Esztergom és Vidéke, 1998

1998-05-07 / 18. szám

vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS! es VIDÉKE 1998. május 7.-18. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft Kiosztották a drámapályázat díjait Görgey (iahor, dr. Nagy István, dr. Könözsy László es Nanay István a dijatadason A magyar államiság millenniumára, a 2000. év ünnepi megemlékezéseire a két történelmi város, Esztergom és Székesfehérvár múlt év tavaszán drámapályázatot hirdetett meg. Harmincegy szerző 38 pályamunkát adott be e pályázatra, melynek eredményhirdetésére május 4-én, hétfőn délelőtt került sor a budapesti Merlin Színházban. A szakmai zsűri (Nánay István kritikus, DobákLívia dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Tarján Tamás irodalomtörténész és Spiró György író) hét művet ítélt érdemesnek a díjazásra. Nánay István, a bíráló bizottság elnöke így fogalmazott: „ Bár a pályázat témáját a kiírók meglehetősen tágan szabták meg, a beadott darabok jelentős százaléka Imre herceg és István király életéből vett epizódokat, illetve az államalapítás eseményeit dolgozta fel. Emellett azonban történelmünk ezer évének számos sorsfordító történése ihlette meg a szerzőket. (,..)A bíráló bizottságot megelégedéssel töltötte el az, hogy a pályamunkák között számos értékes alkotást talált. Olyan müveket, amelyek nemcsak tartalmukban figyelemre méltóak, hanem megformáltságukban is. E müvekben érzékletesen tükröződnek a választott kor eseményei, szokásai, gondolkodásmódja. (...) Formailag és stilárisan elsősorban a hagyományos formákhoz való kötődés volt megfigyelhető. (...) A díjazott pályamunkák különböző stílusúak, a problémakezelésük, az érzelmi hőfokuk is eltérő, de egyben hasonlóak: mindegyikük formátumos írói alkotás. (...) Megítélésünk szerint a pályázat mindkét város rangját emeli, a közelgő évforduló megünneplését célzó rendezvények közé méltán besorolható. Ugyanakkor e pályázat túlnő a kiírók körén, hiszen az egész magyar drámai és színházi praxis gyarapodott ezekkel az egészében vagy részleteiben értékes, játszható szövegekkel..." A három első díjon Bereményi Géza (Az arany ára), Gosztonyi János (Másodszor is Mohács) és Kiss Anna (Basarózsák) osztozott, a második díj dr. Pruzsinszky Sándornak jutott (Fekete király), a két harmadik díjat pedig Nagy András (Négy Habsburg recept) és Szilágyi Andor (Ulixes utolsó megkísértése) érdemelte ki. Különdíjat ítélt a zsűri Görgey Gábornak (Nem lőnek, csak fúj a szél). A díjakat - melyeknek összértéke négymillió forint -a két város polgármestere, dr. Könözsy László és dr. Nagy István adta át. Mindkét polgármester szólt a pályázat jelentőségéről, köszöntőjükben hangsúlyozva, hogy a tisztább múltlátás érdekében, a maradandóbb emlékalkotás reményében hirdették meg e pályázatot Az eredményhirdetésen részt vett dr. Erdődy Gábor millenniumi kormánybiztos, aki köszöntőjében méltatta Esztergom és Székesfehérvár eddigi erőfeszítéseit a millenniumi előkészületekben. Hogy a pályaművek közül melyik lesz alkalmas arra, hogy témájával illeszkedjék a magyarállamiság millenniumához, színpadi technikai követelményeivel pedig a Várszínház szűk teréhez, azt ma még nem tudni. A javaslattétel feltehetően a Millenniumi Emlékbizottság feladata, s előfordulhat, hogy a választott mű nem is szerepel a díjazott színdarabok között. Sőt, a címek után ítélve ez nagyon is valószínű. Esztergomban járt Lech Walesa Április 30-án délután a Szabadidőközpont színháztermében tartotta választási nagygyűlését a FIDESZ-Magyar Polgári Párt. Elsőként Latorcai János képviselőjelölt szólt a térségünkre szabott programjáról, majd Tölgyessy Péter képviselő elemezte a rendszerváltást követő két kormányciklus hibáit, az elszalasztott lehetőségeket. Orbán Viktor pártelnök, a választási esélyekről, az ellenzéki összefogásról szólt, majd a gazdasági lehetőségeket taglalta. A nagygyűlésre érkezett Lengyelországból Lech Walesa volt köztársasági elnök, a Szolidaritás Választási Szövetség elnöke, Nobel-békedíjas. Beszéde elején arról a 40 évről szólt, aminek terheit mind a két ország viseü. 4 múlttal el kell számolni - mondta. Súlyos bűnök terhelik azokat, akik szereplői voltak az előző időszaknak, a 40 évnek. Ezért ő a posztkommunisták hatalmát nem is tudja elfogadni. Örömét fejezte ki, hogy nálunk is fiatal és felkészült politikusokkal találkozott. A fiataloknak van bátorságuk! - hangsúlyozta. A vendég szolt az erkölcsös életlellogásról, a 10 parancsolatról, a jogról, végül a jelenlévőknek sikeres eredményt kívánva köszönt el az esztergomiaktól. (P.I.) Zarándokok ezrei a Várhegyen Május 2-án zarándokok ezrei érkeztek városunkba, hogy részesei legyenek a Mindszenty József bíboros, hercegprímás emlékére rendezett szentmisének, és felkeressék síremlékét a Bazilika altemplomában. A délelőtt fél tizenegykor kezdődött szertartásnak Paskai László bíboros, prímás-érsek volt a főcelebránsa, érsekek, püspökök koncelebráltak, köztük volt Ternyák Csaba érsek a Vatikánból, Karl-Josep érsek, nuncius, Seregély István egri érsek, Jakubinyi György érsek Gyulafehérvárról, Tempfli József püspök Nagyváradról, Reizer Pál püspök Szatmárnémetiből, Szemedi Iván görögkeleti püspök Ungvárról, Majnek Antal püspök Munkácsról. A szentély padsorait az ország vezető politikusai, közéleti személyiségek, a diplomáciai testület tagjai, megyénkés városunk képviselői teljesen megtöltötték. Szerzetesrendek, lovagrendek, a Mindszenty Alapítvány, egyházközségek sokasága. a többezres hívő sereg betöltötte a Bazilikát, sokan csak az oszlopcsarnokban kaptak helyet, ott is hangszórók közvetítették a liturgiát. Paskai László bíboros szentbeszédeben a mártír főpap példamutató életútját, különösen az 50 évvel ezelőtti eseményeket emelte ki. Többek között ezeket mondta: Isten szolgája, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a Megváltó tanításának a fényében élt és működött. Történelmünk egyik legnehezebb korszakában sürgette híveinél a megtérést, a bűnbánatot, az engesztelést, hogy Isten áldása kísérje hazánkat. Amit a híveitől elvárt, azt maga is megtette: egész élete engesztelő áldozat volt a magyar népért, a magyar egyházért. (...) A legszomorúbb esemény letartóztatása volt karácsony másnapján. (...) Mindszenty bíborosra emlékezve mi is indítást kapunk, hogy hasonlóan szolgáljuk Egyházunkat és népünket. Egy hét múlva parlamenti választás lesz hazánkban. A hívő keresztény kötelességének tartja, hogy a nemzet jövőjét meghatározó választáson részt vegyen és lelkiismereti meggyőződése szerint adja le szavazatát, ahogyan ezt a Püspöki Kar körlevele kifejezte. Eszközöljük ki Isten áldását népünkre a választások alkalmával, helyezzük nemzetünket a Magyarok Nagyasszonyának, a magyar szenteknek, és isten szolgájának, Mindszenty bíborosnak a közbenjárásába a választások napján." Pálos