Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-23 / 51-52. szám

1999. december 16. Esztergom és Vidéke Ez a föld államalapító Szent István királyunknak köszönhetően 1000 esztendő óta szülőföldje minden ma­gyarnak, s a magyarok országának neveztetik. Nyelv, haza, nemzet - év­századok, évezredek alkotása. Ha­zánkat, lakóhelyünket, nemzeti színe­ineket, jellemző vonásainkat, szoká­sainkat, gondolkodásunkat évszáza­dokformálták. Belénk ivódott. Az idő folyamában mindannyian történe­lemben élünk, és bennünk él egy em­beröltőnyi időre a történelem. A mindenkori kortárs nemzedék­nek tehát szent kötelessége, hogy örökségét ápolja és továbbadja a jövő generációjának. Az évezred utolsó közgyűlésén ezért méltó dolognak tartom, hogy ezeréves történelmünk­re visszatekintsünk és legalább az események színeit felvillantó össze­foglalást tegyünk. Ha beköltözünk egy házba, mely­nek nem mi vagyunk az első lakói, nem támad-e önkéntelen az a kérdés bennünk: vajon miféle emberek laktak itt előttünk? A Kárpát-medencén belül ugyan­úgy feltámad lelkünkben a kíváncsi kérdés: kik éltek itt, mielőtt lakóhe­lyül választottuk ezt a tájat. Milyen emberek szenvedése termékenyítette meg a földet, melynek minden rögé­hez változatlan szeretettel tapad a lel­künk; melyen kívül a nagyvilágon nincsen számunkra hely: vessen a végzet bárhová bennünket. Több előt­tünk járt népről is tudunk már, de egy biztos: véráldozat és harc nélkül vo­nultak ide Árpád vezette őseink. Ne feledjük, hogy előbb volt ma­gyar történelemtudat, mint törté­nettudományi írás, hiszen az első mű, Anonymus honfoglalás-regénye több mint 300 évvel a leírt események után készült, és maga is bevallja, hogy amíg ő tollat fogott, addig százado­kon át regéltek a parasztok honfogla­láskori meséket, a regösök pedig hősi énekeket zengtek. Szájról szájra jár­tak ezek & közemlékezetben megőrzött dalok, és egy soha ki nem hunyó tör­téneti identitástudatot hordoztak. Ma A Megyegyűlés ünnepi tanácskozása December 16-án ünnepi ülést tartott a megyei testület, amelynek külön színfoltot adott a Nemzetiségiek Napjának programja, a me­gyében élő cigány, görög, lengyel, német, örmény, szlovák és ukrán népi hagyományokat felelevenítő bemutatója. Ezt követően LÁZÁR MÓZES, a Megyegyülés elnöke köszöntötte a jelenlévőket, nagyívü beszéddel emlékezvén meg a nemzet ezer esztendejéről, valamint nyelvünk szerepéről az önazonosság és a folytonosság fenntartásában. Beszédéből részleteket közlünk. Az ünnepi pillanatok után számos terítéken lévő ügyet vitattak meg, köztük kórházunk átszervezésének programját is. Erről lentebb szólunk. is szükségünk van a közemlékezet ilyen erősen megnyilvánuló megóvó, megőrző szerepére. Hordozza nemzettudatunkat a ma­ga eszközével a képzőművészet is, mert az alkotások legtöbbje láto­másszerűen, a kortól függetlenül mu­tatja a magyar történelem eseményeit. Már-már világméretekben divatba jött a közelgő ezredforduló optikájá­ban gondolkodni és találgatni: mi lesz az új évezredben? Tanulságos párhuzamot kínál a megelőző ezredforduló, annál is in­kább, mert Szent István - amellett, hogy műve a magyarság életében kor­szakalkotó volt -, hozzánk hasonló­an, ezredváltásban is élt. Lezárult az első évezred és a máso­dikba nyúlt bele országalapító tevé­kenysége. Szent Királyunk nem ki­sebb feladatot tűzött maga elé, mint egyházalapítás és országszervezés, pedig akkor is volt erkölcsi válság, jövendöltek világvégét, sokan féltek görcsösen a változástól, és próbáltak válogatott eszközökkel gáncsot vetni céljainak. Mi volt mégis sikerének alapja? Nem