Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-23 / 51-52. szám

MÚLTÚíáS 1999/4. Az ajándékozás szokása évezredekkel ezelőtt alakult ki. Az alkalom változó volt, a cél azonos: az Isten, az uralkodó, a felsőbb vezető jóindulatának megszerzése. Már hatezer évvel ezelőtt is megörökítésre érdemesnek tartották a Sumer birodalomban, ahogy a trónuson ülő uralkodó elé járulnak végtelen sorban kecskét, ökröt, szamarat, zsákokban terményt és ajándékot vivő alattvalók. A gyerekek születése öröm volt a család s a rokonok számára, ezért ajándékot vittek. Jézus születése még nagyobb jelentőségű volt, ezért a távolból érkezett bölcsek „gazdag ajándékot adának néki: aranyat, tömj ét és mirhát." Azokban az országokban, ahol az évszakok változása nehézségeket támasztott az emberek életében, a hideg tél után következő napfényes tavasz öröme ajándékozással járt. A különböző naptárreformok miatt többször változott az évkezdet időpontja, így az ajándékozásé is. Az egyiptomiaknál a Nílus áradásával esett egybe, s a Szinusz csillag kelésének idejéből számították ki. Az űjévi ajándékozás szokása a görög dionüszák utódjának, a római szaturnáliáknak abból a szokásából ered, hogy a rabszolgák gazdájuknak boldog új évet kívántak és ennek fejében ajándékot kaptak. Ez a szokás Magyarországon még e század első felében is élt. Az uradalmak cselédjei szerszámaikkal felvonultak s a földesúr megajándékozta őket. A szokásról többszáz 977. Géza halálát követően Vajkot Esztergomban avatják fejedelemmé. A trónutódlás miatt kitört pogánylázadást leverve, annak vezérét, Koppányt, felnégyeltette és testének egy darabját az esztergomi Vár kapujára szegeztette. 1000. dec. 25. Istvánt királlyá koronázzák Esztergomban a II. Szilveszterpápától kapott koronával. 1001. István király megszervezi esztergomi székhellyel - az első magyar püspökséget, melynek élére Domokost nevezi ki. Őt Asztrik követi a püspöki székben, akinek nevéhez a magyar egyházszervezet kiépítése fűződik. 1038. aug. 15. I. István király halála. Egyes feltevések szerint ez Esztergom-Szentkirályon következik be, ahol Szent Istvánnak palotája volt, s ahol később II. Géza az ispotályosok monostorát alapította, ui. a kor szokása szerint a szentek halálozási helyén volt illendő monostort alapítani. 1050 körül. A források a királyi város területén élő zsidók zsinagógáját említik. 1106. Az Esztergomi Káptalan első említése a forrásokban. 1107. A városon keresztülvonuló francia keresztes hadak krónikása „nemes városnak" nevezi Esztergomot évvel korábban is olvashatunk. 1487-ben Galeotto Marzio is megemlíti: „Újesztendő napján, Krisztus körülmetélésének ünnepén, a magyarok strená-t szoktak adni, vagyis újévi ajándékot az új esztendő szerencsés előjeléül." Az udvar népe Mátyás király elé is elvitte szerszámait, amit mesterségéhez használt s csengő aranyak koppantak benne. Magyarországon volt idő, amikor fordítva volt a dolog, a földesúr várta el az ajándékot, melyet munera néven említettek. Az esztergomi káptalan 1239-ben a Garam melletti malmát cenzus (pénzbeli adózás) és munera ellenében adta bérbe a gyarmati jobbágyoknak. „Karácsony előtti héten 1 jó sertést, 4 kappant és 2 molnár kalácsot (tortas molendinares)" kellett ajándékozzanak. A gyermekek ajándékot kiérdemlő szokásairól Móricz Zsigmond a következőket írta: „Esztergom város népének karácsonyi szokásai között legnevezetesebb és legértékesebb a karácsonyi misztérium, amelyet betlehemmel járva mondanak... Itt táncoltatott bábok jelennek meg és tűnnek el. Ma már valóságos unikum az esztergomi bábjátékos betlehem." A betlehemezők minden háznál ajándékot kaptak a háziasszonytól. Múlt századi szokás volt, hogy nagyobb városokban - így Esztergomban is - a vezető tisztségviselők „megváltották" az újévi jókívánságokat, vagyis