Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-23 / 38. szám

1999. szeptember 23. Esztergom és Vidéke 1 En sem értem Olvastam Várady Eszter írását („Nem értem...", szeptember 9.) és azt kell mondanom: én még nála is kevésbé értem a fejleményeket. Különösen a helyi illetékesek rea­gálását. Ami július végén „művészi rendezvény" címén történt Eszter­gomban, az országos botrány volt. Jobb helyeken egy ilyen skanda­lum után felelősöket keresnek - mi több, találnak is! - és képletesen hullanak a fejek. Civilizált európai városban a lakosság felhördülésé­nek következményei szoktak lenni. De Európa még messze van, úgy látszik. Fesztivál ürügyén ide csődítették az ország kábszeres fiataljainak díszpéldányait is, tömérdek ren­dőrségi és mentős beavatkozásra adva alkalmat. Három éjszakán át kétszáz decibellel döngették a vá­rost azok, akik a hangerőt művé­szetnek hiszik és ez alapjában véve ki is elégíti őket. De ismétlem, en­gem mindebből nem a zene minő­sége, művészi vagy nem művészi volta érdekel, hanem kizárólag a hangerő. Itt érhető tetten ugyanis az a szemtelenség, amely eluralta ezt a várost. Ahol már mindenki azt teheti, amit akat, mert nem kell szá­molnia a lakosság érzéseivel, gon­dolataival. Abban az országban, ahol a leg­utóbbi orvosi felmérések szerint minden harmadik fiatalkorú részle­ges siketségben szenved (az ok: a diszkók hangereje) - ott termé­szetesen mindenhol egyre hango­sabban kell mindent tenni. Üvölte­nek a bemondó megafonok, a mo­ziban kibírhatatlanul hangos a szö­veg, hiszen a nézők javarésze más­képpen nem hallaná. így van ez a zenével és a „zenével" is. Hovato­vább a kétharmad (még) normális hallású ember lesz kénytelen az egyharmadnyi félsiket diktatúrájá­ban élni. Nos, ez történt Esztergomban is és persze, hogy felvetődik a fele­lősség kérdése. Az önkormányzat ezekről a panaszokról nem vesz tu­domást már vagy nyolc-kilenc éve. Kinek lehet az érdeke, hogy Eszter­gomban tavasztól őszig minden pénteken, szombaton és vasárnap éjszaka több ezer ember nem alhat? Ki fontosabb hát - az a pár száz amúgy is egyre siketebb diszkózó, vagy a normális (hallású) többség? Aki munka után és előtt pihenni szeretne? A diszkótulajdonosok és szabadtéri hangversenyszervezők milyen jogon törnek be a mi ma­gánterületünkre, miért okoznak ilyen gigantikus akusztikus kör­nyezetszennyezést? És miféle bün­tetés járna nekik ezért? Azt mondja a jegyzőasszony: senki sem reklamált. Ez már csak azért sem igaz, mert többen hívtuk fel a szervezőket, és állítólag töb­ben mondták a polgármesteri hiva­tal üzenetrögzítőjére felháborodott üzenetüket. Jó lenne, ha a jegyző­asszony megértené végre, milyen szomorú az, ha „senki sem rekla­mál". Ez ugyanis csak egyet jelent­het: az esztergomiak már lemond­tak arról, hogy a polgármesteri hi­vatal értük van, hogy segít rajtuk. Minél kevesebb reklamáció és oda­fordulás, minél kevesebb segítség­kérés - csak azt jelzi, hogy a Hiva­tal rosszul dolgozik. Nem a polgá­rok érdekeit képviseli. Vagyis a hi­vatal szégyellheti magát... A jegy­zőasszony szerint a szervezők en­gedélye minden nap éjfélig szólt. De észrevette-e ez a hivatalnok, hogy már napokkal korábban az összes esztergomi hirdetési újság­ban büszkén leadták a koncertek egész programját és azokban vilá­gosan látható volt, hogy