Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-07 / 1. szám

1999. fefcruár it. Esztergom és Vidéke - Miért nyergelt Ön át egy új pozí­cióba? Mindez a saját kérésére tör­tént, vagy politikai alku eredménye­ként jött létre? - Mint ön is tudja, nyolc évig dol­goztam az Oktatási Bizottságban. Kü­lönösen az utóbbi négy évben olyan eredményeket értünk el, sikerült úgy megszilárdítanunk az iskolák helyze­tét, hogy tulajdonképpen e téren iz­galmas teendők nem nagyon várná­nak rám. Kidolgoztuk a pedagógus­munka elismerésének módját, az in­tézményvezetők jutalmazási rend­szerét, egy stabil működési költség­vetést hoztunk létre az oktatási intéz­ményeknél. Igaz, a béreken nem tud­tunk jelentősen változtatni, de hát ez már a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy gondoltam tehát, hogy ha más vizekre evezek át, ezt nyugodt lelkiis­merettel tehetem. - Ezeken a „más vizeken" más ké­pesítés szükséges, hiszen a városfej­lesztés nem igazán pedagógusi mun­katerület. - Engem mindig is érdekelt a város irányításának ez az egészen másfajta területe, a városgazdálkodás. Ezért is iratkoztam be annak idején az Állami­gazgatási Főiskolára, ahol mint ön­kormányzati gazdálkodó szereztem diplomát 1998-ban, sőt ezen belül két speciális kollégiumot is elvégeztem: település-menedzseri és idegenfor­galmi diplomát is szereztem. így tehát szó sincs arról, hogy minden szakkép­zettség nélkül vállaltam volna el frak­ciónk kérésére ezt a funkciót, mely különben is egybevágott az én óha­jommal. Ráadásul az Oktatási Bizott­ság személyemmel nyert egy külső támogatót is, hiszen mindig oktatás­párti maradok. - Visszatérve még egy kicsit az ok­tatáshoz: Ön szerint helyes volt-e an­nak idején átadni a középfokú iskolá­ink jó részét a megyének? Utólag visszatekintve jó ötletnek tűnik-e most ez a korábbi döntési - Nem. Nem vált be! Az előző cik­lusban egy olyan erős megyei lobbi­zó-csoport alakult ki, amely úgy gon­dolta, hogy minél több intézményt kap a megye, annál nagyobb lesz a súlya, s annál több pénzt fog kapni. Az önkormányzatok elég keserű helyzetbe kerültek, mi is, csak prag­matikus érveink voltak, ezek viszont az éves költségvetésben nem sokat nyomtak a latba. Szomorú, hogy ennyi iskolát át kellett adnunk, s még szomorúbb, hogy a városnak egyetlen helyi irányítású gimnáziuma sem ma­radt. Ráadásul ezek az iskolák nem jártak igazán jól az átadással. - Látja Ön egy visszalépés lehető­ségét? - A törvényi lehetőség megvan rá, a megye is szívesen visszaadná, hi­szen nincs elegendő pénze az iskolák­ra. Csupán kérnünk kellene, mégpe­dig minél előbb. Én elsősorban a Do­bó gimnázium visszaszerzésére vok­solnék. - No de ne vegyük el dr. Magyar György kenyerét! Hiszen e témáról most már ő illetékes nyilatkozni... Térjünk rá talán az új Városfejlesztési Bizottságra! Ön mennyire elégedett az összetételéveH Bemutatjuk a Városfejlesztési Bizottság új elnökét Miavecz Jenőt tulajdonképpen nem is kell bemutatni az esztergomi olvasóknak, hiszen már nyolc éve a képviselő-testületben dolgozik. Több ízben Irtunk már róla, sőt ő is küldött be írásokat lapunkhoz. Az előző ciklusban az Oktatási Bizottság vezetője volt. - A képviselők adják a bizottság­nak a politikai legitimitást - s emellett természetesen a szaktudásuk is meg­van e munkához -, az igazi szakér­telmet azonban elsősorban a külső ta­gok biztosítják. Különösebb kiköté­seim e tekintetben nem voltak, de rendkívül örülök, hogy az összetétel így alakult, hiszen van két magas mi­nősítésű építészünk, van egy statiku­sunk, van egy értékbecslő szakem­berünk és vannak olyanok, akik már korábban is tapasztalatot szereztek e bizottságban. - Milyen fő feladatokat lát jelenleg a bizottság előtti - Három területre osztanám a teen­dőket. Az első a mindennapos munkát jelenti, a folyó ügyeket, amelyeket kézhez kapunk, s melyeket meg kell vizsgálnunk és javaslattal kell a testü­let elé terjesztenünk. A második az a gondolkodás-vál­tás, mely lényegében minden válasz­tási programban szerepelt. Ehhez át kell vizsgálnunk a Hivatal, a testület, a bizottság működését, e három szín­tér kapcsolatát egymással, a civil szervezetekkel és a lakossággal. Úgy látom, meglehetősen nagy bizalomhi­ánnyal kell szembesülnünk. A lakos­ság sokszor úgy érezni - okkal vagy ok nélkül, ezt döntsék el az olvasók -, hogy nincsen minden döntés mögött megalapozott szakmai érv, és gyakran nem értik, hogy mi miért történik. Ezért egyrészt szeretném erősíteni a nyilvánosságot, másrészt az iroda le­terheltségét is csökkenteni kívánom, s minden olyan feladatot kivinni a Polgármesteri Hivatalból, aminek nem kell feltétlenül oda tartoznia. A közterület- és az útfenntartást például a GAMESZ is el tudná látni, de az is lehet, hogy egy közhasznú társaság létrehozásán kell elgondolkodnunk. Az így felszabadult energiával vi­szont meg tudnánk alkotni azt a beru­házási csoportot, amely a fejlesztése­ket, a pályázatokat tudná előkészítem. Ráadásul bizottságunknak is több ideje lenne a lényeges dolgokkal be­hatóbban foglalkozni. A harmadik feladat ugyancsak sze­repelt mindnyájunk programjában: ez a városarculatjavítása. Az átlag esz­tergomi azt látja, hogy nem igazán fejlődött ez a város, nem szép, nem rendezett. Kell egy radikális arculat­váltás, el kell hitetnünk az emberek­kel, hogy igenis rajtunk múlnak ezek a dolgok. Itt van például a saját kerté­szet újbóli létrehozása. Ez nemcsak munkalehetőséget teremtene sok em­bernek, de ki tudná szolgálni, el tudná látni a várost megfelelő virágokkal, dísznövényekkel. Még az is elképzel­hető, hogy a frekventáltabb helyek, útvonalak házainak ablakaiba virág­ládákat juttassunk, melyeknek csu­pán a gondozása hárulna a lakókra. - Úgy látom, a bizottságok felada­tai néha átfedik egymást, hiszen a Me­zőgazdasági Bizottságban isfelvetőd­tek hasonló témák, sőt a legutóbbi szentgyörgymezői fórumon maguk a lakosok kértek valami hasonlót. - Ez az, amikor a vezetők és a lakosság elgondolásai találkoznak. Reméljük, egyre több ilyen „találko­zási pont" lesz a jövőben. - A másik átfedést a Kulturális Bi­zottsággal kapcsolatban látom. Az ünnepek előtt nyilatkozott e bizottság vezetője lapunknak két olyan létesít­ménnyel kapcsolatban is, melyeknek felépítése vagy elutasítása a Városfej­lesztési Bizottság hatáskörébe is tar­tozik. - Én semmilyen ötletet nem vetnék el. Annál is inkább, mert most van az az időszak, amikor a vágyainkat meg kell fogalmaznunk. A szocialisták programjában szereplő színházépü­lettől a Mújdricza-féle lovagteremig és művészeti egyetemig minden bele­fér a távlati tervekbe. Csak meg kell majd vizsgálni ezeknek az építészeti elképzeléseknek a realitását. - Ha már így konkrétan szóba jött néhány épület, hadd kérdezzek rá még egy építményre, melyről ugyancsak beszélgettünk Csernusné Láposi El­zával a már említett riportban. Fog­lalkozik-e a Török Fürdő helyzetével az Ön bizottsága? - Éppen ma tárgyaltam egy vállalat vezetőjével, aki meg szeretné venni jelenlegi tulajdonosától ezt a területet, és hajlandó lenne alkalmazkodni a Műemlékfelügyelőség meglehetősen szigorú előírásaihoz, s garantálná, hogy 2000-re felépítene egy, a mosta­ni elképzelésekhez hasonló épület­együttest. így végre elmozdulna a holtpontról a Török Fürdő ügye. - E fürdő kapcsán hadd kérdezzem meg: Önnek mi a véleménye a leg­utóbbi önkormányzati ülésen felvető­dött termál-programról? Megvalósít­hatónak tartja ezt? - Mindenképpen meg kell vizsgál­ni a lehetőségeit! Szakértői ellemzé­sek döntsék el, van-e ennek reális alapja. Ha igen, akkor sürgősen meg kell kezdem ehhez a különböző elő­készületeket: a pályázatokat, a terve­zéseket. - Lát-e Ön lehetőséget arra, hogy 2000-ben Esztergom méltó keretek között fogadhassa vendégeit, a mil­lenniumi ünnepségekeni - Ha nem fogadjuk őket méltóan, az a saját hibánk lesz. Immár másod­ízben van lehetősége e városnak, hogy kihasználja politikai, történelmi adottságait. Ha most - mikor a kor­mányzat is deklarálja a történelmi múlt tiszteletét, és ráadásul ennek anyagi lehetőségeit is meg kívánja teremteni - mi nem élünk e lehetősé­gekkel, akkor nem vagyunk méltók a lakosság bizalmára. -Mennyire tud lobbizni a Városfej­lesztési Bizottság a Mária Valéria híd mielőbbi felépítése érdekében ? - Bizottságunk állandó meghívott­ja Homor Kálmán, aki mint a Híd­bizottság elnöke, közvetlen kontak­tust tud teremteni köztünk és a híd felépítésével foglalkozó politikusok, szakemberek között. A mi álláspon­tunk elsősorban rajta keresztül érvé­nyesülhet. A magunk eszközeivel mindent meg fogunk tenni, hogy ez a régen várt híd mielőbb megépülhes­sen. Sőt egy tehermentesítő közúti híd felépítését is szorgalmazni fog­juk, hiszen az nem volna jó, ha a Mária Valéria hidon át bonyolódna le a két ország közötti teherforgalom je­lentős része. Mindezért a mi képvise­lő-csoportunk erőteljesen lobbizik, és úgy gondolom, hogy a kormánypárti képviselők és elsősorban dr. Latorcai János sokat segíthetnek e téren. - Az Ön frakció-helyzete eléggé meglepő. Elvi meggondolások vagy baráti kapcsolatok vezették Önt ide? - Mindkettő. Én liberális elveket vallok, s ez lehetővé teszi számomra, hogy a helyi körülményekhez alkal­mazkodva, olyanok társaságában ta­láljam meg a hatékonyabb munka­végzés lehetőségeit, akik között több barátom is van, s akikkel már koráb­ban is jól megértettük egymást. En­nek semmi köze az országos szintű politikához. - Még egy utolsó kérdés! Az elmúlt két hónap tapasztalata alapján a je­lenlegi önkormányzatot hatéko­nyabbnak érzi-e az ezt megelőzőknél? - Úgy érzem, most jobban egymás­ra vannak utalva a képviselők. Ki­egyenlítettebbek az erőviszonyok ­ami egyébként más településeken is tapasztalható. Ennek előnye, hogy jobban lehet szakmai témákról vitat­kozni, nincsenek előre eldöntött kér­dések, hátránya viszont, hogy több egyeztetést igényel, s egyelőre nagy még a bizalmatlanság is egymás iránt. Még néhány hónap el fog telni, míg ez a bizalmatlanság eloszlik, mire meg tudjuk győzni egymást, hogy minket csupán egyetlen politikai elv vezérel: a város jövője. Szába

Next

/
Oldalképek
Tartalom