Esztergom és Vidéke, 1999

1999-11-18 / 46. szám

6 §??tergom és Vidéke 1999. november 18. Arckép DR. KISS-RIGÓ LÁSZLÓ, főegyházmegyei tanügyi főigazgató Az Esztergom-Budapest Főegy­házmegye területén sorra kerülnek vissza a katolikus egyházhoz az 1949­ben államosított oktatási intézmé­nyek. Az iskolák átvételével és mű­ködtetésével kapcsolatos vezetői te­endőket dr. Kiss-Rigó László plébá­nos, teológiai tanár látja el. Városunk­ban a Szent Anna Plébánián a déli városrészben a lelkészi szolgálatot szeretettel és szorgalommal végzi, e mellett a fővárosban vezeti a főegy­házmegyei oktatást. Mindkét hivatás teljes embert kíván. E kettős feladat­ról beszélgettünk. - Önnek a fiatalsága is rendhagyó volt. Mit tudhatunk meg erről? - Budapesten születtem 1955-ben. Édesapám kohómérnök, a szakmájá­ban neves és elismert volt, s külföldi szolgálatra irányították. Indiába ke­Több mint három évtizede pályá­zat útján került városunkba, a kór­ház sebészeti osztályának élére. Ez volt a harmadik munkahelye. Pálya­kezdőként, 1951-től 1964 júliusáig, a Tétényi úti kórházban alorvos, majd az Orvostovábbképző Intézet­ben egyetemi tanársegéd. Az eszter­gomi sebészeti osztályt 1968. au­gusztus 26-tól nyugdíjazásáig, 1989. december 31-ig vezette. Ám ekkor sem szakadt el hivatásától, mert egészen haláláig - október 22­ig - az Országos Orvosszakértői In­tézet tagja volt. Mély részvéttel búcsúztatták, em­lékét dr. Szontagh Csaba korábbi orvos-igazgató és dr. Teleki Balázs sebész idézte fel. Végakarának megfelelőlen hamvait november 16-án Budapesten szétszórták. Tanítványai közül dr. Tőrös Pé­tert, az Orvosi Kamara elnökét kér­deztük meg: milyen személyes emlé­keket őriz Róla? - Sok konkrét példával lehetne alátámasztani: különleges tehetségű ember volt. De ez csak egy része emlékének. Olyasmiket is tudott a világról, az emberekről, a növé­nyekről, az állatokról - a történések­ről, azok logikájáról, amit más nem tudott. Ez a tulajdonsága megfejthe­rültünk, Calcuttában jártam iskolába, mely együttjárt' az angol nyelv töké­letes elsajátításával is, továbbá e kü­lönös keleti nemzet megismerésével és tiszteletével. Az érettségi után sor­katonai szolgálatot téljesítettem már itthon Magyarországon, majd beke­rültem az Esztergomi Hittudományi Főiskolára. A másodév végén tanul­mányi eredményem révén a főváros­ba kerültem a Hittudományi Akadé­miára. Tanárom volt Gál Ferenc pro­fesszor úr, aki később a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem rektora lett. Feri bácsi határtalan szeretettel és odaadással tanított bennünket, mel­lette szereztem meg a teológiai dok­torátust. Papi felszentelésem után az akkor még Esztergomi Főegyházme­gyéhez tartozó Szécsényben kezdtem lelkipásztori működésemet, majd Bu­dapestre a Haller téri Plébániára he­lyeztek át. Akkor ott a plébános dr. Dékány Vilmos püspök úr volt. Atyai baráti támogatást és irányítást kaptam tőle, máig hálás vagyok nagylelkűsé­géért. Aköztünk való barátságot azóta is kölcsönösen ápoljuk. Elöljáróim ja­vaslatára 1983-ban kikerültem Ró­mába. ALateráni Egyetemen illetve a Biblikus Intézetben folytattam tanul­mányokat jogból és biblikus tudo­mányból. Diplomáztam és 1985-től mostanáig szolgálok a Szent Anna Plébánián. Kezdetben káplánként, tetlen, de a belőle áradó elnéző, megbocsátó, erőt adó szeretet ezt bizonyítja. Tudatosan készült se­bésznek. De hiába szerzett már egyetemi évei alatt is minden lehető módon manuális gyakorlatot, a rendszer megpróbálta megfosztani álmától - vidékre vezényelték kör­orvosnak. Elszántsága nem ismert akadályt - ezt is előnyére fordította. Szakvizsga után továbbképzési céllal epesebészeti kurzusra jelent­keztem. Az ezt vezető korábbi mun­katársa azzal tanácsolt el: menjek csak nyugodtan haza, Esztergomba, mert Mátyus Lajos erről nála sokkal többet tud tanítani. Az Orvostovábbképző Intézetben bábáskodott az érsebészet magyar­országi születésénél, ez irányú ér­deklődése nálunk is folytatódott. Elkápráztatott minket az egészen hi­hetetlen palettájú lexikális tudásá­val, helyzetfelismerési képességé­vel, kitartásával, türelmével. Külön­leges energiával, kezünket fogva ta­nította szörnyű-gyönyörű mestersé­ge fogásait. Esztergomban egy olyan sebészetet alakított ki, mely nemcsak a kórház központjának számított, hanem - túlzás nélkül mondhatom - országosan is jegyzett hely lett. Szinte