Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-11 / 6. szám

Mi változott a társadalombiztosítási járulékfizetésben? Február 8-án délután a Technika Házában a társadalombiztosítás terén a közeljövőben érvénybe lépő rendel­kezésekről rendezett szakmai fóru­mot a Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara. Köztudott, hogy a társada­lombiztosításijárulék fizetésével, be­vallásával kapcsolatos vállalkozói kötelezettségeket az Adóhivatal felé kell teljesíteni. Januárban még a ko­rábbi szabályok voltak érvényben, de február 12-én az esedékes bevalláso­kat új fajta nyomtatványon, a befizeté­seket új számlaszámokra kell teljesí­teni. A kamarai fórum előadója Pop/?­né Varga Anna, az APEH osztályve­zetője volt, akitől megtudtuk: - A társadalombiztosítási járulék a tavalyi 39 %-ról 33 %-ra csökkent. Az egyéni járulék nőtt, mert a nyugdíjjá­rulék 8 % lett, az egészségbiztosítási pedig 3 % maradt. A magánnyugdíj­pénztári tagoknál a tagdíj továbbra is 6 %, de az állami nyugdíjjárulék 2 %-ra nőtt, ami együttesen így 8 %. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók já­rulékfizetési alapja a „vállalkozói ki­vét", de legalább a mindenkori mini­málbér. A kiegészítő tevékenységet végzők esetében a tavalyi 10 %-os baleseti járulékfizetéssel szemben, most 5 % fizetendő. Tehát most feb­ruárban legalább az érvényes mini­málbér, azaz 22 300 forint után törté­nik a bevallás és a befizetés. Ha a vállalkozói kivét ennél több, akkor természetesen a magasabb összegből számítandó minden kötelezettség. Az egészségügyi hozzájárulás is adónak minősül ez év elejétől. A havi összege 3600 forint, vagy időszakos munkavégzés során napi 120 forint. Változás és könnyebbség a nyugdíjas JÓ TUDNI! 1999. január l-jétől a járulékok nyilvántartására, beszedésére az ál­lami adóhatóság (APEH) az illetékes, így a járulékok bevallását is az APEH megyei járulékigazgatóságai felé kell teljesíteni. A korábbi gyakorlatnak és a módosított jogszabályi előírásoknak megfelelően az 1999. évre teljesítendő járulékbevallásokhoz elkészül­tek az új nyomtatványok. A nyomtatványok három típusa kerül terjesztésre: - a 99610-es számú a foglalkoztatók, - a 9961 l-es számú a foglalkoztatónak nem minősülő (ún. főfog­lalkozású) egyéni vállalkozók, - a 99612-es számú a foglalkoztatónak nem minősülő negyed­éves bevallásra kötelezett (ún. többes jogviszonyos és kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni vállalkozók részére. A nyomtatványok azokon a forgalmazóhelyeken kaphatók, ahol az APEH térítésköteles nyomtatványai megvásárolhatók. Az új jogszabályi előírások szerint a járulékbevallás és -befizetés határideje a tárgyhónapot követő hónap 12. nap. 1999. február 5-től a korábbi - még a megyei egészségbiztosítási pénztárak által megnyitott - számlák megszűnnek. 1999. február l-jétől új számlák kerülnek megnyitásra, ettől az idő­ponttól az APEH Magyar Államkincstárnál vezetett - 10032000-06056188 számlaszámára kell a járulékot, - 10032000-06056195 számlaszámára kell a késedelmi pótlékot, - 10032000-06056205 számlaszámára kell a bírságot befizetni. Készpénz-befizetési bizonylat (csekk) kizárólag azok részére kerül kiküldésre, akik a jogszabályi előírások szerint bankszámlával nem kötelesek rendelkezni (áfa fizetésére nem kötelezett egyéni vállalko­zók, 11 %-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek). Az egészségügyi hozzájárulás bevallását 1999. január l-jétől az Art. (adózás rendjéről szóló 1990. évi XCL. törvény) 1. számú mellék­letében foglaltaknak megfelelően a „havi, évközi, éves bevallás az egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben" elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni. Az egészségügyi hozzájárulást a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell befizetni a 10032000-06056212 számlaszámra. munkavállalóknak, hogy ez részükre már megszűnt Megtudtuk az előadótól, hogy a já­rulék folyószámla-kezelésével, nyil­vántartásával, bevallásokkal, feldol­gozásokkal, járulékbeszedéssel és végrehajtással kapcsolatos feladatok most már kizárólag az APEH-hez tar­toznak. A változások kapcsán Tatabá­nyán és Esztergomban mintegy 100 korábbi egészség- és nyugdíjpénztári munkatárs került az Adóhivatalhoz. Pontosabb, jobb, szakszerűbb ügyin­tézést ígérnek, és ugyanakkor minden korábbi folyószámlát személyesen egyeztetnek az érintettekkel. A kamarai fórum résztvevői meg­elégedéssel fogadták, hogy ez év no­vemberéig minden korábbi hibás és vitatott esetet kivizsgálnak, új fizetési könnyebbséget részletfizetést enge­délyeznek. A résztvevők számos kérdést tettek fel. Az ezekre adott válaszokból meg­tudtuk, hogy a februári befizetések­hez a bankszámlával nem rendelkező vállalkozók a postautalványokat megkapják. A változással együtt jár, hogy a járuléktartozások ezután adók formájában behajthatók lesznek. Ér­demes tehát tartozás esetén felkeresni az Adóhivatalt Pálos Kamarai előadások Február 16 (kedd), 10 óra: A megyei vámolás helyzete, problémái. A kerekasztal beszélgetés vendége Tajti Tamás főhadnagy, a Regionális Vámparancsnokság parancsnok-helyettese. (Tatabánya, Fő tér 36. II. em.) Február 23 (kedd), 9 óra: A szolgáltatás és termékazonosítás alkalma­zásának rendje. Előadók: Besztercei Sára főosztályvezető, Miklósi Endré­né osztályvezető és Sike Olga főosztályvezető-helyettes. Az előadás-soro­zat helyszíne a kamara székháza (Tatabánya, Fő tér 36.) IV. emeleti konferenciaterme. A részvételi díj: 8.000,-Ft/fő. Füstölgéseink Eddig minden lakossági fórum­nak unásig hangoztatott témája vá­rosunk tisztasága, illetve annak hiá­nya volt Többnyire olyan felhan­gokkal, hogy ezért bizony a polgár­mester a felelős. A január 29-ei köz­meghallgatás volt talán az első, mi­kor végre nem közvetlenül a polgár­mestert és a képviselőket okolták azért hogy Esztergom nem olyan szép, mint amilyen lehetne. Végre kimondták, hogy talán a lakók, a háztulajdonosok is tehetnének vala­mit azért hogy épületük, járdájuk s az előtte húzódó zöld terület tiszta és gondozott legyen. Elmondták, a városvezetés felelőssége csak any­nyi: mindezt meg kell értetni a la­kossággal. Kertvárosban már évek óta folyik a verseny: kinek a portálja a leg­szebb? Szentgyörgymezőn is eldön­tötték: évelőkkel ültetik be a házaik előtti szabad területet Az összefo­gásnak számtalan szép példáját látni országszerte. Csak mi mozdulunk olyan nehezen a szép, virágos Esz­tergomért! Es nemcsak arról van szó, hogy mindenki érezze kötelességének széppé tenni a háza elejét, a kertjét, az udvarát. Óvni kellene a mások által gondozott területeket is. Mert­hogy az ízléses és praktikus új sze­méttárolók üresen ásítoznak, míg körülöttük a járda tele van eldobott csikkekkel, csokoládés papírokkal. Divat mindezért a nevelés hiá­nyosságait okolni:,.merthogy az is­kola nem tanítja meg a gyerekeket arra, hogy ne szemeteljenek!" De­hogy nem! Csakhogy többnyire nem sokat törődnek e padagógiai intelmekkel! Különösen, ha a szü­lőktől sem látnak jó példát! A közösség nevelő ereje?... Ugyan kérem! Lassan már senki sem mer rászólni a szemetelőkre, mert szemtelen feleselés, vagy gú­nyos röhej a válasz. 91 éves anyám olyan korban nőtt fel, amikor a fel­nőttekkel még tisztelettel beszéltek. Amikor egy felnőtt jóindulatú fi­gyelmeztetését még megszívlelték. Nem is tudja megállni most sem, hogy rá ne szóljon a szemetelőkre. És ő is megkapja néha a nyegle vá­laszt: „Mi köze hozzá?!" S még jó, ha teszik utána: „Nyanya!" Sz.B. sagj. '^mhSB^^' ^lÉSI ffjj

Next

/
Oldalképek
Tartalom