egész éjjel folyamatosan jönnek-mennek az együttesek és az utolsóra hajnali fél négykor kerül majd sor..? Az alpolgármester hozzá nem ér­tését bizonyítja, amikor azt mond­ja: „a hangerő rendben volt". Kér­dem tőle: hol volt rendben? Nyer­gesújfalun? Mert ott valóban már kicsit halkan szólt ez a zajzene, aminthogy Dorog túlsó végén, és Kesztölcön és Dömösön is. Azt is mondta ez az önjelölt szakértő: „a koncert nem vihető el a lakott terü­letről". Persze, Nyugat-Ázsiában nem, csak Európában. Ott a váro­sokban lévő diszkók és mulatók hangszigeteltek, az előttük a járdán elsétáló polgár nem is sejti, mi tör­ténik a zsilipekkel elzárt, abszolúte szigetelt falak mögött. A koncer­tek" szervezői pedig csak egyszer próbálnák megzavarni sok ezer ember éjszakai pihenését - no hi­szen, másnap több ezer bírósági pert akasztanának a nyakukba, ar­ról koldulnának és többé eszükbe sem jutna ilyen barbárság. Európá­ban, mondom. Kérdezem én: kiknek milyen anyagi érdekeltsége fűződik ezek­hez az akusztikus szörnyűségek­hez, és milyen büntetéssel számol­hatnak a szervezők, akik minden előzetesen megkötött, valamint lo­gikusan elvárható szabályt meg­szegtek? Remélem, egy nagyösszegű pénzbüntetés mellett azt is megtilt­ják nekik, hogy valaha még ilyes­mit szervezhessenek a városunk­ban. Nem lehet véletlen, hogy a polgármesteri hivatal nem akar iga­zi csendrendeletet alkotni, amely végre nyugalmat adna mindenki­nek este 10-től reggelig. Ismét itt a kérdés: kinek az érdeke, hogy ta­vasztól őszig ne aludjunk a hétvégi éjszakákon? Nem marad más hátra, mint né­hány állampolgár összefogása. Akik jövő tavasztól minden „sike­tek koncertje" után pert indítanak a szervezők és az efféle rendezvé­nyeket hivatalosan engedélyezök ellen. Akkor talán végre helyreáll a megérdemelt nyugalom Eszter­gomban. Nemere István Bamberg várja kiállítóinkat! A testvérvárosi kapcsolatok hírei­ben többnyire kulturális, oktatási kö­zeledésről hallunk. Kivételes esetnek számított, hogy 1995-ben a Cambrai Kereskedelmi és Iparkamara résztvett a Pünkösdi Kiállításon és Vásáron, majd a mieink 1996 szeptemberében Ehingenben, a Magyar Napokon. Dr. Könözsy László polgármestert a közelmúltban levélben kereste fel Herbert Lauer, Bamberg főpolgár­mestere, aki felajánlotta városunk ön­kormányzatának és a vállalkozóinak, hogy vegyenek részt 2000-ben a híres „Frankenland" fogyasztói kiállításon és vásáron. Ezzel kapcsolatban pol­gármesterünk már értesítette a Keres­kedelmi és Iparkamarát: - Kérem, hogy városunk lapjában és a kamarai folyóiratban is lásson napvilágot a vállalkozók előtt álló le­hetőség, valamint szíveskedjenek ki­gyűjteni azok névsorát, akik érdekel­tek lehetnek a bambergi kiállításon. A Polgármesteri Hivatal is megkeresi ezeket a vállalkozókat, hogy minél többen legyenek ott. Azokra gondol­tunk, akik a német piacon keresett terméket gyártanak. Azt várom, hogy a kamara partnere lesz ebben az ön­kormányzatunknak. Testvérvárosunkban 21.000 m 2 te­rületen kétévente kerül megrendezés­re a „Frankenland" kiállítás, ahol mindig lehetőséget kap Bamberg egy­egy testvérvárosa a bemutatkozásra. A jövő évi kiállításra 2000. szeptem­ber 9-17-e között szeretnék Esztergo­mot meghívni, ahol lehetőség nyílna kb. 145 m 2-en arra, hogy a város vál­lalatai, vállalkozásai bemutatkozza­nak, specialitásaikat felvonultassák, előadásokat tartsanak, és szemléltető eszközökkel mutassák be cégeik főbb produktumait. Az utazási költségeket a résztvevő kiállítóknak kell állniuk, a szállás és az étkezés költségeinek egy részét viszont átvállalja testvér­városunk. A kiállítás különösen jó al­kalom lenne a város vállalkozásainak új üzleti partnerek felkutatására, né­metországi terjeszkedésre, a piac jobb megismerésére. Nem elhanyagolható az sem, hogy az a „propaganda", ame­lyet kiállítóink kifejtenének, min­denképpen pozitívan befolyásolná városunk megítélését. - A kamara további kedvezménye­ket tud nyújtani a már rendszeres ke­reskedelemfejlesztési támogatásával. Ez azt jelenti, hogy pályázat útján a számlával igazolt vásári kiadások ­mint az utazás és az egyéb költségek - fele is elnyerhető. A bambergi kiál­lítás iránt érdeklődők további felvilá­gosítást kérhetnek a kamara 316-403­as telefonján. Kérjük, hogy szeptem­ber végéig jelentkezzenek a kiállítani szándékozók. (P.) Lakossági fórum a Technika Házában A felújítás alatt álló Technika Háza adott otthont szeptember 15-én, szerdán délután annak a lakossági fórumnak, melyet Török József önkormányzati képviselő hívott össze. Rajta és a meg­hívott két előadón kívül mindössze 11 idős ember jött el a képviselő hívó sza­vára Meghallgatták az adóiroda vezetőjé­nek, Sáskáné Pirtyák Márta tájékoz­tatóját az új kommunális adó bevezeté­séről, majd Vágvölgyi Katalinnak, a Környezetvédelmi Alapítvány vezetőjé­nek beszámolóját a városi zajártalmak elleni küzdelemről s annak eredménye­iről. Aztán a fórum „panasznappá" vált, elkeseredett hangú felszólalásoknak le­hettünk szem- és fültanúi, szembesül­hettünk a kisnyugdíjasok mindennapi ­elsősorban anyagi - gondjaival. Jutott kritika bőven az állami és a városi veze­tésnek egyaránt. Néhány jellemző mon­dat: Ilyen betyár-világ még Sobri Jóska idejében sem volt! Adóztassák a gazdagokat, ne a sze­gény nyugdíjast! Elpazarolják az adófizetők pénzét, csak éppen a lakosság nem látja hasz­nát. A mi véleményünkre senki sem kíván­csi. Még csak nem is válaszolnak írás­beli beadványainkra! Török József egyetértett a felszóla­lókkal. Az adóiroda vezetője a csökkenő bevételekre, az egyre apadó állami tá­mogatásra hivatkozott, s hangsúlyozta, az új adó révén is mindössze 40 millió bevételhez jut a város, amiből csak na­gyon kevés dolgot lehet megvalósítani. A fórum - ha kézzelfogható eredmé­nye nem is volt - mindenesetre híven tükrözte a közhangulatot, s kár, hogy sem a lakosság, sem a városvezetők nem mutattak nagyobb érdeklődést iránta. Pedig az utóbbiaknak nagyon tanulsá­gos lett volna! (Sz.) Pályám emlékezete — Egy orvos az idők sodrában Ez olvasható egy nemrégiben megjelent könyv címlapján; holnap az esz­tergomiak „bele is lapozhatnak", mégpedig a szerző: dr. Csernohorszky Vil­mos személyes közreműködésével. Ö lesz - a nyári szünet után - első vendége az Esztergomi útravaló című könyvtári találkozó-sorozatnak. Az idén 70 esztendős, 1971-től a bajorországi Neuburg-Donauban élő, 1994-től nyugdí­jas főorvos, közíró, Esztergom díszpolgára - a házigazdával, Nagyfalusi Tiborral együtt - szeptember 24-én, pénteken 18 órától új könyve bemutató­jára, beszélgetésre, dedikálásra várja az érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom