Esztergom és Vidéke, 1999

1999-11-04 / 44. szám

és Vidéke 1999/november 4, Szentendrei szobrász a Pince Galériában Október 25-én délután Báliké András szobrász mutatta be alkotá­sait a Pince Galériában a nagyszámú érdeklődőnek. A Dunakanyarból és a fővárosból is sokan jöttek el, hiszen Balikó művészete széles körű érdeklődésre tart számot. Pályafutása rendhagyó. Budapesten született 1967-ben, iskolai tanulmányai során felfigyeltek nagyszerű kézügyességére, a képző­művészet iránti vonzalmára, és bekerült a Vasutas Képzőművész Szakkörbe. Kirschmaier Károly és Benedek György voltak az első tanárai. Jól tanult, így könnyen jutott be a Miskolci Egyetemre, ahol három évet végzett a gépészmérnök karon. Az alapszigorlatokat abszolválta, jól ment ott is a tanulás, de sokkal nagyobb vágyat érzett a szobrászat iránt. Felvették a Képzőművészeti Főiskolára, és Kő Pál tanítványaként végzett a szobrász szakon. A diploma megszerzése után pályázatot nyert és két évig még tovább tanulhatott, végzett a Mesterképzőn. Családot alapított, zavarta őt a fővárosi nyüzsgés és kiköltözött Szentendrére. Ott alkot szellemi szabadfoglalkozásúként. Az alkalmazott grafika is kenyere, középületek, székházak homlok­zatát díszítik munkái. Itt, a Pince Galériában is hét freskóját csodálhatjuk, köztük a Sorskereket (fényképünkön). Plasztikái süttői mészkőből, márvány­ból faragott figurái, bolgár mészkőből faragott Életfája kiváló tech­nikai felkészültségre utal. Élmény volt hallgatni tárlatvezetését, a szobrászat iránti alázatát árulta el, végtelen szerénységgel. Akiállítást Gál Lehel irodalomtanár nyitotta meg. Tőle megtudtuk, hogy Balikó András szobrai után nagy az érdeklődés, budapesti, szegedi, csong­rádi kiállításait sikerrel zárta, művei gazdára találtak. A Pince Galériában november közepéig láthatjuk alkotásait, me­lyek közül néhány megvásárolható. PJ. thm^fOH és VLUft ^VoU.zc Milyen tevékenységekhez kell telepengedély? „Itt van az ősz, itt van újra" - és Czirok Ferenc (hulló) leveleivel nemcsak a cukrászat mester-receptje­it hozta meg lapunk olvasóinak (EVID, 1999. okt.7.), hanem nagy nyári utazásáról egy élménybeszámo­lót is, amelyet még ez évben folytatá­sokban közölni fogunk. A budapesti lakhelyű, az év nagyobb részében a zebegényi és alföldi művésztelepe­ken dolgozó, illetve ausztriai rokona­inál időző festő az USA Új-Mexikó államában is családi és művészeti „gyökereit" kereste. A természet cso­dáihoz és titokzatos lényegéhez kötő­dő képeivel - két évtized múltán ­tavaly talált vissza Esztergomba (EVID, 1998. szept. 3.). Az akkori vármúzeumi bemutatkozás után most Amerikából a Dunakanyaron át köze­lít ismét felnevelő városához: Szent­endrén szeptember végén rendezték meg azt a tárlatát, amelynek méltatá­sát Mizser Pál festőművész a megnyi­tóban így összegezte: „Festőt ava­tunk!" ítélete jogosságáról jövő hét­főn mi, esztergomiak is meggyőződ­hetünk: Czirok Ferenc A természet álma című kiállítását november 8-án 17 órakor a Dobó gimnázium galéri­ájában Nagyfalusi Tibor nyitja meg. A gazdasági vállalkozások területén egyre több szigorítást vezetnek be, ép­pen a tisztességesek érdekében. Az el­múlt időszakban kellett megújítani en­gedélyüket a fémhulladék felvásárlók­nak, az autókereskedőknek, a taxisok­nak. Lejárt a határideje a vendéglátóhe­lyek kategóriába-sorolásának, és hatály­ba lépett a telepeljárási engedélyezés is. Különösen sok vitát hozott ezideig e törvény hiánya, egyesek visszaéltek ez­zel, zavarták környezetüket, nemegy­szer szomszéd-háborúhoz vezetett. - Mit tartalmaz ez az új jogszabály, kikre vonatkozik, hol kell engedélyeztet­ni? - kérdeztük Gyöngyös Antal cégve­zetőt, a Kereskedelmi és Iparkamara megyei elnökségi tagját. A 80/1999AT-11/ számú Kormány­rendelet október l-jétől előírja a telep­engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket. Tobb mint 150 üyen tevékenység van - egyéni és társas vállalkozás. Csak néhányat emlí­tek ezek közül: pamut- és mindenféle szálfonás, konfekció-varrás, szőnyeg­gyártás, munkaruházat-varrás, lábbeli­készítés, fatermékek gyártása, vegyi­anyagok gyártása, kerámiatermékek, mészgyártás, betongyártás, acél-vasöt­vözet, fémtartályok, kötőelemek, gép­gyártás és vülamoskészülékek