Esztergom és Vidéke, 1999
1999-07-22 / 29-30. szám
1999. Július 8. Esztergom és Vidéke AAJWOWXAV O OOQW^^ CW 1! Jeles napok Július Az ókori naptárreformot elrendelő Julius Caesar nevét őrzi a „kaszasuhintó" július, a fénylő ,&ratás hava". Régi magyar elnevezései: Szent Jakab hava, nyárhó. Ha Sarolta napja (július 5.) esővel köszönt ránk - hitték elődeink -, akkor rossz minőségű lesz a dió- és a mogyorótermés. Mindennek annyi a valóságalapja, hogy a júliusi esős időben elszaporodhatnak különböző levélkárosító gombafajok, amelyek megtámadhatják az előbb említett fákat és bokrokat. A Margit (július 13.), Illés (július 20.) és Mária (július 22.) napokat zivatart hozónak tartották. Mivel hazánkban valóban ezidőtájt tör ki a legtöbb zivatar, természetesen előfordulhat az említett napok bármelyikén is. Mire e sorok az olvasók elé kerülnek, véget ér a 40 napos esős időszak, mely az idén ugyancsak csapadékosra sikeredett. Bő egy hónap alatt annyi csapadék hullott, amennyi máskor egy átlagos év 12 hónapja alatt szokott előfordulni. Szerencsére az esztergomi határban ez a vízmennyiség nem okozott akkora kárt, mint az ország más területein. A sok csapadék s az utána beköszöntött meleg napok azonban kedveznek a növények különféle gombás betegségeinek, ezért a permetezésre most nagy gondot kell fordítani. Júliusban érik a sárgabarack - az idén bőséges termést szüretelhettünk! -, melynek befőzése jócskán ad munkát a háziasszonyoknak. Érik a nyári alma és körte is - ugyancsak gazdag termést ígérve -, a feleslegből érdemes aszalással tartósítani akár nagyobb mennyiséget is. Nemere István REJTEKUTAK 45. A dongó Még nem volt nyár, csak szokatlanul hőséges májusvég, amikor találkoztam a dongóval. Persze lehet, nem is ez a neve hivatalosan. Ő biztosan nem törődik ezzel, számára a neve ÉN, ha ugyan van bármiféle én tudata. Saját létezése tölti ki teljes tudatát. A garázs felé vezető úton a ház fehér fala mellett függött a levegőben. Először nem is láttam, csak .motorzaja" árulta el. Nehezen vadászhat szegény, gondoltam, ha minden élőlénynek messziről jelzi közeledtét. A hang állandó volt, kicsit meleg tán, barátságos, mégis fenyegető. Én is megtorpantam. A dongó fekete volt, hátán viszont egy sárga csíkot viselt. Szárnyait elképzelhetetlen sebesen rezegtette. És ha kellett, cikázni is tudott gyorsan, viszont sokáig lebegett egyhelyben. Mintha engem figyelt volna. Aztán elrepült. Másnap megint arra vitt utam és meghallottam az ismerős neszt. A dongó újra ott volt, de elárulta lakhelyét. A borostyán sötétzöld levelei közül csapott ki harciasan. Lehet, a málladozó kőfal réseibe telepedett? Vagy utódait telepíti oda? A borostyán évtizede a kis gyík lakhelye. Néha előjönnek, de legtöbbször csak hallani, ahogyan neszeznek a kőre tapadó növényágak alatt. Finom kőport, valamikori maltert pergetnek ki a kicsiny lábak. Oda telepedett hát a dongó? Már ha dongó egyáltalán, és kell-e neki bárhol is laknia? Régebben kiszáradt fák odvában láttam ilyeneket fészkelni. Ott köröztek a kérgüket vesztett, szürkésfekete halott törzsek körül. Ez az én dongóm azonban az élettel teli borostyános falat célozta meg. Szokásom, hogy beszélek minden állathoz, olykor még a rovarokhoz is. A dongó feltűnő jelenség volt. A napfény és az árnyék határán lebegett és azt hiszem, szemmel tartott engem. Szóltam hát, ahogyan kutyához, macskához, madárhoz. De szavam nem nyugtatta meg. A hangrezgések talán riasztották. Ismét elszállt. A követkető napokban nem láttam. Aztán egyszer ismét előkerült. Vagy kora reggel, vagy délután. Amikor a nap már nem sütött oda a borostyános falra, de a ház sarkában még megült a melegség. Még mézszínben ragyogott a falon a nap, az ezüstfenyő hűvös eleganciával tartotta kicsiny, friss-zöld .mancsait". A dongó fekete-sárga teste rezegve, duruzsolva lebegett ki a borostyánágak közül, aztán egyetlen mozdulattal elhúzott a fenyő mellett és többé nem láttam. De nem ment el végleg, hiszen itt maradt az emlékezetemben. Gasztronómia — kel-ételek Leves Hozzávalók 3 személyre: 20 dkg angolszalonna vagy füstölt comb apró kockára vágva, fél kg kelkáposzta, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 kis fej vöröshagyma, 10 dkg rizs, só, majoranna. A húst és a hagymát kevés zsiradékon megfuttatjuk, hideg vízzel feleresztjük. Amikor félig megfőtt, beletesszük a csíkokra vágott kelkáposztát, a rizst és ízlés szerint a fűszereket. Ha puhára főtt, vékony pirospaprikás rántással berántjuk. Tejfölös töltött