Esztergom és Vidéke, 1999
1999-02-11 / 6. szám
1999vfébruÉr11, Az elmúlt héten bemutattuk az olv asóknak városunk új millenniumi tanácsnokát, Koditek Pált. Akkori beszélgetésünkből - helyhiány miatt kénytelen voltunk kihagyni a millenniumra tervezett programok, rendezvények, emlékművek ismertetését. Most is csak nagy vonalakban vállalkozunk erre, hiszen a több mint 30 oldalas tervezet valamennyi tételét felsorolni lehetetlen vállalkozás e lap keretei között. És értelmetlen is, hiszen a tervezet csak ezután kerül először a lakosság, majd a képviselőtestület elé - részletes megvitatásra. A legrangosabbak, legjelentősebbek e program-tervezetből a tudományos tanácskozások. Közülük is kiemelkedik a „Szilveszter útja - Európa útja" elnevezésű háromnapos konferencia, melyet az Európa Tanács által finanszírozott Európai Kulturális Utak project részeként, 11 ország egyházi és világi tudományos képviselőinek részvételével bonyolítanánk le, s amelyen II. Szilveszter pápa magyarországi kapcsolatait tárgyalnánk. Jelentős a kétnaposra tervezett „Lux Pannoniae" konferencia, mely Esztergomnak a magyarság kultúrtörténetében betöltött szerepével foglalkozna. A levéltárosoknak - úgy tűnik fontos, hogy millenniumi rendezvényeiket városunkban tartsák, ugyanis MILLENNIUMI TERVEK három különböző, országos jelentőségű konferenciát is szerveznek Esztergomban: egyet az önkormányzati Levéltárak Tanácsa, egyet az egyházi levéltárosok és könyvtárosok, és itt tartja vándorgyűlését a Levéltárosok Egyesülete is. S még egy jelzésértékű rendezvény: annak ellenére, hogy Esztergom a magyar katolikus egyház székhelye, két konferencia témája is a reformációhoz kapcsolódik... A Várszínház millenniumi műsorából kiemelkedik Erkel Ferenc: István király c. operájának bemutatója, de tervezi a Várszínház többek között Tolcsvay: Mária evangéliumának színrevitelét is. Esztergom és Székesfehérvár közös drámaíró-pályázatának darabjai közül a Várszínház kuratóriuma Gosztonyi János darabját ítélte leginkább előadhatónak, így 2000 júniusában a „Másodszor is Mohács?" lesz a Várszínház idénynyitó darabja. A számtalan zenei élmény közül kiemelkedik a „Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál", valamint az „Egyházzenei Kórusok Fesztiválja", és a Bazilikában rendezendő újévi koncertek is érdeklődésre tartanak számot. S hogy a könnyűzene rajongói sem maradjanak program nélkül, egy nemzetközi dzsessz-fesztivált is tervezünk „JAZZTERGOM 2000" elnevezéssel. Újdonságnak számít a Nemzetközi Boldog Gizella Vízi Emléktúra Passautól Esztergomig végigevezve a Dunán. És természetesen több rangos kiállítást is lesz. Bemutatnánk például az érdeklődőknek az Isztambulban őrzött Esztergomi Antifonálét, valamint a korabeli esztergomi kódexeket, az Árpád-házi szentekhez kapcsolódó dokumentumokat. Az egyház és az állam is tervez jelentós esztergomi helyszínű rendezvényeket. 2000 augusztusában ide hoznák például a Szent Koronát és Szent Jobbot, a Parlament pedig kihelyezett ünnepi ülésen jelentené be Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítását. És természetesen nemcsak rendezvényekről van szó, de számos emlékmű, szobor és városszépítési elgondolás vár megvalósításra. Az egyház például egy országos jelentőségű emlékművet állít fel a Várhegyen, Géza fejedelem egykori palotája helyén. Tervezük felújítani Erzsébet királyné és Mária Terézia köztéri szobrát, Szent István domborművét. Mindszenty József hercegprímás szobra kerülne a nevét viselő térre, a Vörösmarty utcai trafóház helyére pedig díszkutat képzelnek el a tervezők. (Hogy a fenti látványos és értékes műalkotásokra megfelelő összeg álljon rendelkezésünkre, kénytelenek voltunk lemondani a Kucklanderre tervezett emlékműről. De előbbutóbb a városnak ezt a szép kilátóhelyét is rendbe kellene tennünk!) A városképjavító intézkedések elsősorban a következő városrészeket fogják érinteni: a Királyi Vár és a Főszékesegyház környéke, a Városközpont, az Erzsébet-park, a Kis-Duna-part, a Prímás-sziget északi része, a város bevezető útjai és a rendezvények helyszíneit összekötő utak. A millenniumi tervek között számos színvonalas kiadvány megjelentetése szerepel. Elsősorban helytörténeti jellegű nyomdatermékekről van szó, közülük is kiemelkedik I. József Esztergom szabad királyi város korábbi jogait megerősítő kiváltságlevelének facsimile kiadása. A felsoroltak valamennyien szép tervek. Megvalósításukhoz azonban nagyfokú összefogás és jelentős összegű anyagi fedezet szükséges. -thó TÖRTÉNELMI PÁLYÁZAT MINDSZENTY EMLÉKÉRE - Beszélgetés dr. Kiss-Rigó László plébánossal Alig egy hónapja emlékeztünk és írtunk Mindszenty bíboros, hercegprímás esztergomi letartóztatásának fél évszázados évfordulójáról. A napokban, február 8-án már az ítélethirdetés 50. évfordulója is eljött. Szomorú történelmi események voltak, melynek emlékezetére pályázatot írt ki a Magyarországi Mindszenty Alapítvány, mely így szól: „Mindszenty József bíboros letartóztatásának 50. évfordulója alkalmából az általa létrehozott alapítvány történelmi pályázatot ír ki. A következő címek közül lehet választani: 1. Az esztergomi Prímások szerepe a magyar nemzet történelmében 2. Mindszenty bíboros harca a katolikus iskolákért 3. Mindszenty bíboros a nemzet élő lelkiismerete A dolgozat terjedelme: 10-15 kézzel vagy géppel írt A/4-es oldal, oldalanként 30 sor, soronként 60 leütés. A pályázatot gimnáziumi tanulók nyújthatják be. A pályázat díjazása: 1. díj 30.000 forint, 2. díj 20.000 forint, 3. díj 10.000 forint. (Díjanként 5-5 pályázó nyerhet.) Minden résztvevő könyvjutalmat kap. A dolgozatot 1999. március l-ig kell eljuttatni a Magyarországi Mindszenty Alapítvány, 1125 Budapest, Felső Svábhegyi út 12. címre. Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf 131." Mindszenty hercegprímás emlékének kitüntető figyelmet szentel a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a nevét viselő, a rendszerváltást követő első főegyházmegyei intézmény, a Mindszenty József Katolikus Altalános Iskola, élén dr. Kiss-Rigó László plébánossal, tanügyi főigazgatóval. A hercegprímás esztergomi szolgálatáról vele beszélgettünk. - Milyen körülmények között lett Mindszenty József veszprémi püspökből esztergomi érsek? - A háború utáni napokban a hívő tömegek mindenfelé felzárkóztak az Egyház köré. Az 1945. augusztus 20ai Szent Jobb körmenetben több mint félmillió hívő vett részt, ebben az időben Grősz József kalocsai érsek volt a püspöki kar elnöke. XII. Pius pápa akaratát Rómából Grősz érsek hozta magával, és adta hírül a püspöknek, hogy fogadja el az esztergomi érsekséget. A veszprémi püspök, Mindszenty József az akkori kormány akadékoskodása ellenére vállalta a kinevezést, mert látta, érezte, hogy az akkor fél éve betöltetlen prímási szék mennyi hátrányt jelent a magyar katolicizmusnak. Emlékezetes pápai beszédében szeptember 16-án ezeket mondta: „Az Egyház kívánja és követeli minden keresztény hívőtől, hogy állampolgári jogait semmiféle megfélemlítéssel sem törődve, hite szerint gyakorolja. Minden katolikus magyart a lelkiismeret meg a hit vezesse az állampolgári jogok gyakorlásában." Október 7-én itt, a Bazilikában székfoglaló beszédében mondta: „Ha Isten-Atyánk és Mária-Anyánk segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemnek és nemzetemnek." Ezzel a lelkülettel érkezett ide a „középkori Magyarország fővárosába, mely adta a törvényt, mutatta az irányt művelődésével, építkezésével és művészetével." Innen szolgálta a híveket és járta az országot egészen letartóztatásáig. - Mikor kezdődött az egyházi iskolák elleni hadjárat? - Rajk belügyminisztersége alatt, 1946 tavaszán már sorozatos házkutatásokat tartottak a középiskolákban - fenyegetésekkel, veréssel, kínzással. Az akkori sajtó diák-összeesküvésekről és reakciós tanárokról írt. A Püspöki Kar körlevélben tiltakozott ez ellen, melyben többek között ez állt: „Van-e szabadság ott, ahol a katolikusoknak nem lehetnek saját iskoláik? Ahol nem tűrnek mást, csak állami iskolát?... Nem, ez nem demokrácia, ez nem is szabadság..." A hírhedett pócspetri-ügyet követően 1948 nyarán megindult az iskolák államosítása, így vettek el 4885 iskolát az egyházaktól, melyekből 3148 tartozott a katolikusokhoz. - Ezután már a hercegprímás elleni nyüt támadás következett? - Esztergomban 1948. december 16-án tartották a hercegprímás elnökletével az utolsó püspökkari konferenciát, a rendőrség ekkor már jó ideje igazoltatott a Palota környékén. Rá egy hétre már házkutatás is volt, letartóztatták Zakar András titkárt. December 26-án este aztán bekövetkezett a hercegprímás elhurcoltatása. Állandó kínzások, megaláztatások után, koholt vádak alapján, 1949. február 8-án életfogytiglan tartó fegyházra ítélték. A pályázathoz ma már számos könyv, kiadvány nyújt adalékot. Üzenjük a fiataloknak, hogy érdemes belevágni. A három témakör szinte kimeríthetetlen. Pálos