más mint céltudatossága mellett konstruktív egyénisége, szigora mel­lett egészséges életfelfogása, és hite mellett bölcsessége. Az ő esetében a realitás azt is jelentette, hogy függet­lenítette magát a letargikus hangulat­tól. Nem volt hajlandó a keresz­ténységgel akkor adós keresztények miatt magát a kereszténységet elvetni. Egy megyei döntésről Mióta városunk - anyagi kény­szerűségből - megyei kezelésbe adta több fontos közintézményét, egyre ne­hezebb évényesíteni Esztergom érde­keit akár a középiskolák, akár a kórház ügyeit illetően. Tudvalévő, sem a városi, sem a megyei önkormányzat nincs rózsás pénzügyi helyzetben. Részben ez a magyarázata a közelmúltban felgyorsult megyei tö­rekvésnek: karcsúsítsuk az intézmé­nyeket. Vonjuk össze, szüntessük meg, helyezzünk át, zárjuk be, bocsássunk el! Tatabányáról irányítva a hideg szi­két, könnyebb mélyre hatoló sebet vágni, de az eredmény Esztergomban fog fájni. Eljött tehát az ideje a - már régen esedékes - régiós összefogásnak. Esz­tergom város önkormányzatának, a környéken élő megyei képviselőknek, kisebb települések képviselő-testüle­teinek végre egy nyelvet kell beszélni­ük: a közös érdekek képviseletének nyelvét. A december 16-ai megyei köz­gyűlésen egységesen és sikeresen szó­laltunk meg, és ez biztató a jövőre néz­ve. A tét nagy volt. A fejünk fölött döntenek-e nehéz sorsú kórházunk két kicsi, de fontos osztá­lyának - gégészet, szemészet - további sorsáról (akár megszűntetéséről), vagy érvényre tudjuk juttatni Pák Gábor igazgató úr közmegegyezéssel lefekte­tett kórház átalakítási tervét. Pártpoli­tikai nézeteltéréseket, viszályokat fél­retéve okos érveléssel, összefogással sikerült Esztergom és környéke lako­sainak érdekeit szolgáló döntést kicsi­karnunk. Szükségesek és lesznek vál­tozások a kórház működésében, de továbbra is biztosítani tudjuk a meg­bízható fekvőbeteg hátteret minden szakmában. Ez megnyugtató fejle­mény mind a betegek és hozzátartozó­ik, mind a kórház dolgozói számára. Egységben az erő. Bebizonyítjuk ezt máskor is? Dr. Varga Győző a megyei közgyűlés tagja Mi történt 1000 esztendővel ezelőtt az országban? Mi jellemezte az ese­ményeket? Függetlenség, vármegyék intézmé­nyesítése, nomád élet helyett a mezei munka, a földművelés, erősödik az élet és vagyonbiztonság, kereskedők, kézművesek telepednek le, templo­mok épülnek, a szolid bizalom építi az országot. István, minden magya­rok első királya így írta be nemzetünk nevét a világtörténelembe, és szent neve eggyé lett a magyar államéval. Történelmünk e meghatározó része mindenkiben a maga egyéni átszíne­ződéseivel van jelen és annak ellené­re, hogy számunkra meg nem élt él­mény, mégis valamennyien sajátunk­nak tekintjük. Ezt követően sem voltak könnyű időszakaink, viszont téves az a nézet, hogy nekünk csak a szenvedésből ju­tott sok, s az örömökből kevés. Farkas András költő azt írja, hogy bennünket is azért szeret az Úristen, mert büntet. Ne gondoljuk, hogy más népek több szépet, több engedelmet, nagyobb ir­galmat kaptak a teremtőtől! Nem volt egyetlen esemény sem előzmények nélkül való. A nemzet élt, ahogy élhe­tett, tette, amit tehetett. (...) Tudjuk, a magyar nemzet és a ma­gyar állam határai sajnos nem esnek egybe, de ezzel együtt kell élnünk, ennek tudatában kell megtennünk mindent, hogy az összetartozás szála­it erősre fűzzük. A sikeres, boldog nemzetek példája mutatja, csak így érdemes. Lássuk be. Magyarnak lenni bizonyos értelemben világnézet. Tisztelt Ünneplő Közösség! A magyar Parlament tervezésekor az alkotók magasztos gondolattal lát­tak munkához. Ez pedig az volt, hogy az ország egységét megtestesítő épü­letben ne csak a nagy magyaroknak állítsanak szobrot vagy emléktáblát a tisztelet jeléül, hanem azoknak is, akik nem szerepelnek a történelem­könyvekben, a történetírásokban, de életükkel, munkájukkal ők is segítet­ték a nemzet felemelkedését, a haza boldogulását. E nemes gesztus ered­ményeként nagyon sok szobor van az országban, ami egy-egy szakmát, egy-egy jellemző foglalkozást testesít meg, s így emberek százezreinek, millióinak állít emléket. A „Haza há­za" többet között már ezért is lenyű­göző. A földművesek, a takácsok, a kovácsok, a tudósok, a katonák, a bognárok, a kőművesek is mind-mind maradandót alkottak. Megérdemlik, hogy ott legyenek. Mi akkor vagyunk igaz hazafiak, ha rájuk is büszkeség­gel emlékezünk, őket is a nagyok mel­lé állítjuk, a több mini 1000 esztendő csak velük teljes! A véradókat köszöntöttük Az esztergomi Vértranszfúziós Osztályon idén 841 véradás történt. A december 13-ai városi jubileumi vér­adó ünnepen a Városi Vöröskereszt által kitüntetett jubiláló váradókat köszöntöt­ték. Az ünnepeltek között üdvözölték a három csontvelő- és őssejtdonort, Pan­ko Frantiseket, Hyl Andreát és Éliás Gyulát. A véradók részére az ajándék­tárgyakat Bakai Dániel keramikus mű­vész készítette. A véradók elismerését a város 21 vállalkozója által tombola­tárgyként felajánlott közel 50 ajándék­kal tették ebben az évben emlékezetes­sé, amit az idei véradók között sorsoltak ki. Tízszeres véradásért kitüntetettek: Baráth Endréné, Pintér Dávidné, Szűcs­né Frunyó Zsuzsa, Tóth Ferenc, Harasz­ti Zsuzsanna Kuti István, Gubó Ferenc­né, Kárász Gábor, Kis Szölgyémi László, ifj. Koszti István, Kovács Fe­renc, Major Norbert, Morvái József, Polgárdi István, Takács István, Taiján László, Virág Sándor, Zámbó Béla, Kar­cagi Emil, Seleczi Miklós, Szvoboda Péter, Csehné Pintye Zsuzsanna, Kátai József, Süli Jánosné, Szilágyi Lászlóné, Gavallér Péterné. Húszszoros véradá­sért: Bády Gáborné, Mechler Anna, Nagy Istvánná, Sóron Tibor, Szentkirá­lyi Ferenc, Szórádi Ferenc, Balonyi Já­nosné, László László, Osváth József, dr. Beer Miklós, Fiumei Antónia, Búzás Jó­zsef, Németh László. Harmincszoros véradásért kitüntetettek: Muzslai Zsitva Anna, Koszti István, Pál Endre. Negy­venszeres véradásért: Kubina Ferenc, Lizán Gábor. Ötvenszeres véradásért: Sebestyén István, Kavalecz Sándor. Hatvanszoros véradásért: Sasvári János, Tar Zoltán, Szakács Sándor. A tombola nyertesei: Repcsik Gyula, ifj. Minczér István, Takács Erzsébet, Vajda Titanilla, Czehmester Zsoltné, Csajkovics Tibor, Mécs Miklós, Bognár Ferenc, Sándor Anita, Kiss László I., Vassné Molnár Marianna, Balogh Zol­tán, Madarász Ákos, Holló Lászlóné, Mireider Beatrix, Felbert Boglárka An­na, Borbély László, Kocsis László, So­mogyi Pál, Rosz Péter, Kassai Kálmán, Vázsonyi Gábor, Kiss László II., Balkó Zoltánné, Csomor Tamásné, Kiss Ba­lázs, Bódi Zoltán, Varga István, Kindler Péter, Gách Zsuzsanna, Antal Gábor, Gerschmayer György, Tokodi Bence, Pollák Róbert, Lakatos Botond, Gál Ká­roly, Mayer Györgyné. Szponzoraink: Mátyás Antiqnitas Régi­ségek Boltja, Egom-Tours, dr. Pák Gá­bor, RIBÁR-Villamossági Bolt, GALÉ­RIA, Platina Bt„ ATEK-Computens Bt., Árkád Édességbolt, Alpesi Étterem, Csülök Csárda, Hévíz Étterem, Arany Elefánt Étterem, Prímás Pince Étterem, Szent Tamás Étterem, Peresztegi Lakás­felszerelés, CLIP Műszaki Bolt Dorog, RITEX Méteráruk boltja, Start Squash Bt., Jó-Dobronya Kft., Ottáva György, Bakai Dániel. Dr. Szabó Klára főorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom