Esztergom és Vidéke, 1999

1999-08-19 / 33-34. szám

1999. augusztus 19." Ml. .. : • :> [ í;.. V : Esztergom és Vidéke : = : Ili^MBMMMHfMl - Ha a rekonstrukció múltját firtatjuk, vissza kell nyúlnunk az 1930-as évekre - kezdte tájékoztatóját az igazgató, mi­után végigvezetett a jelenleg is gőzerő­vel zajló építkezésen. - Megfigyelhet­tük, hogy a magyarországi műemlékek nagyobb szabású helyreállítási munká­latai mindig valami jelentős évforduló­hoz kötődnek. Most az ezeréves állami­ság, akkor Szent István halálának 900. évfordulója kapcsán merült fel az újjá­építés igénye. A baj csak az, hogy ami­kor az ünnepségek elmúlnak, már ko­rántsem csordogál olyan bőségesen a központi támogatás. Az 1934-ben elkez­dődött feltárás eredményeit 1938-ban mutatták be aközönség nek, s hogy meny­nyire fontosnak tartotta ezt az akkori állami vezetés, azt híven mutatja, hogy Horthy Miklóssal az élen szinte az egész akkori magyar kormány részt vett az esztergomi ünnepségeken. Jó lenne, ha a mostani állami vezetők is legalább ennyire szívükön viselnék a Vár ügyét. Sajnos, az akkori munkálatokra rövid volt az a négy év, sok minden feltáratlan maradt, s ami ennél nagyobb baj, hogy a kiásott anyagot sem dokumentálták kellően, ezért a jelenlegi rekonstrukció­nál sok bizonytalansággal találtuk ma­gunkat szemben. így amikor a 70-es években újból felmerült a Királyi Vár helyreállításának szükségessége, a Nemzeti Múzeum kezdeményezésére egy átfogóbb feltárási munka mellett döntöttek, melybe aztán az esztergomi Balassa Múzeum is bekapcsolódott. Az újjáépítésre már a feltárás kezdetén kiír­ták a pályázatot, ezt a Középiilettervező Vállalat nyerte meg, melynek azonban semmi gyakoriata nem volt műemléké­pületek tervezésében. Az elkészült tervek teljesen alkalmatlannak bizonyultak a megvalósításra, így aztán a rekonstrukció akkor lekerült a napirendről. - Mikor indult meg ismét az újjáépí­tés? - 1984-ben sikerült egy olyan jelen­tős összegre szert tennünk, amelyből 1986-ra megépíthettük a fogadócsamo­kot, elkészítettük az útburkolatokat és a hiányzó közműveket. A folytatásra azonban - az ismert politikai okok miatt - 1992-ig kellett várni, ekkor tudtuk elkezdeni a kapuszoros és környékének helyreállítását. Ezidőtájt készült el aBu­dai-torony, ekkor hoztuk létre jelenlegi formájában a Várszínházat 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök úr avatta fel a kapuszorost, ami nagy lökést adott a rekonstrukciónak, olyannyira, hogy még azév őszén elkezdtük az építkezések foly­tatását célzó szakmai egyeztetéseket, me­lyeknek eredménye már látható a most folyó építkezések során... - S melyek, valljuk meg, sok vitát váltottak ki helyi szakmai körökben. Vi­tatják méreteit és stílusát is. - Nos, ami a méreteket illeti: magam is hallottam olyan véleményt, hogy a Vár új épületei szinte elnyomják a Bazi­likát Ez szamárság, hiszen a Székes­egyház 100 méteres magassága mellett a Vár legkiemelkedőbb pontja, a kaszár­nya teteje is csupán 14 méter magasan van. Még ha a Vitéz János-féle emeleti terem is megépült volna, akkor sem ha­ladná meg ez az épületegyüttes a 23 métert. Ami pedig a stílust iÜelá: néhány művészettörténész - élükön dr. Horváth Istvánnal, az esztergomi Vár legmeg­szállottabb kutatójával és legelfogadot­tabb szakértőjével - egy 15. századi épületegyüttest javasolt. Mivel azonban ennek jóformán semrrúlyen kordoku­mentumait nem tudták felmutatni, végül is egy „kortalanabb" változatot fogadtak el a Nemzeti Múzeum szakemberei, VÁRÁLLAPOTOK - ANNO 1999 Az esztergomi Várhegy az ország egyik legnevezetesebb idegenforgalmi látványossága. Nemcsak csodálatos fekvése, de a méretében is impozáns Bazilika és a régi Királyi Vár maradványai teszik azzá, melynek rekonstruk­cióját mindenki követhette, aki az utóbbi években itt járt. Ez az épületegyüttes, mint a magyar államiság bölcsője, feltehetően a Magyar Mülennium ünnep­ségeinek központja lesz 2000-ben. Érthető tehát, hogy a város, a Dunakanyar, az ország lakosságának egyre fokozódó érdeklődése a millenniumi rendezvé­nyek és a létesítmények iránt kiterjed a Királyi Várra is. Ez indokolta, hogy felkeressük Horváth Bélát, a Vár igazgatóját, kérvén: avasson be minket is a rekonstrukció múltjába, jelenébe és jövőjébe. melynek megvan az az előnye, hogy a későbbi kutatások eredményeinek függ­vényében a jövőben bármikor módosít­ható, továbbfejleszthető. Gondolok itt például az előbb említett emeleti nagy­terem majdani felépítésére, melynek külső fala a Duna felé néző, most befe­jezeüenül hagyott várfal lenne. Tulaj­donképpen egyetlen kornak sem adtunk prioritást hiszen nehéz lett volna eldön­teni, hogy a ül. Béla-kori állapotot pró­báljuk-e helyreállítani, vagy esetleg a Szent István-korabelit. A meglévő épü­letszárnyakat mindenesetre a ránk ma­radt állapotban építjük újjá, és előtérbe helyeztük az épületek leendő funkcióját. - Ha már szóba került a funkció: milyen célt fognak szolgálni a 2000-re remélhetőleg elkészülő új épületrészek? - A rekonstrukció majdnem három­szoros területnövekedést eredményez, mintegy 2500-2600 négyzetméterrel bővül a felhasználható terület Minden­nek több funkciót is el kell látnia. Egy­részt múzeumként kell működnie - ki­állítótermekkel, restaurátor műhelyek­kel, raktárakkal -, de funkcionálnia kell úgy is, mint az ország legkiemeltebb idegenforgalmi központja. Ebből kifo­lyólag több lesz, mint egy hagyományos múzeum. Az ide fellátogató turistákat ki kell szolgálni, a nagyméretű és korszerű technikával felszerelt kiállítótermek mellett kell büfé, kávézó is. Már most a város rendelkezésére áll a kis konferen­ciaterem, amelyet eddig is többször igénybevettek különböző fogadásokra. De ennek mintegy négyszerese lesz a volt kaszárnyaépület nagyterme, amely nemcsak konferenciateremként, egyhá­zi és állami ünnepek helyszíneként lesz használható, de hangverseny- és szín­házterem gyanánt is üzemelhet majd. - Hogyan kapcsolódik bele a meg­újult Királyi Vár a jövő évi millenniumi programokba? - Köztudott, hogy az esztergomi Vár a millennium központi ünnepségeinek egyik kiemelt helyszíne lesz - kihelye­zett országgyűlés és más magasszintű hazai rendezvények mellett az európai országok államfői részére is terveznek egy tanácskozást a nagyteremben. Tel­jesen új koncepció alapján szeretnénk megújítani a jelenlegi állandó kiállítá­sunkat is: olyan anyagokkal, melyek visszaadnák a korai középkor hangula­tát. Egy olyan enteriőr kialakítását ter­vezzük, mely a meglévő történelmi te­rekben bemutatná az Árpád-házi kirá­lyok mindennapi életét. Büszkén emlí­tem meg azt az Európában is egyedül­álló technikai megoldást - az üvegpad­lót -, mely lehetővé teszi, hogy egy kö­zépkori helyszínen járva magunk alatt láthassuk egy régebbi komák az egy szinttel lejjebbi maradványait. Úgy gon­doltuk, meg kell mutatni a látogatóknak minden olyan emléket, mely a város történetére, a magyarság történelmére utal. Hangsúlyozom: a múzeum nem magának építi ezt a várat hanem az egész magyar kultúrának, s ezen belül természetesen a városnak. - Ezeknek a terveknek a kidolgozásá­ban mennyire sikerült Önöknek együtt­működni az egyházzal, és a város illeték­eseivel? - A katolikus egyházzal az együttmű­ködésünk zökkenőmentes, minden lé­nyeges kérdésben konzultálunk - már csak azért is, mert a Várhegy egy része egyházi tulajdon. Itt említem meg, hogy e terület másik - nagyobb - része sem a városé, hanem állami tulajdon, s a Nem­zeti Múzeum kezelésében van. Ami a városvezetést illeti, nos, velük nem fel­hőtlen a viszonyunk. Míg a Nemzeti Múzeum és személy szerint jómagam mindent megtettünk a város fejlődése érdekében, a város vezetői vajmi keve­set tettek a Várhegy fejlesztéséért, en­gem pedig, mint e létesítmény vezetőjét az itteni munkálatok irányítóját kizár­tak minden olyan bizottságból, szerve­zetből, melyek feladata a város felkészí­tése lenne a millenniumi évre. Nagyon furcsálom, hogy sem a város millenniu­mi tanácsnoka, sem a város más vezető­je nem egyeztette Esztergom millenniu­mi programtervezetét a Várhegyért fe­lelős intézménnyel, a Nemzeti Múze­ummal. Az a Millenniumi Emlékbizott­ság pedig, amelynek egyházi, állami és városi vezetők mellett - a Nemzeti Mú­zeum megbízásából - magam is tagja lehetek, lényegében egyáltalán nem mű­ködik, s ebben szintén a város vezetőié a felelősség. Őszintén elmondhatom, hogy egy normálisabb kapcsolat esetén a Nemzeti Múzeum lényegesen többet tudott volna segíteni a városnak a mil­lenniumi felkészülésben. - Gondolom, e segítségben nem elha­nyagolható az anyagi lehetőségek bizto­sítása. - így van. A múzeum volt az, mely­nek a kérésére az előző kormány meg­szavazta a várrekonstrukcióhoz szüksé­ges másfélmilliárd forintos költségkere­tet. Ezt a pénzt azóta újabb összeggel toldotta meg a jelenlegi kulturális tárca. Mindebben segítségünkre volt termé­szetesen a város előző és a mostani or­szággyűlési képviselője is - elsősorban politikai kapcsolataik révén. A várostól nem kaptunk semmilyen segítséget, de a városvezetésnek nem is ez lenne a feladata. Nekik a várost kellene rendbe­tenniük a millenniumra. -Javult-e valamit az utóbbi időben ez az Ön által kifogásolt kapcsolatrend­szer? - Ó, igen. Néhány hete Koditek úr, a város millenniumi tanácsnoka felkere­sett, hogy megbeszélje velem a város­nak a Várhegyen létesítendő Millenniu­mi Emlékparkjára vonatkozó terveit. Az egészben csak az a furcsa, hogy a város vezetői nem tudták: mi már régen kidol­goztuk, sőt a Műemlékfelügyelőséggel jóvá is hagyattuk a Millenniumi Emlék­park tervét, mely része a jelenlegi re­konstrukciónak, a költségvetésben is szerepel. - A Vár „ tartozéka" az egyre sikere­sebben működő Várszínház is. Úgy tu­dom, ennek létrejöttében szintén a mú­zeumé volt a kezdeményező szerep. - Valóban. Az ötlet tőlem származott, a Nemzeti Múzeum és a Műemlékfelü­gyelőség támogatta az elképzelésemet Megszereztük az építkezéshez szüksé­ges pénzt s 1991-ben elkészült ez a hangulatos szabadtéri színház, melyet aztán továbbfejlesztettünk, korszerűsí­tettünk. Felmerült egyes színházi szak­emberek részéről - a gyakori esőzések miatt-egy mobilizálható födémszerke­zet megépítésének gondolata is, de ez annyira ellentétes lenne a Vár arculatá­val, hangulatával, hogy semmi esetre sem kapna jóváhagyást a műemlékvé­delmi szakemberektől. Véleményem szerint nincs is erre szükség, hiszen a szabadtéri színházak igazi födémé a csillagos ég. Másrészt pedig, ha felépül a Vár nagyterme, az alkalmas lesz arra, hogy a nyári záporok esetén - sőt akár egész évben - otthont adjon a színházi produkcióknak. A Vár hangulata e te­remben is csorbítatlan lesz, hiszen a színpad hátterében ál htjuk fel a híres Porta Speciosát Kár, hogy az önkor­mányzat - korábbi ígéretével ellentét­ben - nem adta át nekünk a Városházá­ról nemrég eltávolított Szent István szobrot, hiszen ez a terem ennek a hatal­mas alkotásnak méltóbb otthont adott volna, mint az iskola díszterme, ahová került Ami pedig a Várszínház tartalmi működését illeti: hogy ehhez kellő köz­ponti támogatást kapjunk, az önkor­mányzattal közösen létrehoztuk a Vár­színházi Alapítványt, melynek kuratóri­uma irányítja azóta is a Várszínházat, mégpedig - a látogatottságból és a szak­véleményekből ítélve - sikeresen. Ez az a terület, ahol évek óta a legjobban együtt tudunk működni a várossal. Az ilyen összefogás rendkívül hasznos és példaértékű is, sok ilyenre lenne szüksé­ge Esztergomnak és környékének. Szába

Next

/
Oldalképek
Tartalom