a semmiből sikerült majd Jenő atya nyugdíjazását követő­en plébánosként. Kezdettől fogva teo­lógiai tanárként is működöm az Esz­tergomi Hittudományi Főiskolán. Közel húsz éve már, hogy édesanyám és a bátyám családja együtt Ausztrá­liába emigráltak. Évente találkozunk egymással. -Miként lelt Ón tanügyi főigazga­tó, milyen munkával jár ez? - A rendszerváltás idején a Szent Anna Plébánia alapította az akkor még Esztergomi Főegyházmegyében az államosítás utáni első katolikus ál­talános iskolát. A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felépítése fizikailag, szellemileg és mindenek­előtt szakmailag egyaránt hosszú fo­lyamat. Az esztergomiak mindennek szemtanúi lehetnek, és e hosszú fo­lyamat részeként már jelentős ered­ményeket értünk el. Felépítettük az új épületszárnyat a Kiss János utca ele­jén, átépítettük az udvari belsőszár­nyat, sportpályát építettünk, és készü­lődünk a további munkákra, most már a táti úti szakaszon. Azóta a főegyház­megyei iskolafenntartó szervezetünk már 19 közoktatási intézménye szer­veződött meg és működik is. Eszter­gom és Szentendre kivételével, vala­mennyi Budapesten. Ezek felügyelete hárul rám. Köztük van óvoda, általá­nos iskola és gimnázium egyaránt, sőt olyan intézményünk is van, melyben intenzív terápiás ellátást és aneszte­ziológiai szolgálatot szerveznie. Ha bárhol baj volt, Ót hívták - mindig volt megoldása. Összeköttetései, baráti kapcsolatai révén több arra érdemes - de akár érdemtelen - be­osztottját menedzselte, segítette ­sokan lehetünk ezért hálásak. Foko­zatos intezitással tette magáévá a számítástechnikát, mely aztán életé­nek jelentős részét töltötte ki. Utolsó reggelén is, fájdalmai mi­att kissé kényszeredetten bár, de kedves mosolyával, szokásos meleg kézfogásával fogadott - mintha apám kezét éreztem volna a kezem­ben... Nyugodjék békében! Pálos együttműködik óvoda, általános isko­la és gimnázium. Ez a fenntartó szer­vezet a fővárosban a Budavári Prímá­si Palotában székel, ezért szinte na­ponta járok fel, találkozok az önkor­mányzatokkal, más szervezetekkel a kapcsolattartás érdekében. Ezt a fel­adatot is csak úgy vállaltam, hogy mellette kötődöm plébániánkhoz és naponta látom el lelkipásztori szol­gálatomat is. - Hogyan működnek a katolikus szellemű és irányítású intézmények? - Egyházmegyei szinten az a cé­lunk, hogy erősödjenek meg a meglé­vő egyházi közoktatási intézménye­ink, emelkedjék tovább az oktatás színvonala, de nem mondunk le újabb és újabb közoktatási intézmények in­dításáról. Itt azonban nincs számmal megfogalmazott célunk, ott akarunk működni, ahol a helyi közösségek megfogalmazták maguknak ezt az igényt. Fontos, hogy a helyi önkor­mányzatok is akarják és elismerjék a katolikus szellemű iskolákat, legyen meg bennük az együttműködési haj­landóság, a kellő elszántság és az ál­dozatvállalás. Minden bizonnyal újabb és újabb katolikus iskolák szü­letnek, mert a jelenlegi törvények és a mostani kormány megteremtette az igazságos és méltányos feltételeket az egyházi iskolák működtetéséhez. Itt Esztergomban a Szent Anna Plébáni­ához tartozó Mindszenty iskolában további feladatunk a bővítés, a fej­lesztés, mely együtt jár templomunk teljes belső felújításával is. Készü­lünk nemzeti millenniumunk méltó megünneplésére. Pálos Márton Áron emléknap Megtisztelő meghívót kap­tunk Lezsák Sándor ország­gyűlési képviselőtől. November 20-án, szombaton Márton Áron emléknapot rendeznek a lakite­leki Népfőiskolán, melyre min­den érdeklődőt, így különöskép­pen esztergomiakat is várnak. A mártírhalált halt erdélyi ka­tolikus püspökre egésznapos rendezvénnyel emlékeznek. Az előadók sorában találjuk Jakubi­nyi Györgyöt, Gyulafehérvár ér­sekét, Semjén Zsoltot, a kormány egyházi ügyekért felelős helyet­tes államtitkárát, Bábel Balázst, Kalocsa-Kecskemét érsekét, va­lamint Török József egyháztörté­nészt. A házigazda Lezsák Sán­dor is tart előadást. Délelőtt tíz órától kiállítás­megnyitókra is sor kerül. Ezek egyikén Apró Tamás fafaragó és Ötvös Nagy Ferenc iparművész mutatkozik be, de bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd a „Magyarok Európában" című kiállítást is, melyet Bartis Fe­renc író nyit meg. A Népfőiskola rendezői cse­kély pénzösszegért szállást és ét­kezési lehetőséget biztosítanak. (d) Dr. Mátyus Lajos főorvos emléke (1927-1999)

Next

/
Oldalképek
Tartalom