gyártása, orvosi műszerek, kerékpár, bútorok, hangszerek, játékok gyártása, tárolás, raktározás, mosás-tisztítás, autójavítás, gumitermékek, műanyagok, tisztítósze­rek gyártása, csomagolás, kőmegmun­kálás. A teljes sort az érdeklődők a kamarai irodánkban megismerhetik. Az új telep­helyen már csak engedéllyel, a régen működőknek pedig 180 napon belül be­szerzett engedéllyel lehet dolgozni. A kérelemnek minden részletre ki kell tér­nie: a telep címét, tulajdonosát, a hasz­nálatjogcímét, a munkaeszközök felso­rolását, a munkahelyek felsorolását, a vállalkozás engedélyezésének doku­mentumát, a környezetre gyakorolt vár­ható hatást (ha van, környezetvédelmi ISO 14000 minősítést), szakhatósági (ANTSZ, tűzvédelmi, természet- és környezetvédelmi, építési, vízügyi) en­gedélyeket kell tartalmaznia. Akérelmet a települési önkormányzathoz kell be­nyújtani, melyet helyszíni szemle követ Azon részt vesznek a kérelmezőn kívül a hatóságok képviselői, valamint a ke­reskedelmi és iparkamara szakemberei. Csak akkor adható ki engedély, ha meg­felel a telep a munkavégzés előírásai­nak, és nem zavarja a környezetében élők nyugalmát. Az engedély kiadása után is lesznek ellenőrzések, az észlelt hiányosságokat 90 napon belül meg kell szüntetni. Ha ez nem történik meg, ak­kor az önkormányzat a telepengedélyt visszavonhatja. A telepengedély meglé­tét a szakhatóságok, a gazdasági kama­rák és a fogyasztóvédelem jogosultak ellenőrizni. Mint az elmondottakból kivehető, az engedélyeztetési eljárás részletes és időigényes. 2000. március 31-e után már visszamenőleg is kötelező. Ahogy eddig az üzletek és vendéglők működési engedély nélkül nem nyithattak ki, ez­után már a telephelyek sem. Pálos Visszhang Esztergomtól Brüsszelig Előbb érdeklődéssel, majd nem csekély kételkedéssel olvastam az Esztergom és Vidéke október 14-ei számában Rafael Balázs: Ahogy én láttam Brüsszelben az EU-t és ma­gunkat című írását. A szerző az EU „fővárosában" szerzett élményeiről számol be, és felsőfokon úr az Európai Unióról, annak tisztségviselőiről. Cikke azt sejteti az olvasóval, hogy az Európai Unió szinte hibátlanul, töké­letesen működik, nálunk, Magyaror­szágon viszont minden rossz. Kétve hiszem, hogy a 24 Óra kivá­lóan tájékozott munkatársa ne értesült volna arról, hogy az EU bizottsága, gyakorlatilag az Unió előző kor­mánya botrányos körülmények kö­zött, korrupció miatt volt kénytelen lemondani. Azt is nyilván tudja, hogy Brüsszelben, Párizsban meg a többi uniós fővárosban sem tökéletes a köz­biztonság, sőt a bűnözés mértéke na­gyobb, mint nálunk Budapesten, vagy Esztergomban. A világsajtó részlete­sen beszámolt a belga pedofilia-bot­rányról, ami sejtetni engedi, hogy a szexuális indíttatású bűncselekmé­nyek száma talán éppen Belgiumban, pontosabban a Rafael Balázs által tisztának és hibátlanul működőnek ábrázolt Brüsszelben a legmagasabb. Az igaz, hogy az életszínvonal jóval magasabb, mint nálunk, de ki tudná, hogy Magyarország - és általában Kelet Európa - az ismert okok miatt hatalmas hátrányból indult 1990-ben az Unióba való bejutásért. Ám Rafael úr nem csupán a „mesés Nyugatot" ábrázolja túlzó színekkel, de beszá­mol a számára elkeserítő esztergomi hazaérkezéséről is: „És akkor az em­ber hazaesik, bele a nagy magyar sö­tétségbe. Ahol itt, Esztergomban is, nímandok, senkiemberek - finom le­szek - verik a nyálukat. Tudás, diplo­ma, nyelvismeret, született és tanult intelligencia nélkül..." Vajon kikre céloz a fondorlatosan szókimondó publicista? Vájok ki „ve­ri a ..." - én ezt a szót nem is írom le - szakadatlanul? Nem éppen a cikk szerzője, aki mosdatlan szavakkal il­let meg nem nevezett embereket, és ezzel a személyi szabadságjogaikban sértegeti névtelen „áldozatait"? Vajon miért nem nevezi néven ezeket a „ní­mandokat" és „senkiembereket'? Ne­tán fél egy esetleges bírósági eljárástól? Nem folytatom, mert még én is... Inkább azt tanácsolnám a város kiváló publicistájának, válogassa meg job­ban szavait és ítéleteit, írjon olyan remek, tényfeltáró cikkeket, mint amilyenekkel már többször megör­vendeztette olvasóit a 24 Óra, az Esz­tergom és Vidéke és más lapok hasáb­jain. A ...verést pedig egyszer és min­denkorra felejtse el! Dezső László

Next

/
Oldalképek
Tartalom