet majd szidni", hogy lesz majd parkoló, meg kerékpárút, meg nemzetközi tender, nem lesz viszont sem bontás, sem túl nagy forgalomnövekedés, mert az anyagszállítás nagy részét a Dunán bonyolítják le. Kiderült, hogy - bár korábban az önkormányzat kérte a hídhoz kapcsolódó átmenő forgalom külső ^kivezetését a városból - csupán az Árok utcai forgalom elvezetésére készültek tervek. Holott sokkal ésszerűbbnek látszik a Sziget felső csücskénél kivezetni az utat, és csatlakoztatni - a táti és dorogi utat keresztezve - a Suzuki úthoz. Egyrészt ezért, másrészt mivel az írásos anyag igen szegényes volt, a testületnem volt hajlandó arészletekben dönteni, csupán elvi hozzájárulást szavazott meg a hídépítéshez, dr. Kovács László és Meggyes Tamás pedig keményen bírálta a polgármestert a nem kellően előkészített előterjesztésért. VITÁK A TESTÜLETI ULESEN „Csak beszéltek órákon át..." Ezután következett a szokásos polgármesteri beszámoló, melyet Miavecz Jenő, Csernusné Láposi Elza, Meggyes Tamás és Kiss Tamás nem tartott kielégítőnek - mondván nem elég részletes, nem nyújt elegendő információt -, s végül a képviselők többsége nem is fogadta el. Ezután a testület rendelettel létrehozta a Környezetvédelmi Alapot egy olyan zsebet, amelybe egyelőre nem rakott semmit. A Pénzügyi Bizottság csak 2000-ben szándékozott erre a célra pénzt fordítani, végül azonban - Lengyel Károly, Gula Sándor, Kiss Tamás, Miavecz Jenő és dr. Haller Zoltán javaslatára - július 1-jéig kell a testületnek forrást biztosítania a Környezetvédelmi Alap részére. Hamarosan kiderült, hogy - bár szükséges és törvényi előírás - az óvodai nevelés korszerűsítésére, az új nevelési programok bevezetésére sincs a városnak pénze. Aztán egy hosszasan vitatott napirendi pontban az is nyilvánvalóvá vált: az iskolákra sincs elegendő pénz. Felmerült, hogy átadja-e a város további néhány iskoláját a megyének, de valamennyi felszólaló amellett kardoskodott, hogy meg kell tartani az iskolákat, sőt ha megyei jogú várossá lépünk elő, vissza kell szerezni a már átadottakat is. Létrehoztak azonban - a Pénzügyi Bizottság javaslatára - az általános iskolák gazdasági szempontból történő átvilágítására egy három fős bizottságot, melynek tagjai: Kiss Tamás, Schiller-Kertész Tamás, Fiedler Gábor. A tanácskozás legélesebb vitát kiváltó napirendi pontja a dr. Takács Márta jegyző által benyújtott „szignalizáció" (magyarul: szabálytalanságokat feltáró hivatalos jelzés) volt. A háromoldalas összeállítás Meggyes Tamás alpolgármester január 28-ai televíziós nyilatkozatával foglalkozott, jelezve, hogy úgymond ezzel az alpolgármester megsértette a titoktartási kötelezettséget, adótitkokat hozott nyilvánosságra, gyöngítette az önkormányzat további tárgyalási pozícióját, és több valótlan lejelentésével sértette az önkormányzat érdekeit is. Az alpolgármester azonban „vádlottból vádlóvá" lépett elő, kemény szavakkal bírálta a jegyzőnőt, eljárási szabálytalanságokat vetett a szemére, s szerinte a polgármester volt az, aki már korábban megsértette a hivatali titoktartást. Dr. Haller Zoltán képviselő az alpolgármester mellé állt - hangoztatva a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A többi felszólaló - dr. Kovács László, Schiller-Kertész Tamás, dr. Könözsy László, dr. Takács Márta - azonban elítélte a nyilatkozatot. Szerintük Meggyes Tamás jogtalanul járt el; Schiller-Kertész Tamás azonban azt is hozzátette: ez azért fordulhatott elő, mert még mindig nincs munkaköri leírása az alpolgármesternek. Dr. Könözsy