egyfajta társadalmi kötelezettséget pénzadománnyal róttak le. 1867-ben Esztergom vármegyében Koller Antal főszolgabíró úgy rendelkezett, hogy: „az újévi üdvözletek megváltásáért befolyt adományt, a 41 ft 25 kr-t Majer István kanonok úrnak küldessék át." Majer István tevékenységéről többek között azt kell tudnunk, hogy az 1866-os faggyal, majd aszállyal sújtó évben megalapított egy jótékony egyesületet Esztergomban a szegények támogatására, melyet magyarországi Szent Erzsébetről neveztek el. Szegény családokat rendszeresen támogattak, a rászorulókat segítették. Az egyesület tagjai az akkor kisdedóvónak nevezett óvodában már 1870-ben karácsonyfát állítottak a gyermekek örömére. Ruhákat, babákat varrtak, meleg kesztyűt, sapkát ajándékoztak. Kitzinger Józsefné helyi mézesbábos „125 darab mézeskalácsot és gyertyákat ajándékozott a karácsonyfa díszítéséhez." Az óvodában az akkor még négy településből álló Esztergom minden részéből, sőt még Párkányból is jártak gyerekek. Németh Antal kisdedóvó urat az apróságok újévi verssel köszöntötték: „Bíz az eget meg is látják Kik a szegényt jól oktatják." Hetvesné Barátosy Judit nyező települések, így a királyi város is, elpusztulnak. 1243. A források először említik a Szenttamás hegyen állt egykori Örmény falut. 1249. IV. Béla - újabb tatárjárástól tartva - a királyi város lakosait feltelepíti a várba. 1255. Esztergom város kétoldalas, nagy pecsétjének első említése. 1256. IV. Béla visszatelepíti az esztergomiakat a városba; aranybullás oklevelében a város egész területére joghatóságot biztosít a tanácsnak. 1270. IV. Béla halála. Kívánságára őt és családját az esztergomi minoriták templomában temetik el. A ferences rendház és templom a mai belvárosi templom és plébánia területén állt. 1270. V. István király a Várat minden tartozékával együtt átadja az esztergomi érseknek. Innentől számítják az érsekek Esztergom megyei örökös főispáni címét. 1301. júl. Az Árpád-ház kihaltával, a magyar trón megszerzésére irányuló küzdelmek jegyében Vencel cseh király és fia bevonulnak az esztergomi Várba. (Folytatjuk) Kántor Klára Esztergom történetének fontosabb eseményei 1301-ig A 972-ik esztendő után Géza fejedelem Esztergomba teszi át székhelyét, s a Várhegyen felépíti Szent István protomártír templomát, valamint saját fejedelmi palotáját, amelyben 975 körül megszületik fia, Vajk, aki később, a keresztségben az István nevet kapta. 1156. Az esztergomi érsek a káptalannak adományozza a Szent Miklós templom dézsmáját. Ez a templom a királyi város plébániatemploma volt, a mai városháza helyén állt. 1172. III. István királyt az esztergomi Várban temetik el. 1177. III. Béla Zenye ispán palotájának udvarán, egy tölgyfa alatt ülve törvénykezik. E palota valószínűleg a mai Széchenyi tér 20-22. sz. házak helyén állhatott. 1187. Szentgyörgymező első említése a forrásokban, Szentgyörgy város (civitas) néven. ,Zöldmezei" elnevezése - a prépostság névadójáról - 1397-től válik általánossá. 1188 körül. III. Béla a káptalannak adományozza a városi vásárvám kétharmadát. 1189. III. Béla és felesége Esztergomban fogadja Barbarossa Frigyest és keresztes hadát, s bőkezűen vendégül látja őket. 1198. Imre király az érseknek ajándékozza a még befejezetlen királyi palotát a Várban. 1209. A szenttamási prépostság első - név szerint ismert - prépostja Benedek. 1223. Esztergom városát tűzvész pusztítja el. 1239. IV. Béla megengedi az érseknek, hogy a Váralján várost alapítson, a későbbi Vízivárost. A helyén állott korábbi település első említése 1007. előtti, s ekkor még vásárairól - Szombatvásárhelynek nevezték. 1241. márc. IV. Béla Esztergomból indul a tatárok elébe. Pest irányába. 1242. febr. Aragoniai Simon számszeríjasaival megvédi a várat a tatárok ostromával szemben. A kör„Ajándékot adának neki..."