Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-02 / 35. szám

Végre igazi színház! Ünnepi zene A ül. Esztergomi Ünnepi Szent István Napok rendezvény-sorozatába illeszkedett bele az esztergomi Monteverdi kórus koncertje, melyet az együttes Hunyadi Zoltán vezényletével adott a Bazilikában. A háromnapos ünnep utolsó délutánján változatos programú hangversenyt élvezhetett Esztergom és könyékének zeneszerető közönsége. A műsor első részében a zenetörténet korszakait felölelő válogatást hallhattunk: megszólalt darab Marenziotól, Monteverditől, de felcsendült Lotti és Verdi egy-egy vallásos ihletésű alkotása is, és figyelemreméltó kompozíciónak bizonyult M. Zuccante és Karai József kórusműve is. Hatásos kezdőszám volt Marenzio „Jubilate Deo"-ja, melyet a kórus széthúzódva, nagy félkört alkotva adott elő, hogy a darab felelgetős effektusai érvényesülhessenek, talán a szoprán szólam csengését egy picit így is megtörte ez a különleges akusztika A nőikar által énekelt Lotti-mű a „Vere laguores nostros", hosszú kitartott hangjai és nyugodt, ihletett tolmácsolása jól érvényesült a Bazilikában. Karai József „De profundis"-a, mely a koncert első felét zárta, titokzatos, látomásos kompozíció, megformálásával nem könnyű feladat megvalósítására vállalkozott a kórus. A sötét színek, az énekbeszéd, a kétségbeesett kiáltások a Bazilika falai között még kísértetiesebben szóltak. A program második nagy tömbje Kodály remeke, a Missa Brevis volt Ez a nagyszabású alkotás méltó választás itt Esztergomban Szent István előtt tisztelegve. Orgonán közreműködött Baráti István oigonaművész, szólót énekelt Érdi Judit, Lukács Mária és Nemes Emma. Szendi Ágnes Már alig-alig remélt ajándékkal lepte meg a Várszínház közönségét a Nagyváradi Szigligeti Színház társulata: Varga Gábor Tábornokok című történelmi drámája megrázó, magával ragadó, igazi színházi élményt nyújtott. A színhely: az aradi vár. A dátum: az 1849. október 5-éről 6-ára virradó éjszaka. Szereplók: a levert honvédsereg három tábornoka. A cselekmény: a főtisztek önmarcangoló, kételyekkel gyötört szembesülése a bukott forradalommal. A megalkuvás árán való megmenekülés helyett választott becsület mártírhalálba vezető katarzisa. Mindez a görög drámák tömörségével és sorsszerűségével. A forradalom győzhetetlen hadvezére, Jan Damjanich (Medgyesfalvy Sándor) szerb létére épp azért állt a magyar oldara, mert apja , jó szerbnek" nevelte: ó pedig nemzetisége helyett a demokráciát, a haladást választotta. Mowiger (ifj. Kovács Levente), Arad várparancsnoka megkörnyékezi Damjanichot: ilyen zseniális katonára a k.u.k. hadseregnek is szüksége lenne. Damjanich azonban fiatalkori cimborájával, a börtönparancsnoki tisztséget kénytelen-kelletlen betöltő Tichy őrnaggyal (Hajdú Géza) ellentétben - a megalkuvást a sunyi kompromisszumot nem vállalja Nem, mert ez egyet jelentene az élete értelmét adó ideáljainak feladásával, amihez képest a halál még a kisebbik rossz. Joseph Schweidel (Dobos Imre), a császár hű katonája, maga kéri - a hadijogra hivatkozva egyenesen követeli - ügyének felülvizsgálatát Hiszen őt a császár parancsa vezényelte Magyarországra, a császár utasítására esküdött föl az Őfelsége által kinevezett felelős magyar kormányra. A k.u.k. hadsereg hadiszabályzatát követve ugrasztotta szét Pákozdnál Jellasich bán fosztogató rendbontóit Nem érti, hogy került ide: ő nem forrófejű forradalmár, lázadó republikánus, mint Nagy Sándor József (Meleg Vilmos). Pont Haynau, régi fegyvertársa és jóbarátja adná ót hóhérkézre?! Életének megmentéséért - családjára hivatkozva - hajlamosnak mutatkozna a kompromisszumra. Damjanich tettetett közbenjárásával kis híján meg is menekül. De az ördögien cinikus várparancsnok által követelt árat nem tudja, nem akarja megfizetni: nem, bajtársai, tiszttársai kivégzését ő nem vezényeli. Emberi, katonatiszti becsülete készteti a mártírhalálra A porkoláb (Giacomello Roberto) kevés szóból álló szerepe a görög drámák kórusáéra emlékezetet A cselekmény az 56-os forradalom bukása után Romániába hurcolt