Esztergom és Vidéke, 1999
1999-08-19 / 33-34. szám
1999. augusztus 19." Ml. .. : • :> [ í;.. V : Esztergom és Vidéke : = : Ili^MBMMMHfMl - Ha a rekonstrukció múltját firtatjuk, vissza kell nyúlnunk az 1930-as évekre - kezdte tájékoztatóját az igazgató, miután végigvezetett a jelenleg is gőzerővel zajló építkezésen. - Megfigyelhettük, hogy a magyarországi műemlékek nagyobb szabású helyreállítási munkálatai mindig valami jelentős évfordulóhoz kötődnek. Most az ezeréves államiság, akkor Szent István halálának 900. évfordulója kapcsán merült fel az újjáépítés igénye. A baj csak az, hogy amikor az ünnepségek elmúlnak, már korántsem csordogál olyan bőségesen a központi támogatás. Az 1934-ben elkezdődött feltárás eredményeit 1938-ban mutatták be aközönség nek, s hogy menynyire fontosnak tartotta ezt az akkori állami vezetés, azt híven mutatja, hogy Horthy Miklóssal az élen szinte az egész akkori magyar kormány részt vett az esztergomi ünnepségeken. Jó lenne, ha a mostani állami vezetők is legalább ennyire szívükön viselnék a Vár ügyét. Sajnos, az akkori munkálatokra rövid volt az a négy év, sok minden feltáratlan maradt, s ami ennél nagyobb baj, hogy a kiásott anyagot sem dokumentálták kellően, ezért a jelenlegi rekonstrukciónál sok bizonytalansággal találtuk magunkat szemben. így amikor a 70-es években újból felmerült a Királyi Vár helyreállításának szükségessége, a Nemzeti Múzeum kezdeményezésére egy átfogóbb feltárási munka mellett döntöttek, melybe aztán az esztergomi Balassa Múzeum is bekapcsolódott. Az újjáépítésre már a feltárás kezdetén kiírták a pályázatot, ezt a Középiilettervező Vállalat nyerte meg, melynek azonban semmi gyakoriata nem volt műemléképületek tervezésében. Az elkészült tervek teljesen alkalmatlannak bizonyultak a megvalósításra, így aztán a rekonstrukció akkor lekerült a napirendről. - Mikor indult meg ismét az újjáépítés? - 1984-ben sikerült egy olyan jelentős összegre szert tennünk, amelyből 1986-ra megépíthettük a fogadócsamokot, elkészítettük az útburkolatokat és a hiányzó közműveket. A folytatásra azonban - az ismert politikai okok miatt - 1992-ig kellett várni, ekkor tudtuk elkezdeni a kapuszoros és környékének helyreállítását. Ezidőtájt készült el aBudai-torony, ekkor hoztuk létre jelenlegi formájában a Várszínházat 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök úr avatta fel a kapuszorost, ami nagy lökést adott a rekonstrukciónak, olyannyira, hogy még azév őszén elkezdtük az építkezések folytatását célzó szakmai egyeztetéseket, melyeknek eredménye már látható a most folyó építkezések során... - S melyek, valljuk meg, sok vitát váltottak ki helyi szakmai körökben. Vitatják méreteit és stílusát is. - Nos, ami a méreteket illeti: magam is hallottam olyan véleményt, hogy a Vár új épületei szinte elnyomják a Bazilikát Ez szamárság, hiszen a Székesegyház 100 méteres magassága mellett a Vár legkiemelkedőbb pontja, a kaszárnya teteje is csupán 14 méter magasan van. Még ha a Vitéz János-féle emeleti terem is megépült volna, akkor sem haladná meg ez az épületegyüttes a 23 métert. Ami pedig a stílust iÜelá: néhány művészettörténész - élükön dr. Horváth Istvánnal, az esztergomi Vár legmegszállottabb kutatójával és legelfogadottabb szakértőjével - egy 15. századi épületegyüttest javasolt. Mivel azonban ennek jóformán semrrúlyen kordokumentumait nem tudták felmutatni, végül is egy „kortalanabb" változatot fogadtak el a Nemzeti Múzeum szakemberei, VÁRÁLLAPOTOK - ANNO 1999 Az esztergomi Várhegy az ország egyik legnevezetesebb idegenforgalmi látványossága. Nemcsak csodálatos fekvése, de a méretében is impozáns Bazilika és a régi Királyi Vár maradványai teszik azzá, melynek rekonstrukcióját mindenki követhette, aki az utóbbi években itt járt. Ez az épületegyüttes, mint a magyar államiság bölcsője, feltehetően a Magyar Mülennium ünnepségeinek központja lesz 2000-ben. Érthető tehát, hogy a város, a Dunakanyar, az ország lakosságának egyre fokozódó érdeklődése a millenniumi rendezvények és a létesítmények iránt kiterjed a Királyi Várra is. Ez indokolta, hogy felkeressük Horváth Bélát, a Vár igazgatóját, kérvén: avasson be minket is a rekonstrukció múltjába, jelenébe és jövőjébe. melynek megvan az az előnye, hogy a későbbi kutatások eredményeinek függvényében a jövőben bármikor módosítható, továbbfejleszthető. Gondolok itt például az előbb említett emeleti nagyterem majdani felépítésére, melynek külső fala a Duna felé néző, most befejezeüenül hagyott várfal lenne. Tulajdonképpen egyetlen kornak sem adtunk prioritást hiszen nehéz lett volna eldönteni, hogy a ül. Béla-kori állapotot próbáljuk-e helyreállítani, vagy esetleg a Szent István-korabelit. A meglévő épületszárnyakat mindenesetre a ránk maradt állapotban építjük újjá, és előtérbe helyeztük az épületek leendő funkcióját. - Ha már szóba került a funkció: milyen célt fognak szolgálni a 2000-re remélhetőleg elkészülő új épületrészek? - A rekonstrukció majdnem háromszoros területnövekedést eredményez, mintegy 2500-2600 négyzetméterrel bővül a felhasználható terület Mindennek több funkciót is el kell látnia. Egyrészt múzeumként kell működnie - kiállítótermekkel, restaurátor műhelyekkel, raktárakkal -, de funkcionálnia kell úgy is, mint az ország legkiemeltebb idegenforgalmi központja. Ebből kifolyólag több lesz, mint egy hagyományos múzeum. Az ide fellátogató turistákat ki kell szolgálni, a nagyméretű és korszerű technikával felszerelt kiállítótermek mellett kell büfé, kávézó is. Már most a város rendelkezésére áll a kis konferenciaterem, amelyet eddig is többször igénybevettek különböző fogadásokra. De ennek mintegy négyszerese lesz a volt kaszárnyaépület nagyterme, amely nemcsak konferenciateremként, egyházi és állami ünnepek helyszíneként lesz használható, de hangverseny- és színházterem gyanánt is üzemelhet majd. - Hogyan kapcsolódik bele a megújult Királyi Vár a jövő évi millenniumi programokba? - Köztudott, hogy az esztergomi Vár a millennium központi ünnepségeinek egyik kiemelt helyszíne lesz - kihelyezett országgyűlés és más magasszintű hazai rendezvények mellett az európai országok államfői részére is terveznek egy tanácskozást a nagyteremben. Teljesen új koncepció alapján szeretnénk megújítani a jelenlegi állandó kiállításunkat is: olyan anyagokkal, melyek visszaadnák a korai középkor hangulatát. Egy olyan enteriőr kialakítását tervezzük, mely a meglévő történelmi terekben bemutatná az Árpád-házi királyok mindennapi életét. Büszkén említem meg azt az Európában is egyedülálló technikai megoldást - az üvegpadlót -, mely lehetővé teszi, hogy egy középkori helyszínen járva magunk alatt láthassuk egy régebbi komák az egy szinttel lejjebbi maradványait. Úgy gondoltuk, meg kell mutatni a látogatóknak minden olyan emléket, mely a város történetére, a magyarság történelmére utal. Hangsúlyozom: a múzeum nem magának építi ezt a várat hanem az egész magyar kultúrának, s ezen belül természetesen a városnak. - Ezeknek a terveknek a kidolgozásában mennyire sikerült Önöknek együttműködni az egyházzal, és a város illetékeseivel? - A katolikus egyházzal az együttműködésünk zökkenőmentes, minden lényeges kérdésben konzultálunk - már csak azért is, mert a Várhegy egy része egyházi tulajdon. Itt említem meg, hogy e terület másik - nagyobb - része sem a városé, hanem állami tulajdon, s a Nemzeti Múzeum kezelésében van. Ami a városvezetést illeti, nos, velük nem felhőtlen a viszonyunk. Míg a Nemzeti Múzeum és személy szerint jómagam mindent megtettünk a város fejlődése érdekében, a város vezetői vajmi keveset tettek a Várhegy fejlesztéséért, engem pedig, mint e létesítmény vezetőjét az itteni munkálatok irányítóját kizártak minden olyan bizottságból, szervezetből, melyek feladata a város felkészítése lenne a millenniumi évre. Nagyon furcsálom, hogy sem a város millenniumi tanácsnoka, sem a város más vezetője nem egyeztette Esztergom millenniumi programtervezetét a Várhegyért felelős intézménnyel, a Nemzeti Múzeummal. Az a Millenniumi Emlékbizottság pedig, amelynek egyházi, állami és városi vezetők mellett - a Nemzeti Múzeum megbízásából - magam is tagja lehetek, lényegében egyáltalán nem működik, s ebben szintén a város vezetőié a felelősség. Őszintén elmondhatom, hogy egy normálisabb kapcsolat esetén a Nemzeti Múzeum lényegesen többet tudott volna segíteni a városnak a millenniumi felkészülésben. - Gondolom, e segítségben nem elhanyagolható az anyagi lehetőségek biztosítása. - így van. A múzeum volt az, melynek a kérésére az előző kormány megszavazta a várrekonstrukcióhoz szükséges másfélmilliárd forintos költségkeretet. Ezt a pénzt azóta újabb összeggel toldotta meg a jelenlegi kulturális tárca. Mindebben segítségünkre volt természetesen a város előző és a mostani országgyűlési képviselője is - elsősorban politikai kapcsolataik révén. A várostól nem kaptunk semmilyen segítséget, de a városvezetésnek nem is ez lenne a feladata. Nekik a várost kellene rendbetenniük a millenniumra. -Javult-e valamit az utóbbi időben ez az Ön által kifogásolt kapcsolatrendszer? - Ó, igen. Néhány hete Koditek úr, a város millenniumi tanácsnoka felkeresett, hogy megbeszélje velem a városnak a Várhegyen létesítendő Millenniumi Emlékparkjára vonatkozó terveit. Az egészben csak az a furcsa, hogy a város vezetői nem tudták: mi már régen kidolgoztuk, sőt a Műemlékfelügyelőséggel jóvá is hagyattuk a Millenniumi Emlékpark tervét, mely része a jelenlegi rekonstrukciónak, a költségvetésben is szerepel. - A Vár „ tartozéka" az egyre sikeresebben működő Várszínház is. Úgy tudom, ennek létrejöttében szintén a múzeumé volt a kezdeményező szerep. - Valóban. Az ötlet tőlem származott, a Nemzeti Múzeum és a Műemlékfelügyelőség támogatta az elképzelésemet Megszereztük az építkezéshez szükséges pénzt s 1991-ben elkészült ez a hangulatos szabadtéri színház, melyet aztán továbbfejlesztettünk, korszerűsítettünk. Felmerült egyes színházi szakemberek részéről - a gyakori esőzések miatt-egy mobilizálható födémszerkezet megépítésének gondolata is, de ez annyira ellentétes lenne a Vár arculatával, hangulatával, hogy semmi esetre sem kapna jóváhagyást a műemlékvédelmi szakemberektől. Véleményem szerint nincs is erre szükség, hiszen a szabadtéri színházak igazi födémé a csillagos ég. Másrészt pedig, ha felépül a Vár nagyterme, az alkalmas lesz arra, hogy a nyári záporok esetén - sőt akár egész évben - otthont adjon a színházi produkcióknak. A Vár hangulata e teremben is csorbítatlan lesz, hiszen a színpad hátterében ál htjuk fel a híres Porta Speciosát Kár, hogy az önkormányzat - korábbi ígéretével ellentétben - nem adta át nekünk a Városházáról nemrég eltávolított Szent István szobrot, hiszen ez a terem ennek a hatalmas alkotásnak méltóbb otthont adott volna, mint az iskola díszterme, ahová került Ami pedig a Várszínház tartalmi működését illeti: hogy ehhez kellő központi támogatást kapjunk, az önkormányzattal közösen létrehoztuk a Várszínházi Alapítványt, melynek kuratóriuma irányítja azóta is a Várszínházat, mégpedig - a látogatottságból és a szakvéleményekből ítélve - sikeresen. Ez az a terület, ahol évek óta a legjobban együtt tudunk működni a várossal. Az ilyen összefogás rendkívül hasznos és példaértékű is, sok ilyenre lenne szüksége Esztergomnak és környékének. Szába