László némileg tompítani próbálta a keménnyé vált vita élét Hangsúlyozta, hogy nem lehet konfliktusról beszélni közte és az alpolgármester között, csupán vélemény-különbségekről van szó, ami viszont normális dolog. Nem igazán hitték el neki, különösen mivel erről Meggyes Tamás sem próbálta meggyőzni a városatyákat. Az alpolgármester vizsgálatot kért, ehhez bizottság felállítását javasolta, de kiderült, ebben senki nem kívánt részt venni. Végül úgy döntöttek, megvárják a megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének ez ügyben kikért véleményét, s utána vonják csak le a konklúziókat. Egy négytagú bizottság azonban mégis megalakult, de más céllal: azt kapták feladatul, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Suzuki vezetőivel, s próbálják kipuhatolni egy - mindkét fél számára kedvező - egyezség lehetőségét. E bizottságba a testület Miavecz Jenőt, dr. Kovács Lászlót, Szabó Györgyöt és Meggyes Tamást választotta be. A nyilvános ülés utolsó napirendi pontjában az interpellációk során az alábbiak szólaltak fel: Csernusné Láposi Elza lakossági panaszokat tolmácsolt, és a kábeltévé sorsa iránt érdeklődött. {Miavecz Jenő: „Március 8-án tárgyaljuk."); Nagy Tibor a választási plakátok levételét hiányolta. (Dr. Takács Márta: ,3űntetni fogjuk azt, aki nem szedi le!" Miavecz Jenő: „Egységes hirdetőtáblák kellenek!"); Török József sokallta a szavakat, tetteket kért, példamutatást; Dr. Magyar György kérte a polgármestert, tegyen valamit a sok mellébeszélés ellen, korlátozza a felszólalások és szünetek időtartamát; Dr. Haller Zoltán ahóeltakarítástnem tartotta kielégítőnek, figyelmeztetett a hóolvadás következtében fellépő árvízveszélyre is; Kiss Tamás és Meggyes Tamás számonkérte a polgármesteren, hogy bár már két hete megegyeztek egy második alpolgármester személyében {Lengyel Károly), még mindig halogatja az előterjesztését. {Dr. Könözsy László: .Alaposabban szeretnék tájékozódni, nem akarok úgy járni, mint korábban, mikor az egyeztetés után többen nem tartották be ígéretüket."); Tóth József annak a véleményének adott hangot, hogy bár nincs kifogása az újabb alpolgármester személye ellen, jobb lenne először a feladatköreit tisztázni az alpolgármestereknek, s csak utána választani. A tanácskozás - egyben az interpelláció - utolsó témáit az alpolgármester vetette fel, élesen bírálva a személyére nézve sérelmesnek tartott városházi állapotokat. Leginkább azt sérelmezte, hogy leveleit felbontva kapja kézhez. (Dr. Könözsy László polgármester és dr. Takács Márta jegyző válaszukban ismertették a hivatalrendjét, az iratkezelési szabályokat, amelyek szerint a hivatalban érkező minden olyan levelet felbontanak, átnéznek, iktatnak és szortíroznak, amelyen nincs rajta a figyelmeztetés: „Saját felbontásra!" Ez alól a szabály alól sem a polgármester, sem az alpolgármester nem kivétel. Kérték a képviselőket, hogy hasonló konfliktusok elkerülése végett magánlevelezésüket ne a hivatal címén bonyolítsák le.) Zárt ülésen tárgyalt témákkal ért véget a tanácskozás - tíz óra után. Sz.B. A *)-gal jelzett cikk egy passzusa meglehetősen személyes hangvételűre sikerült. Utólag többen megjegyezték: nem kellett volna minősítenem dr. Haller Zoltán felszólalását. Nos, amennyiben Haller képviselő úr is úgy véli, ezzel az írásommal sértettem személyiségi jogait, elnézését kéxem, nem állt szándékomban megbántam, ezért - bár adófizető várospolgárként véleményem nem változott - az inkriminált mondatot kérem meg nem jelentnek tekinteni.