Esztergom és Vidéke, 1999
1999-01-07 / 1. szám
1999. fefcruár it. Esztergom és Vidéke - Miért nyergelt Ön át egy új pozícióba? Mindez a saját kérésére történt, vagy politikai alku eredményeként jött létre? - Mint ön is tudja, nyolc évig dolgoztam az Oktatási Bizottságban. Különösen az utóbbi négy évben olyan eredményeket értünk el, sikerült úgy megszilárdítanunk az iskolák helyzetét, hogy tulajdonképpen e téren izgalmas teendők nem nagyon várnának rám. Kidolgoztuk a pedagógusmunka elismerésének módját, az intézményvezetők jutalmazási rendszerét, egy stabil működési költségvetést hoztunk létre az oktatási intézményeknél. Igaz, a béreken nem tudtunk jelentősen változtatni, de hát ez már a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy gondoltam tehát, hogy ha más vizekre evezek át, ezt nyugodt lelkiismerettel tehetem. - Ezeken a „más vizeken" más képesítés szükséges, hiszen a városfejlesztés nem igazán pedagógusi munkaterület. - Engem mindig is érdekelt a város irányításának ez az egészen másfajta területe, a városgazdálkodás. Ezért is iratkoztam be annak idején az Államigazgatási Főiskolára, ahol mint önkormányzati gazdálkodó szereztem diplomát 1998-ban, sőt ezen belül két speciális kollégiumot is elvégeztem: település-menedzseri és idegenforgalmi diplomát is szereztem. így tehát szó sincs arról, hogy minden szakképzettség nélkül vállaltam volna el frakciónk kérésére ezt a funkciót, mely különben is egybevágott az én óhajommal. Ráadásul az Oktatási Bizottság személyemmel nyert egy külső támogatót is, hiszen mindig oktatáspárti maradok. - Visszatérve még egy kicsit az oktatáshoz: Ön szerint helyes volt-e annak idején átadni a középfokú iskoláink jó részét a megyének? Utólag visszatekintve jó ötletnek tűnik-e most ez a korábbi döntési - Nem. Nem vált be! Az előző ciklusban egy olyan erős megyei lobbizó-csoport alakult ki, amely úgy gondolta, hogy minél több intézményt kap a megye, annál nagyobb lesz a súlya, s annál több pénzt fog kapni. Az önkormányzatok elég keserű helyzetbe kerültek, mi is, csak pragmatikus érveink voltak, ezek viszont az éves költségvetésben nem sokat nyomtak a latba. Szomorú, hogy ennyi iskolát át kellett adnunk, s még szomorúbb, hogy a városnak egyetlen helyi irányítású gimnáziuma sem maradt. Ráadásul ezek az iskolák nem jártak igazán jól az átadással. - Látja Ön egy visszalépés lehetőségét? - A törvényi lehetőség megvan rá, a megye is szívesen visszaadná, hiszen nincs elegendő pénze az iskolákra. Csupán kérnünk kellene, mégpedig minél előbb. Én elsősorban a Dobó gimnázium visszaszerzésére voksolnék. - No de ne vegyük el dr. Magyar György kenyerét! Hiszen e témáról most már ő illetékes nyilatkozni... Térjünk rá talán az új Városfejlesztési Bizottságra! Ön mennyire elégedett az összetételéveH Bemutatjuk a Városfejlesztési Bizottság új elnökét Miavecz Jenőt tulajdonképpen nem is kell bemutatni az esztergomi olvasóknak, hiszen már nyolc éve a képviselő-testületben dolgozik. Több ízben Irtunk már róla, sőt ő is küldött be írásokat lapunkhoz. Az előző ciklusban az Oktatási Bizottság vezetője volt. - A képviselők adják a bizottságnak a politikai legitimitást - s emellett természetesen a szaktudásuk is megvan e munkához -, az igazi szakértelmet azonban elsősorban a külső tagok biztosítják. Különösebb kikötéseim e tekintetben nem voltak, de rendkívül örülök, hogy az összetétel így alakult, hiszen van két magas minősítésű építészünk, van egy statikusunk, van egy értékbecslő szakemberünk és vannak olyanok, akik már korábban is tapasztalatot szereztek e bizottságban. - Milyen fő feladatokat lát jelenleg a bizottság előtti - Három területre osztanám a teendőket. Az első a mindennapos munkát jelenti, a folyó ügyeket, amelyeket kézhez kapunk, s melyeket meg kell vizsgálnunk és javaslattal kell a testület elé terjesztenünk. A második az a gondolkodás-váltás, mely lényegében minden választási programban szerepelt. Ehhez át kell vizsgálnunk a Hivatal, a testület, a bizottság működését, e három színtér kapcsolatát egymással, a civil szervezetekkel és a lakossággal. Úgy látom, meglehetősen nagy bizalomhiánnyal kell szembesülnünk. A lakosság sokszor úgy érezni - okkal vagy ok nélkül, ezt döntsék el az olvasók -, hogy nincsen minden döntés mögött megalapozott szakmai érv, és gyakran nem értik, hogy mi miért történik. Ezért egyrészt szeretném erősíteni a nyilvánosságot, másrészt az iroda leterheltségét is csökkenteni kívánom, s minden olyan feladatot kivinni a Polgármesteri Hivatalból, aminek nem kell feltétlenül oda tartoznia. A közterület- és az útfenntartást például a GAMESZ is el tudná látni, de az is lehet, hogy egy közhasznú társaság létrehozásán kell elgondolkodnunk. Az így felszabadult energiával viszont meg tudnánk alkotni azt a beruházási csoportot, amely a fejlesztéseket, a pályázatokat tudná előkészítem. Ráadásul bizottságunknak is több ideje lenne a lényeges dolgokkal behatóbban foglalkozni. A harmadik feladat ugyancsak szerepelt mindnyájunk programjában: ez a városarculatjavítása. Az átlag esztergomi azt látja, hogy nem igazán fejlődött ez a város, nem szép, nem rendezett. Kell egy radikális arculatváltás, el kell hitetnünk az emberekkel, hogy igenis rajtunk múlnak ezek a dolgok. Itt van például a saját kertészet újbóli létrehozása. Ez nemcsak munkalehetőséget teremtene sok embernek, de ki tudná szolgálni, el tudná látni a várost megfelelő virágokkal, dísznövényekkel. Még az is elképzelhető, hogy a frekventáltabb helyek, útvonalak házainak ablakaiba virágládákat juttassunk, melyeknek csupán a gondozása hárulna a lakókra. - Úgy látom, a bizottságok feladatai néha átfedik egymást, hiszen a Mezőgazdasági Bizottságban isfelvetődtek hasonló témák, sőt a legutóbbi szentgyörgymezői fórumon maguk a lakosok kértek valami hasonlót. - Ez az, amikor a vezetők és a lakosság elgondolásai találkoznak. Reméljük, egyre több ilyen „találkozási pont" lesz a jövőben. - A másik átfedést a Kulturális Bizottsággal kapcsolatban látom. Az ünnepek előtt nyilatkozott e bizottság vezetője lapunknak két olyan létesítménnyel kapcsolatban is, melyeknek felépítése vagy elutasítása a Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe is tartozik. - Én semmilyen ötletet nem vetnék el. Annál is inkább, mert most van az az időszak, amikor a vágyainkat meg kell fogalmaznunk. A szocialisták programjában szereplő színházépülettől a Mújdricza-féle lovagteremig és művészeti egyetemig minden belefér a távlati tervekbe. Csak meg kell majd vizsgálni ezeknek az építészeti elképzeléseknek a realitását. - Ha már így konkrétan szóba jött néhány épület, hadd kérdezzek rá még egy építményre, melyről ugyancsak beszélgettünk Csernusné Láposi Elzával a már említett riportban. Foglalkozik-e a Török Fürdő helyzetével az Ön bizottsága? - Éppen ma tárgyaltam egy vállalat vezetőjével, aki meg szeretné venni jelenlegi tulajdonosától ezt a területet, és hajlandó lenne alkalmazkodni a Műemlékfelügyelőség meglehetősen szigorú előírásaihoz, s garantálná, hogy 2000-re felépítene egy, a mostani elképzelésekhez hasonló épületegyüttest. így végre elmozdulna a holtpontról a Török Fürdő ügye. - E fürdő kapcsán hadd kérdezzem meg: Önnek mi a véleménye a legutóbbi önkormányzati ülésen felvetődött termál-programról? Megvalósíthatónak tartja ezt? - Mindenképpen meg kell vizsgálni a lehetőségeit! Szakértői ellemzések döntsék el, van-e ennek reális alapja. Ha igen, akkor sürgősen meg kell kezdem ehhez a különböző előkészületeket: a pályázatokat, a tervezéseket. - Lát-e Ön lehetőséget arra, hogy 2000-ben Esztergom méltó keretek között fogadhassa vendégeit, a millenniumi ünnepségekeni - Ha nem fogadjuk őket méltóan, az a saját hibánk lesz. Immár másodízben van lehetősége e városnak, hogy kihasználja politikai, történelmi adottságait. Ha most - mikor a kormányzat is deklarálja a történelmi múlt tiszteletét, és ráadásul ennek anyagi lehetőségeit is meg kívánja teremteni - mi nem élünk e lehetőségekkel, akkor nem vagyunk méltók a lakosság bizalmára. -Mennyire tud lobbizni a Városfejlesztési Bizottság a Mária Valéria híd mielőbbi felépítése érdekében ? - Bizottságunk állandó meghívottja Homor Kálmán, aki mint a Hídbizottság elnöke, közvetlen kontaktust tud teremteni köztünk és a híd felépítésével foglalkozó politikusok, szakemberek között. A mi álláspontunk elsősorban rajta keresztül érvényesülhet. A magunk eszközeivel mindent meg fogunk tenni, hogy ez a régen várt híd mielőbb megépülhessen. Sőt egy tehermentesítő közúti híd felépítését is szorgalmazni fogjuk, hiszen az nem volna jó, ha a Mária Valéria hidon át bonyolódna le a két ország közötti teherforgalom jelentős része. Mindezért a mi képviselő-csoportunk erőteljesen lobbizik, és úgy gondolom, hogy a kormánypárti képviselők és elsősorban dr. Latorcai János sokat segíthetnek e téren. - Az Ön frakció-helyzete eléggé meglepő. Elvi meggondolások vagy baráti kapcsolatok vezették Önt ide? - Mindkettő. Én liberális elveket vallok, s ez lehetővé teszi számomra, hogy a helyi körülményekhez alkalmazkodva, olyanok társaságában találjam meg a hatékonyabb munkavégzés lehetőségeit, akik között több barátom is van, s akikkel már korábban is jól megértettük egymást. Ennek semmi köze az országos szintű politikához. - Még egy utolsó kérdés! Az elmúlt két hónap tapasztalata alapján a jelenlegi önkormányzatot hatékonyabbnak érzi-e az ezt megelőzőknél? - Úgy érzem, most jobban egymásra vannak utalva a képviselők. Kiegyenlítettebbek az erőviszonyok ami egyébként más településeken is tapasztalható. Ennek előnye, hogy jobban lehet szakmai témákról vitatkozni, nincsenek előre eldöntött kérdések, hátránya viszont, hogy több egyeztetést igényel, s egyelőre nagy még a bizalmatlanság is egymás iránt. Még néhány hónap el fog telni, míg ez a bizalmatlanság eloszlik, mire meg tudjuk győzni egymást, hogy minket csupán egyetlen politikai elv vezérel: a város jövője. Szába