kelkáposzta Második fogásnak készíthetjük. A tölteléket szokásos módon elkészítjük. A kelleveleket töltés előtt lobogó sós, forró vízbe mártjuk, majd a túl vastag ereket levágjuk. Megtöltjük és lábasba rakjuk. Felöntjük hideg vízzel és egy evőkanál ételízesítőt teszünk bele. Ha megfőtt, összekeverünk 1 pohár tejfölt és egy kis doboz sűrített paradicsomot vagy 2-3 evőkanál kecsöpöt. A töltelékekre öntjük, átmelegítjük, de már nem forraljuk. Töltött kelkáposzta Ehhez a töltelékeket az előbb ismertett módon főzzük. Ezután köménymaggal rántást készítünk és fél liter paradicsomlével feleresztjük. Ráöntjük a töltött káposztára és öszszeforraljuk. Kelkáposztás csirke A szokásos módon csirkepaprikást készítünk s annyi vízzel eresztjük föl, hogy félig ellepje. Amíg fő, egy másik lábasban sós vizet forralunk. 60 dekás káposztafejet negyedekre vágva a lobogó vízben pár percig abálunk. Kivesszük, lecsurgatjuk, majd egy centiméteres kockákra vágjuk és hozzátesszük a csirkéhez. Puhára főzzük. Ezután fokhagymás-borsos vékony rántással berántjuk. Fánkocskák Finom és különleges vendégváró meleg előétel: 6-8 személyre. Egy kilónyi kelkáposztát negyedekbe vágva kuktafazékban puhára párolunk, lecsurgatjuk és ledaráljuk. Hozzáadunk tejben áztatott, kinyomott és darált két fehér kenyérszeletet. Két evőkanálnyi olvasztott vajon apróra vágott kis fej vöröshagymát pirítunk, amelyre 1 mokkáskanálnyi kristálycukrot szórunk, elkeverjük és a masszához tesszük. Sóval, borssal ízesítjük, egy tojással és 2-3 kanál zsemlyemorzsával összeállítjuk, lisztes kézzel kis fánkokat formálunk belőle és zsírozott tepsibe rakjuk. Bőven megkenjük tejföllel. Reszelt sajttal megszórjuk és megsütjük. Forrón tálaljuk. Horváth Gáborné dr. A vegetatív idegrendszer és a természet gyógyszerei A modem idők kedvezőtlen velejárója a stressz és a túlfeszített élet. Bizonyára megfigyelték már a mindennapi terhek, feszültségek hatására jelentkező tüneteket: fejfájás, ideges eredetű szívpanaszok, alvási nehézségek, szervi okok nélküli gyomorpanaszok. Ezek a panaszok a túlhajszoltság természetes vészjelzései. Aki idejében felfigyel rájuk, az visszaállíthatja szervezete eredeti állapotát, csökkentve a később kialakuló betegségek valószínűségét. Az idejében történő reagálás és a hatásos segítség megválasztása már az emberi szervezet működésének alapvető ismeretét - ezen belül is a közérzetünket közvetlenül befolyásoló vegetatív idegrendszer ismeretét - igényli. A vegetatív idegrendszer a szervezet vezérlőközpontja, az egyik legkomplikáltabb berendezés, amit a természet az embernek adott. Amíg az ember jól érzi magát, nem figyel oda a tudat alatt működő életfunkciókra. Ha azonban a vegetatív idegrendszer működésében külső behatásra zavarok keletkeznek, a központ vészjelzéseket ad le. Az ilyen jelzéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha időben és helyesen kezelik ezeket az idegi eredetű tüneteket, akkor nem vezetnek szervi megbetegedéshez. Aki csak a tüneteket kezeli, hosszú távon nem jár sikerrel. Csak akkor tekinthetjük legyőzöttnek problémáinkat, ha újra kialakul a vegetatív idegrendszer egyensúlya. Ehhez olyan természetes segítségre van szükség, amelynek nincsenek káros mellékhatásai, viszont megakadályozzák a szervezetet érő ingerek elhatalmasodását. Az összetett közérzeti problémákat legegyszerűbben a gyógynövényekkel győzhetjük le. Hatásmechanizmusaikat már tisztázták, és így a gyakorlati tapasztalatokat kiegészítették a tudományos ismeretek. A növényi illóolajokban megtalálhatók olyan hatóanyagok, melyek a vegetatív idegrendszert természetes módon kiegyensúlyozzák. A természetes anyagokat tartalmazó készítmények különös értéke, hogy már generációkon keresztül ismerték és használták őket. Ilyen készítmény például az ismert „svédcsepp" és a talán kevésbé ismert, de szintén hatásos Klosterfrau Melisana koncentrátum, mely a növényi terápiák minden erényét kínálja. E szerek különösen ajánlottak fertőzésveszélyes időszakokban, mintegy megelőző intézkedésként. Ezek és más gyógynövénykivonatok kaphatók a patikákban, de az egyes gyógynövények (mint a cickafark, hársfavirág, csalánlevél és társaik) úton-útfélen begyűjthetők. (Azért lehetőleg ne az utak mentén szedjük, mivel ott igen szennyezett a növényzet!) A belőlük készült teák, valamint a vitamintartalmú gyümölcsök és zöldségek nagyarányú fogyasztása igen jó hatású gyógyító és betegségmegelőző terápia, amiről merő kényelemszeretetből lemondani igen nagy oktalanság lenne.