Nagy Imre és társainak helyzetéhez hasonló mint arra történelmi bevezetőjében Katona Tamás történész is rámutatott. Varga Gábor, a darab szerzője műszaki értelmiségi, drámaíró és politikus, a nagy erdélyi polihisztorok méltó utódja Hamis pátosztól és nacionalista ál-romantikától mentes, hiteles levegőjű történelmi drámája kortárs irodalmunk kiemelkedő alkotása Meleg Vilmos rendezése és díszletei a maguk egyszerűségében is tökéletesek: egy félre húzott lánc - és a börtöncella a várparancsnok fogadószobájává változik. (De vajon oly nagy a különbség a kettő között?...) A nagyváradi színház magyar társulata pedig fel tud nőni a történelmi és drámai pülanatok nagyságához. Igazi színház! A Várszínház idei évadjára visszatekintve: jó, ha a vége jó - mégha ettől nem is lesz minden jó! H.P. Olszországban járt a Balassa Vegyeskar Augusztus első harmadában Olaszország szívében, Emilia Romagnában és Toscanában tett kötetlen körutazást az idén fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Balassa Bálint Kórus. A korábbi olasz utaktól eltért e nyári programjuk, megengedhették maguknak, hogy nem a fesztiváli fellépések szigorú rendje, hanem saját énekes kedvük szerint cselekedjenek. Az utat most is, mint minden alkalommal a titkár házaspár, Rosta Béla és Rostáné Majtényi Katalin szervezték. Szellemet tápláló, látnivalókban bővelkedő útvonalat állítottak össze, kiegészítve fürdőzéssel az Adriában és a Földközi-tengerben. Mint az énekkarosok elmondták az út során megcsodálták Aquileia, Verona, Velence, Bologna, Ferrara, Ravenna, Pisa, Lucca és Firenze felejthetetlen reneszánsz és ókeresztény templomait, alkotásait műkincseit. Szakavatott, műértő idegenvezetőjük Mújdricza Ferenc építész volt Azért az éneklés sem marad ki egyeden napra sem! A monumentális templomokban a turisták örömére - mindenhol énekeltek az éppen odaillő kórusművekből. Hatalmas élményt jelentett ez a rendhagyó út a kórustagoknak, erőt gyűjtöttek az új hangversenyidényre, amit már tulajdonképpen el is kezdtek. Eszteigomban a Szent István Napok rendezvényein majd augusztus 21-én Dömösön a római katolikus templomban, az ottani lengyel kisebbség meghívására léptek fel, ahol Reményi Károly karnagy és a kórus ezúttal is közönségsikert aratott (Pálos) vők" - a reumatológiától az orr-fül-gégészetig - továbbra is kiszámíthatatianul változnak, az eredő iránya értelmezhetetlen. Ebben az esetben a Vaszary Kolos Kórház problémáját nem kell a matematikából és a fizikából vett példákkal szemléletessé tenni, marad a kórház struktúra-átalakítási terve továbbra is azon a szinten, melyre illó kifejezés egyébként a tudományos vizsgálódások egyik fontos, az ELTE-n is tanított területe - a Káosz. Sípos Imre, a Megyei Közgyűlés tagja ; „Igazságot Magyarországnak!" j Országjáró körútja során augusztus j j 25-én a Zöld Házban bemutatkozott a j i Bocskai István Szabadegyetem szín- j j pada „ 70 év elhallgatott, betiltott Tri-1 I anon-versei" című műsorával, melyet; j Ady Endre, Juhász Gyula, Tóth Árpád, j j DsidaJenő, Wass Albert verseiből, ko- i ; rabeli írásokból és dokumentumokból! ; állított össze Csurka László színmű- j j vész. Ezt a műsort Budapesten mutat-; í ták be, majd az ország legjelentősebb; j városaiban is. Mint azt Csurka László-; j tói megtudtam, összeállításuk elsőren- i ; dű célja a magyar nemzettudat erősí-I ; tése, a hazafiság elmélyítése. A rendező színművészen kívül fel- j j lépett Dörrter György színművész, j j Balogh Márta népdalénekes, ifj. Já-! I szai László színművész, Hegedűs Zsu-1 ; zsanna előadóművész, valamint Nagy \ j Feró Beatrice zenekara. Az összekötő; i szöveget Győri Béla újságíró mondta, j D.L. I NIL NOCERE, azaz: ártó szándék nélkül Az Esztergom és Vidéke június-augusztusi számaiban „Folytatódik a kórházi felújítás" című interjú-sorozatában szóba kerültek a Vaszary Kolos Kórház pénzügyi adottságai, a rekonstrukció II. és III. lépcsőjének időszerűsége, a reumatológia elhelyezésének érintésével együtt. A témának az is különös aktualitást adhatott, hogy a szeptemberi Megyei Közgyűlésen fél éves halasztódás után napirendre kerül az összeomlás határán egyensúlyozó kórház ügye, melynek teljes adósságállománya ez év májusának végén 461 597 EFt volt. Mindenki elismeri, hogy a rendkívül hátrányos alulfinanszírozás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságállomány elérte a kórház bevételének 34 százalékát, annak ellenére, hogy 1996-ban 165 milliós, 1998-ban 80 milliós kamatmentes hitelt kapott. A Népjóléti Minisztérium bejelentett döntése alapján a legutóbbi 160 millió forintos vissza nem térítendő támogatás hatására az adósság már „csak" 300 millió lesz. Évekkel ezelőtt az adósságállomány folyamatos duzzadása közben készült majd készíteni kellett - kiadást csökkentő és működést javító struktúra átalakítási tervet. Ebben a fül-orr-gége, szemészet szülészet-nőgyógyászat stb. átalakítása mellett az egyik, megváltást ígérő, működést javító és bevételt növelő szempont volta mátrix rendszerű működés bevezetése. Egy pavilonrendszerű kórházban ez csak külön engedéllyel valósítható meg. A sokféle, egymásnak ellentmondó szerkezetátalakítási koncepció mondatja velem azt, hogy az egyes osztályok újabb és újabb elhelyezésének „ötletrohamaival" a kórházi menedzsment már létrehozott egy olyan mátrixot ahol a sorokba és oszlopokba az „értékeket" lehetetlen egyértelműen elrendezni. Erősítse ezt meg egy példa: a volt fertőző osztálynak, mint telephelynek a programokban eddig öt funkciója szerepelt! Az 1998-ban befejezett kórházrekonstrukció (I.) 1800 millió forintos öszszegében az orvostechnológiai programra szánt rész nagyságát - ez minden második ad hoc bizottsági ülésen elhangzott - korábban az orvos-szakmának kellett eldöntenie. A kórház részéről az igazgató úr sokáig keményen védte a főorvosi kar támogatását maga mögött tudva, hogy az erre fordítandó 164 millió forintos összeg ne változzon. Minden olyan próbálkozás, amely a központi épület vagy a belgyógyászat költségeit csökkentette volna, kudarcot vallott A változási szándékok azokon az érveken buktak meg, hogy a jövőben egy szűk épület nem bővíthető, a falakat nem lehet arrébb tolni, a felszereltség, a műszerezettség azonban a későbbiekben biztosítható külföldi támogatással, karitatív szervezetek adakozásával, pályázatokon elnyert lehetőségekkel. A sok pénzt emésztő épület miatt nem növekedett az orvos technológiára szánt összeg, ezért a műszerpark egy része „beépült" a falakba Ez a tény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egy ASZ-vizsgálat során a 25 véletlenszerűen kiválasztott kórház közül, 25 vizsgált pontból 24-ben utolsók vagyunk Természetesen az alacsony szintű műszerezettség érzékelteti hatását a bevételi oldalon is. Lampé Zsolt, az OEP frissen kinevezett főigazgatója kijelentette, hogy a kórházak két nagy forrásból jutnak bevételhez: a tulajdonosi (vagy fenntartói) és az OEP által nyújtott támogatásból. A rekonstrukció E-ben a kórház által leírt elképzelések miatt emelem ki a támogatók közül a fenntartót. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a Vaszary Kolos Kórházon kívül 38 leromlott állapotban levő intézményt „cipel a hátán". Tobb éve, különösen az előző évek alacsony normatív támogatásai miatt - kényszerhelyzetben - válságköltségvetés szerint tudja csak fenntartani ezeket az intézményeket. A rekonstrukció II. programban megfogalmazott kórházi elképzelések 1268 milliós forintos célzott támogatási összegének önrésze nehezen biztosítható. A rekonstrukció II. tervezetében a reumatológia esztergomi elhelyezésére szánt 216 millió forintos összeg és az 1999. március 4-én dr. Szontagh Csaba igazgató úr által leírt 4 millió forintos kiadási tétel között jelentős - 54-szeres! - eltéréssel teremtettek ellentmondást. A Megyei Közgyűlés a Vaszary Kolos Kórház elképzeléseit helyzetét elemezve - a reumatológia elhelyezését is komolyan mérlegelve - bizonyára bölcs, anyagilag is felvállalható döntést fog hozni, dr. Szontagh Csaba szavait idézve, hogy „az intézkedés vektora jól felismerhető irányt mutasson". Ha azonban az egyes „vektorösszete-