Esztergom és Vidéke, 1999

1999-12-09 / 49. szám

1999. december 9. Es^ergom és Vidéke Kiállítások December 3-án Bencze Cs. Attila, az Esztergom és Vidéke főszerkesztő­jének ajánlásával megnyílt az Eszter­gomi Művészek Céhe hagyományos évzáró tárlata a Féja Géza Közösségi Házban, majd két művész - Kaposi Endre és Prunkl János - munkássá­guk elismerését tükrözendő - szüle­tésnapi kedves meglepetésként is - a város Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának díszes oklevelét kapta, melyet Csernusné Láposi Elza elnök adott át az ünnepelteknek. A kiállítás december 21-ig tekinthető meg. (Nagy) * November 30-án nyílt meg a József Attila Altalános Iskola aulájában Markutik Balázs plakátkiállítása. A tárlat anyagát Varga Péter tanár aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. Meg­nyitójának szövegéből idézzünk: „Markulik Balázs alkotásai műal­kotások, üzeneteket hordoznak és köz­vetítenek. Figyelemfölkeltök, miköz­ben nem csupán megállásra késztet­nek, hanem továbbgondolásra is... A művész érzékenysége minden alkotás­ból süt. Kosovo és Sarajevo feketék, mint a háború, utóbbi a Coca-colával történi sajátos képzettársítással jós­latértékű. A Föld napja a humánum féltő elborzadásának jegyében szüle­tett, a gyolcsba csomagolt sarló és kalapács '56 októberének dátumával kiegészítve... Markulik Balázs képze­letét az egekig kiáltó háborúk, össze­tört szimbólumok, joggal féltett Gló­buszok töltik ki és az a hit, hogy a körülöttünk lévő ezernyi szenvedést békévé a művészet oldhatja...'''' * December 4-én Tokodaltárón, a Bányász Művelődési Házban nyílt meg Balla Gergely Bányászfürdő fo­tó-, valamint a Magyar Képzőművé­szeti Főiskola hallgatóinak grafikai kiállítása. A tárlat december 11-éig tekinthető meg naponta 10-18 óra kö­zött. * Decemberben a Balassa Bálint Mú­zeumban Vörös Béla szobrászmű­vész emlékkiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatot december 11-én (szombaton) 16 órakor Wehner Tibor művészettörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériumá­nak főosztályvezetője nyitja meg. A Dobó Katalin Gimnázium Dobó Galériája szeretettel meghívja Önt és Barátait SZALÁNCZY BÉLA természetfotós "AZ EZERARCÚ TERMÉSZET c. kiállítására. Megnyitó: 1999. december 10-én 16 órakor Megnyitja: BÁTHORY GÁBOR újságíró Konferencia a Várban A Magyar Nemzeti Múzeum kon­ferenciát szervezett december 2-án és 3-án Esztergomban a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumához tar­tozó 33 kulturális intézmény gazdasá­gi igazgatói részére. A tanácskozás helye a Vármúzeumnak az az új része volt, amely a millenniumi megemlé­kezés központi helye lesz. Dr. Kraft Péter turisztikai helyettes államtitkár tartott előadást a konfe­rencián Múzeumok, színházak szere­pe a turizmusban címmel. Hangsú­lyozta, hogy a múzeumoknak döntő szerepük van abban, hogy az ideláto­gató turisták kulturális élményben ré­szesüljenek. Külön kiemelte, hogy 2000 a hazalátogatás éve. A magyar turizmus elsőszámú irányítója han­goztatta, hogy az eddig felhasznált egzotikus image mellett szeretnék ki­hangsúlyozni a kulturális értékeket, mint differenciáló turisztikai vonze­rőt. A turizmus országos vezetése szorgalmazza, hogy múzeumaink sokkal inkább turistabarátként mutat­kozzanak be a jövőben. Lábik János századik tárlatán Párkányban él, ám idejének egy részét városunkban tölti Lábik János festőművész, a Bajor Ágost Képzőművész Kör egyik alapítója. Élete fontos állomásához érkezett: a felvidéki Hetény Lilla Galériában a napokban nyílt meg a 100. tárlata. A házigazda Nagy János szobrászművész köszöntötte a műértő közönséget, mindazokat, akik eljöttek tisztelegni a jubiláns művésze­te és magyarsága előtt. A kiállított több mint félszáz olajkép és akvarell Lábik János végtelen természetszeretetét és tehetségét sugározza. A kiállítás megnyitóján dr. Gaál Ida művészettörténész méltatta e nagyszerű festőművész életútját. A hatvanon túl járó Lábik János őstehetség, könnyedén festett képei magukra vonják az érdeklődők figyelmét. Alkotásai - intenzív önművelésével, szorgalmas tud­niaakarásával - technikailag és formailag is tökéletesek: „Lábik János is a dunai táj, Párkány, Esztergom festője lett, innen jött és ide tartozik. Itt szívta magába azokat a benyomásokat, amelyek a gondolkodó és érző lények póru­sain át szűrődve, egyéniségéhez igazodva festményként fogalmazódhattak meg benne, hogy magabiztos formára leljenek. Művei bizonyítják, hogy a művészetben mégiscsak az ELET, a természet összefogó ereje képes vallani önmagáról, környezetéről, annak varázsáról, igazáról: az emberről, mint most is, ebben a kedves hetényi képtárban..." - halottuk a méltatásból. Lábik János századik tárlata igazi népünnepéllyé terebélyesedett: Nagy János felvidéki szobrászművész meleg hangulatú és igényes galériájában a megnyitón a Borostyán együttes muzsikált. A hetényi Lilla Galéria állandóan várja a vendégeket, a kiállítás az ünnepekig látható. Pálos Szentendrei grafikák a Pince Galériában December elsején efZámbó István szentendrei festőművész hozta el ide színes grafikáit. Dr. Sörös Jenő mű­pártoló orvos évtizedek óta csodálója Zámbó „Öcsinek", szentendrei mű­termében sokszor megfordult már. Megtudtuk tőle, hogy képeit sokan kedvelik, Németországban még a thü­ringiai Zella-Nehlis Galériában is számontartják. A megnyitó során ef Zámbó István kérdésünkre elmondta, hogy 1950­ben született Salgótarjánban, a család ez után került Szentendrére. A feren­ces gimnáziumban érettségizett, majd Kecskeméten lett nyomdász tanuló. Ekkor került a grafika érdeklődési kö­rébe, megszerette a szerb ikonokat, a régiségeket. Autodidakta módon ké­pezte magát. Nemcsak fest, hanem zenél is, amiről a megnyitón meg is győződhettünk. Akiállítás megtekint­hető két héten át. (s) ei^JEptrCi Ll fi i,',r>é/<fz C L t sifiA /l <? íjn „Túl a halálon" Az elmúlt héten jelent meg a könyvesboltok polcain Esther G. Wood (alias Kovátsné Várady Eszter) új könyve, a Túl a halálon. A misztikus hangulatú krimi ugyanolyan érdekes és izgalmas, mint az esztergomi szerző korábbi művei. Kedvcsinálónak hadd idézzünk csupán három mondatot a regényből: ... Elképzelése szerint egy tárgy, ami valahonnan Európából származik, valamiféle titokzatos sugárzással képes gyógyítani, de gyilkolni is... ... Jimmy Myers kíváncsian méregette a csonttá fagyott hullát, melyet rövid keresgélés után valóban megtaláltak a kis parkoló mellett... ... A francia megingott, a képet és pisztolyt egyszerre ejtette el, ahogy mindkét kezével a fejéhez kapott... Az Esztergomi Útravaló című könyvtári sorozat ez évi utolsó talál­kozóját december 13-án, hérfön 17 órai kezdettel rendezik. Vendége: Ka­tona Csaba levéltáros és a házigazda: Nagyfalusi Tibor tárlatnyitó beszél­getésre várja az érdeklődőket. A kiál­lítás anyagát dr. Katona Gábor több mint 30 ezer ex librist (könyvjegyet) tartalmazó gyűjteményéből állították össze. Katona Csaba a Magyar Országos Levéltár munkatársa. Tudományos érdeklődését családjának Esztergom­hoz kötődő múltja is motiválván, ku­tatta és feldolgozta 1918-19 helytör­ténetét. Dédapja, dr. Katona Sándor 1901-ben nyitotta meg ügyvédi irodá­ját városunkban. 1918. november 4­én a Nemzeti Tanács elnökévé, de­cember 14-én a Károlyi-párt társelnö­kévé választották. (Emléktáblája egy­kori lakóházán - Széchenyi tér 13. ­olvasható.)Nagyapja, dr. Katona Gá­bor - anyai ágon régi esztergomi pol­gárcsaládok (Magos, Eggenhoffer, Einczinger) leszármazottja - bencés gimnazista és Öreg Hollós cserkész, majd maga is ügyvéd, 1952-ig, kite­lepítéséig élt Esztergomban. Sokol­dalúan tevékeny személyiségét jel­lemzi, hogy az Esztergomi Tenisz Egyletnek alapítója, a helyi cserkész­élet, sítáborok, hosszú távú kajaktú­rák egyik legfőbb szervezője volt, to­vábbá amatőr hegymászó, fotós és színjátszó, írásaival is rendszeresen jelentkezett a városi lapokban. Sze­mélyes ismerőse volt többek között Teleki Pálnak, Mindszenty József­nek, Lepold Antalnak, Bajor Gusz­távnak, Babits Mihálynak. (Az előhe­gyi ház autogram-falán az ő aláírása is ott olvasható.) Esztergomban ébredt fel, még 1930 táján, ex librisek iránti érdeklődése is, amely aztán 1970-től vált folyamatos szenvedéllyé. Mint a világ egyik leg­elismertebb gyűjtője hunyt el 1998. április 9-én Budapesten; Jászárok­szállás temetőjében nyugszik. Egyik utolsó kívánsága volt, hogy gyűjte­ményével - Pápa, Budapest, Hatvan után - szülővárosában is megismer­kedhessenek az érdeklődők. (újvári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom