Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-09 / 36. szám

6 Esztergom és Vidéke WIVWVVN WWVV WWW írn szeptembere Környezetvédőink Németországban A Neue Westfalische és a Warburger Zeitung augusztus 25-ei hasábján érdekes cikk jelent meg: „Környezetszakértők a járásban - szövetségi zöldek fogadják a magyar delegációt". Az Észak-Rajna-Wesztfáliában járt szakértők az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület vezetői voltak. A tanulmányútról kérdeztem Szendi Gábort, az egyesület elnökét. Umweltwissen für Ungarn Die ; gebílrtige Ungarin hatte im vergangenen Jahr im Auftrag ihrer Partei Kontakt .zu der Biologin und dem Umwelttechniker aufge­nommen und war nach Esztergom gereist. Dort hatte sie sich über die Arbeit der Umwelt-Kultur­Gesellschaft, zu deren Mitbegrün­und Umweltschutz zu informieréh.'.Die; béídentlm' Umweltschutz engagierten Dozenten fqlgten'einer­Einladung von Marika van Klaveren, die für BüiuP nis 90/Die Grünen Mitglied im Rat der Stadt Wijlef badessen ist. ^ '."'• . . •', A'§ V Horváth und giepark nahe der Stadt'Esztérgon'' könríen sich die Menschén .darübér­informieren,- wie sie selbér^kompff-i, stieren könneri; • wie'Solar-' uh'd v Windkraftanlágen * fuhktionierén'' und vieles mehr. ' Erster Anlaüfpunkt deribeiden-; Dozenteni die'auf. ihrer Heise'iyo'Sí dem Studenten Árpad í'Kovacsj - Augusztusban a németországi zöl­dek vendégei voltunk Höxter járásban. Az ottani zöld mozgalom már több mint húsz éves múltra tekint vissza. Ezen idő alatt politikai mozgalommá fejlődött a környezetvédelem. Az itteni területi já­rási szervezet hívott meg minket, Hor­váth Piroska titkárt és engem - Milyen jellegű közös programokon vettek részt? - Nagyon intenzív programot szer­veztek, szinte minden nap egy lecke volt számunkra Augusztus 23-án, hétfőn tájrendezéssel, tájrehabilitációval fog­lalkoztunk. A járás egy kis települését látogattuk meg a zöldek vezetőségével együtt. A helyszínen jelen volt a tarto­mány két jelentős újsága is. így jelent meg rólunk a két német újságcikk. A település környékén korábban intenzív mezőgazdasági tevékenység folyt. A so­vány, vékonyka talajréteg ennek igen nagy kárát látta, s most, hogy egyes termőterületek felszabadultak az EU közös piaca miatt, megkezdődhet a táj természetes állapotainak visszaállítása. Ezeket a területeket olyan átjárható le­gelőkké alakítják, amelyek minden te­kintetben megfelelnek az ökologikus gazdálkodás szabályainak. Ősi sertés, kecske és juh fajtákat próbálnak ismét meghonosítani, s ezek legeltetésével akadályozzák meg a terület elbozótoso­dását. A borgentreichi tájgazdálkodási állo­más épületét is teljesen az ökológia elvei szerint újítják fel. A falat például nem vakolattal, hanem agyaggal borították, ami könnyedén újrahasznosítható. Fes­tésre sem műanyag alapú festéket hasz­náltak, hanem meszet. Hogy a mész le­pergését megakadályozzák egy régi kö­zépkori receptet alkalmaztak. Tized részben túrót kevernek a mészhez, a túró tejfehéijét, kazeint tartalmaz, ami meg­akadályozza a mész lepergéséL - Mi újat tapasztaltak a hulladékgaz­dálkodás terén? - Nagyon sok érdekes dolgot láttunk a hulladékgazdálkodással kapcsolatban, amely az itthoni ember számára példa­értékűnek számít. A keddi leckénknek három nagy fejezete volt. Először az AWG hulladékkezelő társaságot láto­gattuk meg Höxter városban. A társaság tanácsadója tartott nekünk előadást a né­metországi hulladékhelyzetről. Az első hulladéktörvény 1972-ben született Né­metországban. A fogyasztói társadalom következtében akkoriban már szó sze­rint hulladékhegyek voltak; ez a törvény elsősorban a veszélyes hulladék fogal­mának meghatározását jelentette. 1986­ban újabb hulladéktörvény látott napvi­lágot, amely már a hulladék kezelésével is foglalkozik. Ekkor jött létre az első jelentős tanácsadó hálózat. 1992-től kezdve már igen komolyan kezelik a hulladékproblémát. Míg az ötvenes években egy főre évi 50 kg hulladékter­melés jutott, addig a nyolcvanas-kilenc­venes években ez az érték 360 kg-ra emelkedett. - Milyen összetételű ez a kevert hul­ladék? - Nagy része csomagolás, ami könnyen újrafelhasználható. Ennek pénzügyi fedezésére találták ki a ter­mékdíj rendszert Egy tonna műanyag reciklálása ezer márkába kerül. A mű­anyag hulladéknak csak 49 százalékát tudják újrahasznosítani. A többit köz­vetlen energiatermelés céljából elége­tik. Németországban 50 márka körüli hulladékdíjakat fizetnek a családok. Ez ugyanolyan fontos kiadás, mint pl. a villanyszámla Persze Németországban sem volt mindig üyen magas a hulladék­díj, csak a nyolcvanas években emelték, de akkor egyszerre tízszeresére ugrott a „hulladékszámla". Az évente képződő 360 kg hulladékból 70 kg csomagoló­anyag, 100 kg szerves anyag (ételmara­dék, növényi hulladék stb.), 50 kg a papír alapú hulladék, 1 kg a veszélyes hulladék (fénycső, savak, elemek), 30 kg üveg (ez szintén nagyon jól haszno­sítható) az összes többi, ami egyik kate­góriába sem sorolható, hagyományos hulladéklerakó telepre kerül. A szelektív hulladékgyűjtés esetében a német em­ber sem mindig fegyelmezett. A papír­gyűjtőbe egyesek ott is műanyagot do­bálnak. Egy 1996-ban megjelent útmutató szerint Németországban több mint 3000 környezeti tanácsadó működik. A mi egyesületünk is hasonló funkciót tölt be Magyarországon. Ezek a tanácsadó szolgálatok nevelő célzatú foglalkozá­sokat is tartanak iskolákban. - Hogy néz ki egy újrahasznosító üzem? - A szerves hulladék újrahasznosítási folyamatába még aznap betekintést nyerhettünk egy Nieheim melletti bio­komposztfeldolgozó üzem jóvoltából. Az üzem évi 18 000 tonna szerves hul­ladék újrahasznosítására képes, amely­be beletartozik a krumplihéjtól kezdve az ételmaradékig minden. A szerves­anyag lebontását mikroorganizmusok végzik. Az előérlelés a hőmérséklet és a levegő páratartalmának függvénye. Ez az idő nyáron két hét, hidegebb időben több hónap is lehet. Miután megtörtént az előérlelés, a hulladék más helyre ke­rül az üzemen belül, ahol már hosszabb ideig, több hónapig érik. Meglepő mó­don végeredmény nagyon szép, omlós, értékes komposzt lesz. A telepen le lehet adni növényi nyesedéket is. Apróra da­rabolják, s a többi hulladéktól eltérően kezelik. Az üzemben keletkező kom­posztot minden további nélkül felhasz­nálja a mezőgazdaság, különféle növé­nyek trágyázására és talajjavításra. Kedd délután Wehrden mellett jár­tunk egy hulladékdepóban, ahol persze szelektív hulladékokat is átvesznek. Mi­vel az építési hulladékot is szelektálják, így jóval kisebb térfogatú ömlesztett hulladék kerül a lerakóba. A betont, tég­lát, követ, cserepet bezúzzák és útépíté­seknél hasznosítják. - Mennyi lemaradást kell behoznunk a hulladékkezeléssel kapcsolatban? - A tanulmányút során megtudtuk azt, hogy az egykori NSZK területén 2005-ig az összes hulladéklerakót be kell zárni, és mindenhol meg kell szün­tetni a további szemétlerakást Azon hulladékokat, amelyeket nem sikerül re­ciklálni, az előírás szerint kötelező elé­getni. Hazánkban csak néhány hulladéké­gető van, de még a budapesti sem lenne képes hasonló előírások teljesítésére. Kalauzunk rámutattak arra, hogy az elő­írásoknak megfelelő hulladékégetés ki­sebb környezeti kárt okoz, mint a ha­gyományos hulladékdepók. Egyrészt, mert energiát termelnek vele és a kibo­csátott gázokat megfelelő technikával megtisztítják. így csökkentik a hagyo­mányos tüzelőanyag arányát pl. Biele­feldben. Az a baj a hagyományos hulladékle­rakókkal, s ezen problémák legnagyobb tudomásom szerint nálunk még sehol sincsenek megoldva, hogy a hulladék­depóknál metán keletkezik a szemét bomlásakor, s ez váltja ki legerősebben a széndioxidnál 30-szor nagyobb mér­tékben az üvegházhatást, a fölötte lévő növényeket mérgezi. A másik igen sú­lyos gondot az ún. „szivárgó víz" prob­lémája jelenti. A természetes csapadék még akkor is kiold számos mérgező anyagot a hulladékhegyből, ha azt egy­kori agyagbányák mélyedéseibe töltik. Magyarországon ez a probléma jelenleg nem megoldott. A wehrdeni hulladékle­rakónál összegyűjtik a csurgalék vizet, ezt a megdöbbentően mocskos, mérge­ző folyadékot, s két technológiai eljárás­sal kiválasztják belőle a szárazanyagot, amely veszélyes anyagnak minősül, és évente 300 tonna keletkezik belőle csu­pán ebben a lerakóban. Ezt a száraz­anyagot egy régi thüringiai sóbányában helyezik el. A megtisztított vizet pedig biztonságosan visszavezetik az élővi­zekbe. A tisztítását első folyamatában mikroszűrőkön „préselik" át 60 bár nyo­máson a kezdeti mérgező, sötét folya­dékot, majd a maradék koncentrátumot desztillálják. A tisztításhoz szükséges energiát szintén helyben állítják elő a hulladékból nyert energiával, méghozzá úgy, hogy 50 ún. metángyűjtő kutat lé­tesítettek, így a folyamatosan fejlődő metán nem illan el, hanem összegyűjtik és egy 700 KW-os gőzfejlesztő kazán­ban elégetik. Ha üyen hulladéklerakót szeretnénk létesíteni, fontos tudnunk, hogy már meglévő, elhagyott, beteme­tett hulladékdepót utólag nem lehet át­alakítani. A két legnagyobb problémát tehát a metánképződés és a szennyezett csurgalékvíz képződés jelenti. Nagyon örülnék neki, ha ezen problémákat ha­zánkban is megoldanák. (Haraszti) Kamarai hírek az új szakmai követelményekről j A napokban a közlönyökben két olyan hír jelent meg, mely a kereskedelem­I ben és az iparban dolgozók számára újabb követelményeket támaszt Külön I előírások vonatkoznak az élelmiszerek előállítóira és forgalmazóira, melyeket ; a két érintett minisztérium együttes rendelete tartalmazza. Ugyancsak kötött­! séget hordoz az elektormos szakvállalkozókra hozott új rendelkezés. Ezekről | kérdeztük Engelbrecht Józsefet, a megyei kamara alelnökét, j - Különösen a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint az egész­; ségügyi miniszter 17/1999. számú közös rendelete kíván gyors lépést a vállal­j kozóktól. Előírják ugyanis, hogy az élelmiszer-forgalmazásban, azaz a keres­; kedelemben szakirányú végzettséggel nem rendelkezők munkába állásukat ; követően 30 napon belül kötelesek közegészségügyi, élelmiszerhigiéniai, mi­! nőségügyi és környezetvédelmi tárgyakból vizsgát tenni, valamit évente to­j vábbképzésben részt venni. Ez azért fontos, mert igaz ugyan, hogy csak j képesítéssel rendelkező vállalkozóknak adunk ki új igazolványt, de azok alkal­j mazottai körében még számtalan képesítés nélküli van. Az oktatást az erre i szakosodott intézetek végzik a Tisztiorvosi Szolgálat jóváhagyása alapján, j Érdemes az új rendelkezést betartani, mert a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ; nemcsak ellenőriz, de büntet is: akár öt évre javasolhatja az egyéni vagy a társas ; vállalkozás felfüggesztését. A másik rendelet az elektromos ipart érinti. Szep­j tembertől az ÉDASZ csak azok részére engedélyezi fogyasztói körben a mun­j kavégzést, aki erre a minősítést megszerzik. A minősítő tanfolyamokat a kama­j ránk szakképzési szervezete fogja össze. Tehát nálunk kell jelentkezni a 313-403 ; vagy a 402-605-ös telefonszámon. E rendelet a kivitelezés biztonságát, a fogyasz­I tói és a szolgáltatói érdekeket szolgálja A fővárosban már korábban életbe lépett ; e rendelkezés, nálunk csak most lép érvénybe. A minősítő tanfolyamokat cikliku­; san, 60 naponként indítjuk, ahogy a jelentkezéseket megkapjuk. A feltételek: j vülanyszerelő, villamosipari végzettség, vagy villamosmérnöki oklevél. aern RIROSUIIKA nurvain UHU Gábor Szendi gehören, informiert. \ Hauptziel dieser Gesellschaft ist es, die Bürgernim Umweltschutz zu unterweisen und ihnen die Techniken nahezubringen. Da gibt es in Ungarn noch Nachholbedarf. In'einem eigens angelegten- Ökolo­Borgentreich (rod). Piroska Horváth unc Gábor Szendi von der kath. Padagogischen Hoch schule Esztergom in Ungarn sind im Augenblick zi Gast im Kreis Höxter, um sich hier über verschié dene Projekte und Verfahrensweisen im- Natúr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom