Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-30 / 39. szám

mm. Blllllliii 1999/5, A tanítási dráma nem más mint egy csoportos játéktevékenység, amelynek során mindenki résztvevővé vá lik, és együtt építenek fel valós problémákat hordozó, képzeletbeli világot. így aktív cselekvőként tehetnek valós tapasztalatokra a tanulók. Ez a módszer felhasználja a gyerekek már meglévő tudását, tapasztalatait. A világot nem elméleti szinten, hanem érzéki, gyakorlati szinten hozza közelebb a gyerekekhez. A tanítási drámát mint módszert szabadon felhasználhatják a nyelvtanárok, a humán és művészeti tárgyakat tanítók. „Nem drámatanárok vagyunk, hanem drámát használó tanárok" - írja a drámapedagógia egyik angol apostola - Jonothan Neelands - „Dráma a tanulás szolgálatában" című könyvében. Az alábbi drámavázlatok szabadon változtathatók a tanár, illetve az osztály kívánalmainak megfelelően. Véleményem szerint használhatók bizonyos átalakítással az 5. évfolyamon éppúgy, mint a 9.-en. Kellékekre, jelmezekre, díszletekre nincs szükség. Szükség van azonban egy akkora teremre, ahol 20-25 gyerek kényelmesen elférhet, ahol a székek nincsenek rögzítve, szabadon körbe állíthatók, sőt eltávolíthatók. Hogy a szűkös órakeretekkel kínlódó tanár, mikor talál lehetőséget az alábbi ötletek kipróbálására - fogas kérdés. Javaslataim a következők: a hagyományos forrásfeldolgozó órákat, illetve az összefoglaló órákat lehet legkönnyebben kiváltani tanítási drámával. I. Tanítási dráma Szent István II. törvénykönyvének 18.: A tizedről szóló portijáról - avagy: milyen nehézségekkel jár egy új adó elfogadtatása Időpont: 1030 Helyszín: egy falu Szent István országában 1. Alakítsunk a tanulókból 3-5 csoportot! Feladatuk az, hogy a táblára rajzolják le a falujukat, adjanak nevet is neki. 2. A megtervezett 3, illetve 5 faluból válasszanak ki egyet, amely a játék helyszíne lesz! Keressük meg a kompromisszumos megoldásokat, vagyis több falu jellemzőiből hozzunk létre egyet! 3. Tekintélyes férfiembereket fogunk játszani. Mindenki válasszon egy szerepet, és mondja el, ki Ő! (Név, mesterség, életkor, családi állapot.) A történelmi korszaknak megfelelőek legyenek ezek a választások. Javaslom, hogy a tanár is válasszon egy közepes státuszú szerepet, így a játékon belül jobban tudja irányítani a munkát, nem zökkenti ki a gyerekeket a játékból jelenléte, hanem inkább példa lesz számukra a fiktív világ megelevenítésében. De a gyerekek szabadságát ne vegye el, döntéshozó hatalmukat se sajátítsa ki! Semmiképpen se legyen ő a falubíró! 4. Készítsünk egy fényképet a faluról! Ez a fénykép, illetve állókép tükrözze a falu lakóinak kapcsolatait! Ki kihez áll közelebb, az egyes emberek közt milyen kapcsolatok lehetnek? (Pl. gazdasági, rokoni, baráti, alá- és fölérendelt stb.) Figyeljük meg! Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a történelemórán SZENT ISTVÁN TÖRVÉNYEI 5. A falu bírája gyűlésre hívja a falu lakóit. Ott az ispán embere kihirdeti István király akaratát: „Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen!" (II. törvénykönyv 18. pont) Mit szólnak mindehhez a falu lakói - az első, őszinte reagálást, gondolatot kell hangosan kimondani. Miért nem lehet István hatalma ellen föllázadni? - erre a kérdésre a gyerekeknek maguknak kell az eddigi tudásuk szerint válaszolni, hiszen már tudnak a felkelések véres leveréséről, az államhatalom átgondolt és jól megszervezett kiépítéséről. 6. A falu tekintéllyel bíró emberei tehát tudják, hogy nincs más út, a falu embereivel is el kell fogadtatni a király törvényét. A gyűlésen érveket gyűjtenek a falu lakóinak meggyőzésére. lasztott falu - temploma -parasztportái. 1. A falu templomában vagyunk. Rendezzük be ez alapján a székeket. Egy állóképet fogunk készíteni, aminek a következő lesz az aláírása: „... a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra..." (I. törvényköny 19. pont). Az állóképből néhány perces jelenet lehet, ha a tablóból kimozdulnak a gyerekek, ill. megtörténik a kép kihangosítása. 2. Az egyik gyerek vállalja a falubíró szerepét. Feladata az lesz, hogy azl. törvénykönyv 9. pontjának betartását ellenőrizze - „... vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, m • X-w rvíi . ÍV pfrlYin rum t—T—Z. "Jrsricp7. Az érvek gyűjtése lehet házi feladat. Használhatják segítségként István király törvénykönyvét is. (Pl. amennyivel nagyobb az Isten az embernél, annyival előbbre való a vallás ügye a halandók birtokainál." (I. törvénykönyv 1. pont), „a pap nem önmagáért dolgozik, hanem mindenki másért." (I. törvénykönyv 5. pont), így elérhetjük, hogy a tanulók önállóan is kézbe vegyék a csaknem ezeréves szöveget. Természetesen ők maguk is kitalálhatnak érveket, amelyeket nekik kell a korabeli egyszerű emberek nyelvén megfogalmazni. II. Tanítási dráma Szent István I. törvénykönyvének 8.: A vasárnap megtartásáról szóló pontjáról - avagy: milyen nehézségekkel jár egy új szokás bevezetése Időpont: 1030-ban egy nyári vasárnap délelőtt Helyszín: az előző játékban kiváakik a tüzet őrzik." Tehát végigjárta a falut, és a házakban találkozik a falu lakóival. Meg kell tudnia, hogy valóban jogosan tartózkodnak-e otthon. Néhány mikrojelenetet indítunk el ezzel az instrukcióval. Ha az osztálylétszám lehetővé teszi szimultán jelenetté is tehetjük a fenti két feladatot, hiszen azok egyidőben, de más helyszínen játszódnak. Feltétlenül biztosítani kell azt, hogy a két csoportra osztott osztály láthassa egymás munkáját. m. Tanítási dráma Szent István I. törvénykönyvének 29.: Azokról, akik rabszolganőt vesznek feleségül pontjáról - avagy: hogyan alakulnak ki és hogyan tűnnek el bizonyos társadalmi csoportok Időpont: 1030-ban egy nyári vasárnap délután Helyszín: az előző játékban kiválasztott falu - utcáján található kispad - a falubíró szobája. 1. A porta előtti kispadon ül vasárnap a falu négy idősebb asszonya, közülük az egyik a szerepbe lépő tanár, aki az alábbi információt juttatja el a tanulókhoz: A falu Andoras nevű vitéze (vitéz: gazdagabb ember, mint egy a népből való. A büntetések kiszabása alapján azt tudhatjuk, hogy ötször kevesebb a vagyona vagy a társadalomban betöltött szerepének a jelentősége, mint az ispánnak, és kétszer akkora, mint a népből való embereké.) szerelmes a szomszédja rabszolganőjébe, a 17 éves Vödröcskébe. Andorasról még annyit tudunk, hogy 40 éves özvegyember, két fia van, akik 21 és 22 évesek. Ez az információ még aznap eljut a falubíró fülébe, aki magához hívatja Andorast. 2. Az osztályt két csoportra osztjuk. Az egyikük választ egy Andorast, a másikuk egy falubírót, de a szereplőért az egész csoport felelős. A csoportok felkészítik szereplőjüket a találkozóra. A falubíró tud a 29. törvénypontról, azaz arról, hogy az az ember, aki rabszolganőt vesz feleségül, elveszíti saját szabadságát, örökös rabszolgaságra vettetik. Azt is érti, hogy ezt a rendelkezést az utódok jogbiztosítása érdekében hozta az uralkodó. Andoras pedig a régi idők szabadságát szeretné megtartani. 3. Andoras és a falubíró párbeszédje. Tapssal a két csapat megállíthatja őket, és tanácsokkal láthatja el szereplőjét. 4. Hogyan cselekszik a párbeszéd után a két döntéshelyzetben lévő szereplő? Gondolkodásukat segítik a csoportok, sugallhatnak gondolatokat - ezek a belső hangok most kihangosítva hangoznak el. A szereplők reflektálhatnak ezekre a gondolatokra, de dönteniük nekik kell. 5. A gyerekek írásos feladatot kaphatnak otthonra. Választhatnak az alábbiak közül: - írj egy balladát Andoras vitézről és Vödröcskéről! -készíts interjút a falubíróval vagy Andorassal a történtekről! - mi lehet a falu véleménye, mit gondolhat Andoras két fia? - milyen társadalmi csoportokhoz tartozó emberek lehetnek a falu lakói? A törvények és egyéb szakirodalom segítségével készíts egy szociográfiai kimutatást! - Nézz utána, hogyan tűntek el a magyar társadalomból a rabszolgák a XI. század folyamán! A fenti óravázlatok példát kívánnak mutatni arra, hogyan lehet életet lehelni a régi forrásokba, hogy tehetjük érzékletessé és közelivé az elmúlt korok embereinek mindennapjait külső és belső világát. A gyerekek a játék révén, belebújva az akkori emberek bőrébe egészen közeli tapasztalatokra tehetnek szert. így átérezhetik, mi az, ami elválaszt és mi az, ami összeköt bennünket a múlt idők embereivel - ez az emberi élet színes, változatos, de egyben azonos törvények által mozgatott forgataga. Dr. Tölgyessy Zsuzsanna a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola adjunktusa