Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-23 / 51-52. szám

MÚLTÚíáS 1999/4. Az ajándékozás szokása évezre­dekkel ezelőtt alakult ki. Az alka­lom változó volt, a cél azonos: az Isten, az uralkodó, a felsőbb vezető jóindulatának megszerzése. Már hatezer évvel ezelőtt is megörökí­tésre érdemesnek tartották a Sumer birodalomban, ahogy a trónuson ülő uralkodó elé járulnak végtelen sorban kecskét, ökröt, szamarat, zsákokban terményt és ajándékot vivő alattvalók. A gyerekek születése öröm volt a család s a rokonok számára, ezért ajándékot vittek. Jézus születése még nagyobb jelentőségű volt, ezért a távolból érkezett bölcsek „gazdag ajándékot adának néki: aranyat, tömj ét és mirhát." Azokban az országokban, ahol az évszakok változása nehézségeket támasztott az emberek életében, a hideg tél után következő napfényes tavasz öröme ajándékozással járt. A különböző naptárreformok miatt többször változott az évkezdet idő­pontja, így az ajándékozásé is. Az egyiptomiaknál a Nílus áradásával esett egybe, s a Szinusz csillag ke­lésének idejéből számították ki. Az űjévi ajándékozás szokása a görög dionüszák utódjának, a római szaturnáliáknak abból a szokásából ered, hogy a rabszolgák gazdájuk­nak boldog új évet kívántak és en­nek fejében ajándékot kaptak. Ez a szokás Magyarországon még e szá­zad első felében is élt. Az uradal­mak cselédjei szerszámaikkal fel­vonultak s a földesúr megajándé­kozta őket. A szokásról többszáz 977. Géza halálát követően Vaj­kot Esztergomban avatják fejede­lemmé. A trónutódlás miatt kitört pogánylázadást leverve, annak ve­zérét, Koppányt, felnégyeltette és testének egy darabját az esztergomi Vár kapujára szegeztette. 1000. dec. 25. Istvánt királlyá ko­ronázzák Esztergomban a II. Szil­veszterpápától kapott koronával. 1001. István király megszervezi ­esztergomi székhellyel - az első magyar püspökséget, melynek él­ére Domokost nevezi ki. Őt Asztrik követi a püspöki székben, akinek nevéhez a magyar egyházszervezet kiépítése fűződik. 1038. aug. 15. I. István király halála. Egyes feltevések szerint ez Esztergom-Szentkirályon követke­zik be, ahol Szent Istvánnak palotá­ja volt, s ahol később II. Géza az ispotályosok monostorát alapította, ui. a kor szokása szerint a szentek halálozási helyén volt illendő mo­nostort alapítani. 1050 körül. A források a királyi város területén élő zsidók zsinagó­gáját említik. 1106. Az Esztergomi Káptalan első említése a forrásokban. 1107. A városon keresztülvonuló francia keresztes hadak krónikása „ne­mes városnak" nevezi Esztergomot évvel korábban is olvashatunk. 1487-ben Galeotto Marzio is meg­említi: „Újesztendő napján, Krisz­tus körülmetélésének ünnepén, a magyarok strená-t szoktak adni, va­gyis újévi ajándékot az új esztendő szerencsés előjeléül." Az udvar né­pe Mátyás király elé is elvitte szer­számait, amit mesterségéhez hasz­nált s csengő aranyak koppantak benne. Magyarországon volt idő, amikor fordítva volt a dolog, a földesúr vár­ta el az ajándékot, melyet munera néven említettek. Az esztergomi káptalan 1239-ben a Garam melletti malmát cenzus (pénzbeli adózás) és munera ellenében adta bérbe a gyarmati jobbágyoknak. „Kará­csony előtti héten 1 jó sertést, 4 kappant és 2 molnár kalácsot (tor­tas molendinares)" kellett ajándé­kozzanak. A gyermekek ajándékot kiérdem­lő szokásairól Móricz Zsigmond a következőket írta: „Esztergom vá­ros népének karácsonyi szokásai között legnevezetesebb és legérté­kesebb a karácsonyi misztérium, amelyet betlehemmel járva monda­nak... Itt táncoltatott bábok jelen­nek meg és tűnnek el. Ma már való­ságos unikum az esztergomi bábjá­tékos betlehem." A betlehemezők minden háznál ajándékot kaptak a háziasszonytól. Múlt századi szokás volt, hogy nagyobb városokban - így Eszter­gomban is - a vezető tisztségvise­lők „megváltották" az újévi jókí­vánságokat, vagyis egyfajta társa­dalmi kötelezettséget pénzado­mánnyal róttak le. 1867-ben Eszter­gom vármegyében Koller Antal fő­szolgabíró úgy rendelkezett, hogy: „az újévi üdvözletek megváltásáért befolyt adományt, a 41 ft 25 kr-t Majer István kanonok úrnak kül­dessék át." Majer István tevékeny­ségéről többek között azt kell tud­nunk, hogy az 1866-os faggyal, majd aszállyal sújtó évben megala­pított egy jótékony egyesületet Esz­tergomban a szegények támogatá­sára, melyet magyarországi Szent Erzsébetről neveztek el. Szegény családokat rendszeresen támogat­tak, a rászorulókat segítették. Az egyesület tagjai az akkor kisded­óvónak nevezett óvodában már 1870-ben karácsonyfát állítottak a gyermekek örömére. Ruhákat, ba­bákat varrtak, meleg kesztyűt, sap­kát ajándékoztak. Kitzinger József­né helyi mézesbábos „125 darab mézeskalácsot és gyertyákat aján­dékozott a karácsonyfa díszítésé­hez." Az óvodában az akkor még négy településből álló Esztergom minden részéből, sőt még Párkány­ból is jártak gyerekek. Németh An­tal kisdedóvó urat az apróságok új­évi verssel köszöntötték: „Bíz az eget meg is látják Kik a szegényt jól oktatják." Hetvesné Barátosy Judit nyező települések, így a királyi vá­ros is, elpusztulnak. 1243. A források először említik a Szenttamás hegyen állt egykori Örmény falut. 1249. IV. Béla - újabb tatárjárás­tól tartva - a királyi város lakosait feltelepíti a várba. 1255. Esztergom város kétolda­las, nagy pecsétjének első említése. 1256. IV. Béla visszatelepíti az esztergomiakat a városba; arany­bullás oklevelében a város egész területére joghatóságot biztosít a ta­nácsnak. 1270. IV. Béla halála. Kívánságá­ra őt és családját az esztergomi mi­noriták templomában temetik el. A ferences rendház és templom a mai belvárosi templom és plébánia terü­letén állt. 1270. V. István király a Várat minden tartozékával együtt átadja az esztergomi érseknek. Innentől számítják az érsekek Esztergom megyei örökös főispáni címét. 1301. júl. Az Árpád-ház kihaltá­val, a magyar trón megszerzésére irányuló küzdelmek jegyében Ven­cel cseh király és fia bevonulnak az esztergomi Várba. (Folytatjuk) Kántor Klára Esztergom történetének fontosabb eseményei 1301-ig A 972-ik esztendő után Géza fejedelem Esztergomba teszi át székhelyét, s a Várhegyen felépíti Szent István protomártír templomát, valamint saját fejedelmi palotáját, amelyben 975 körül megszületik fia, Vajk, aki később, a keresztségben az István nevet kapta. 1156. Az esztergomi érsek a káp­talannak adományozza a Szent Miklós templom dézsmáját. Ez a templom a királyi város plébánia­temploma volt, a mai városháza he­lyén állt. 1172. III. István királyt az eszter­gomi Várban temetik el. 1177. III. Béla Zenye ispán palo­tájának udvarán, egy tölgyfa alatt ülve törvénykezik. E palota való­színűleg a mai Széchenyi tér 20-22. sz. házak helyén állhatott. 1187. Szentgyörgymező első em­lítése a forrásokban, Szentgyörgy város (civitas) néven. ,Zöldmezei" elnevezése - a prépostság névadójá­ról - 1397-től válik általánossá. 1188 körül. III. Béla a káptalan­nak adományozza a városi vásár­vám kétharmadát. 1189. III. Béla és felesége Eszter­gomban fogadja Barbarossa Fri­gyest és keresztes hadát, s bőkezűen vendégül látja őket. 1198. Imre király az érseknek ajándékozza a még befejezetlen ki­rályi palotát a Várban. 1209. A szenttamási prépostság első - név szerint ismert - prépostja Benedek. 1223. Esztergom városát tűzvész pusztítja el. 1239. IV. Béla megengedi az ér­seknek, hogy a Váralján várost ala­pítson, a későbbi Vízivárost. A he­lyén állott korábbi település első említése 1007. előtti, s ekkor még ­vásárairól - Szombatvásárhelynek nevezték. 1241. márc. IV. Béla Esztergom­ból indul a tatárok elébe. Pest irá­nyába. 1242. febr. Aragoniai Simon számszeríjasaival megvédi a várat a tatárok ostromával szemben. A kör­„Ajándékot adának neki..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom