Esztergom és Vidéke, 1999

1999-06-03 / 22. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke A HOSOK EMLEKUNNEPERE 1999. május 29-én az 1956-os Magyar Nemzetőrség Országos Parancsnoksága és az esztergomi 56-os Szövetség rendezésében tartották meg a hősök emlékünnepségét, a Hősök terén és a Szent Anna (Csalamádé) temetőben. 10 órakor a Hősök Emlékműve mögött felállított fakeresztnél a Himnusz elhangzása után Komáromi Szilveszter mondott ünnepi beszédet. Ezután az 56-os Nemzetőrség nevében Szélig Károly dandártábornok, országos főparancsnok, Dilinkó Gábor ezredes és Hartlich Ferencné főhadnagy az 56-os Országos Szövetség, Markó Arisztid és Szabó István az esztergomi 56-os Szövetség, Szekér István és Vida Gábor a MIÉP, Vincze Eleonóra az MDF nevében koszorúztak, majd a közönség helyezte el a megemlékezés virágait. A Szózat hangjai zárták a kis ünnepséget. 11 órakor a Szent Anna (Csalamádé) temetőben a hármas halmon lévő kettős keresztnél Englóhner Ferenc vezényszavára felsorakozott egyenruhás nemzetőrök előtt mondott rövid megemlékezést dr. Beer Miklós plébános. Komáromi Szilveszter és Markó Arisztid szavai után ismét koszorúztak, majd elénekelték a Himnuszt. Az ünnepség alatt elgondolkodtam, miért kell két helyen ünnepelni, mikor a Hősök szobra már 73 éve áll?! Városunk az elsők között állíttatta fel emlékművét: az I. világháború 500 elesett esztergomi hősének tiszteletére emelt szobrot - amelyei Lányi Dezső szobrászművész készített 1926. május 29-én fényes ünnepség keretében avatta fel Horthy Miklós kormányzó. Sokan talán nem is tudják, hogy a szobor oroszlánja nem véletlenül néz az elszakított Párkány felé... Jeles ünnepeken az obeliszk tetején emléktűz lángja lobogott, három oldalán vörösmárvány táblára vésték fel a hősök nevét. Sok impozáns ünnepség zajlott le előtte, a II. világháború idején például itt búcsúztatták a frontra induló katonákat is, akik közül sokan nem is tértek vissza. Ezeknek a hősöknek azonban politikai okokból - mindmáig „nem jutott hely" ezen az emlékművön, más viszont nem készült. Csak egy szerény fakereszt áll itt az obeliszk mögött, a Csalamádé temetőben a hármas halmon pedig egy kettős kereszt. Hallottunk arról, hogy a város egy II. világháborús emlékmű elkészítésének tervezésére pályázatot írt ki, ennek eredményét azonban nem ismerjük. Szentgyörgymező lakosai példát mutatattak az összefogásra és a közös akaratra, amikor 1997-ben a Kertbarát Egyesület kezdeményezésére közadakozásból elkészítették a II. világháború szentgyörgymezői áldozatainak emléktábláját. A példán felbuzdulva miért nem mozdult meg a város vezetősége, a polgárság? Az 56-os Szövetség, egyes intézmények, egyesületek és magánszemélyek már korábban is kezdeményezték egy emlékmű felállítását, de kevés sikerrel. Úgy gondolom, nem is kellene a mai szobor mellé egy másikat is emelni, hisz biztosan varinak ötletes tervezők, akik a meglévő kiegészítésével helyet tudnának biztosítani a II. világháborús hősök nevét feltüntető márványtáblának. Az obeliszken elférnének az: 1914-1918 1941 -1945 1956 évszámok. Azután már nem kellene külön-külön helyszínen koszorúzni, hanem egy helyen, a „Hősök szobra" előtt emlékezhetnénk meg elesett hőseinkről - mert akár a Piavénái, akár a Donnál, vagy éppen Budap>est utcáin estek el, valamennyien értünk áldozták életüket... Akkor talán azon az egy napon, nézetkülönbség nélkül együtt emlékeznénk Rájuk. Akkor talán többen jelennének meg tiszteletükre, mint most. A város vezetőiből senki, a képviselő-testületből is csak hárman voltak jelen... Az ünnepségen ilyen gondolatok foglalkoztattak, remélve, hogy 2000ben már róluk sem feledkezünk meg. Úgy legyen! Bélay Iván Tanulmányi díjak a Felvidékre Május 28-án délután azokkal a felvidéki magyar diákokkal találkozhattunk a Balassa múzeum könyvtárában, akik dolgozataikkal különböző tanulmányi díjakat nyertek el. A Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Balázs György, valamint a Rákóczi Szövetség ifjúsági titkára, Vásik János azért választották ezt a helyszínt, mert dr. Horváth István múzeumigazgató különösen sokat tett a kapcsolatok ápolásáért, és azért is, mert ez alkalommal adták át a Besey-Tatárik (Esztergom), valamint a Gaál-Besey (Barsendréd) tanulmányi díjakat. Az ünnepélyes díjkiosztóra eljött Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Molnár Éva főosztályvezető. A zsúfolt könyvtárban a résztvevőket a házigazda köszöntötte, majd a pozsonyi egyetem tanára, Lanstyák István mutatta be díjat nyert hallgatóit: Matus Aricát (Dunaszerdahely), Krojer Angelikár (Niytra), Németh Erikát (Felsőszeri), Krizsán Andreát (Révkomárom), Borbély Alexandrát (Nagycétény) és Nagy Pétert (Érsekújvár). Ezt követően László Béla, a nyitrai egyetem tanára méltatta hallgatóik - Szentgáli Anikó (Párkány), Menyhárt József (Nyékvárkony) és Dózsa Roland (Tardoskedd) - teljesítFejlesztésre 76 millióból pályázhatnak A fenti támogatásra pályázatonként a költségek 50 százaléka, de maximum 500 ezer forint vissza nem térítendő pénzalap nyerhető. Ugyancsak elnyerhető kamattámogatás, mely szintén nem lehet több esetenként 500 ezer forintnál. A pályázatokat egységes formában június 10-ig kell benyújtani, pénzügyileg pedig 1999. december 30-áig kell lezárni. Az 1. és 2. pontban felsorolt célokra a biztosított pénzügyi alap 15 millió forint. 3. Műszaki fejlesztés (kis- és középvállalkozások gazdasági növekedését célzó innovációs tevékenység támogatása, prototípusok, nullsorozatok előállítása, technológiai fejlesztés, minőségfejlesztés). Egy-egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás nagysága a költségek 50 százaléka, de maximum 2,5 millió forint. A pályázat benyújtásának határideje 1999. június 10. A megvalósult fejlesztés elszámolása a pénzügyi bizonylatok alapján legkésőbb 2000. július 10-éig történik. Egy pályázó különböző célokra is pályázhat. Egy pályázatban többen is részt vehetnek a fenti támogatás mértékéig. A 3. pontban felsorolt célokra biztosítottpénzügyi alap 61 millió forint. Az Esztergom és Vidéke útján is fordulunk tagjainkhoz, hogy minél szélesebb körből, minél hasznosabb pályázatok szülessenek. A pályázati egységcsomag a kamarai irodában (Kossuth L. u. 13.) szerezhető be. P.I. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint gazdasági önkormányzat, elsősorban a tagjai gazdaságfejlesztését tartja támogatandónak. Ebben az évben immáron negyedszer hirdették meg pályázatukat a tagjaik részére. Erről kérdeztük Engelbrecht József megyei alelnököt. - Elnökségünk kezdeményezésére a Küldöttgyűlés április 29-én az 1999. évi költségvetésünk elfogadásával minden előző évinél több, összesen 76 millió forintot fogadott el gazdaságfejlesztési alapra A pénzügyi támogatáshoz pályázat útján lehet hozzájutni, mely kiírás már megjelent kamarai folyóiratunk, a Gazdaság-Vállalkozás májusi számában. A támogatásra jelölt célok és szakmai területek a következők: 1. Kereskedelemfejlesztés (belföldi és külföldi vásárokon való részvétel, kamarai közreműködéssel szervezett tanulmányutak, kiállításokon való részvétel, tájékoztatók, kiadványok, katalógusok, idegenforgalmi reklámanyagok). 2. Szakképzés és oktatás (szakmai képzésekben való részvétel, minőségbiztosításhoz kapcsolódó képzés és oktatás, szakmai utak). ményét. A tanulmányi díjakat Besey László (fotónkon) nyugalmazott középiskolai tanár adta át a fiataloknak. Szabó Tibor a kormányzat nevében hangsúlyozta: köszönettel tartoznak azoknak a felvidéki magyaroknak, akik a nemzetépítés érdekében ápolják anyanyelvünket. Ezek a fiatalok a magyar jövő felvidéki letéteményesei. Az ünnepélyes díjátadás megható pillanata volt, amikor a diákok megköszönték Besey Laci bácsi önzetlen támogatását. A nyugalmazott tanárnak mi is jó egészséget kívánunk közelgő születésnapja előtt! Pálos