Esztergom és Vidéke, 1998

1998-03-26 / 12. szám

Esztergom és Vidéke 1998. március 26. ELŐTTÜNK IS MEGNYÍLT A „VILÁGSZTRÁDA"! Az Internet gyökerei egészen a 70-es évek elejére nyúlnak vissza. A számítógépes világhálózat elődjének tekinthető rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki a hadsereg számára. A hálózat célja ekkor a hadseregen belüli üzenetés adattovábbítás volt. A nyolcvanas években az Internet továbbfejlesztésébe az amerikai egyetemek és főiskolák is bekapcsolódtak. A világhálózat robbanásszerű terjeszkedése 1994-es liberalizációja után következhetett be. Az Internet több, egymástól elkülöníthető részből tevődik össze. Ezek közül a két leggyakrabban használt az elektronikus levelezés (e-mail), és a World Wide Web (WWW). A World Wide Web a legszínesebb és leglátványosabb része a világhálónak. Az információt itt ún. honlapokon (angolul: home page) találhatjuk meg. Egy honlap első ránézésre leginkább egy színes újsághoz hasonlít, azonban sokkal látványosabb és tágabb teret biztosít az információ elhelyezésére. A WWW használatához egy ún. böngészőprogramra van szükségünk. Itt aztán bármikor naprakész információkat találhatunk kedvenc tévésorozatunkról, a legújabb filmekről, amelyekbe kívánság szerint akár bele is pillanthatunk. De hallgathatjuk kedvenc rádióadásunkat is, legyen az akár egy másik kontinensen, vagy bepillanthatunk a legnagyobb napilapok aznapi számába. Vásárlás előtt is érdemes az Interneten tájékozódni. Manapság a gyártók és a kereskedelmi hálózatok túlnyomó többsége saját honlappal rendelkezik, melyeken rengeteg termékinformáció és műszaki leírás található, legyen szó akár mosógépről, karóráról vagy egy tetszetős ruhadarabról. A másik leggyakrabban használt része az Internetnek az elektronikus levelezés. Használatához szükségünk van egy e-mail címre, valamint egy levelezőprogramra. Ahhoz hogy saját e-mail címünk legyen, nem szükséges Internet-előfizetéssel rendelkeznünk. Egyre több cég foglalkozik ingyenes e-mail szolgáltatással. Nekünk cserébe csak a leveleinkkel együtt érkező kisebb reklámokat kell megtűrni. Az e-mail használatával a világ bármely pontjára küldhetünk üzenetet, és mindezt csak egy helyi telefonhívás díjáért. Üzenetünk az országon belül szinte azonnal, a tengeren túlra maximum 1-2 órán belül megérkezik. Leveleinket színesíthetjük képekkel is, de akár saját hangos üzenetünket is hozzácsatolhatjuk. Az időeltolódás miatt előfordulhat az az érdekes eset is, hogy pl. a számunkra Ausztráliában csak holnap feladott levelet mi már előző este elolvashatjuk. Az Internet egyik legnagyobb előnye a hátránya is egyben. A rengeteg információ között néha nehéz megtalálni a számunkra értékeset. Ezen a problémán az ún. keresőoldalak használatával tudunk átlépni. Az információk sokasága gyakran okoz torlódást a hálózaton. Az Internet fejlődési iránya egyre inkább megerősíti azt a tényt, hogy egy egészen új médiával állunk szemben. A nem is túl távoli jövőben várható, hogy az Internet gyakorlatilag egybeolvad a televízióval és ebben a formájában ugyanúgy meghódítja a háztartásokat, mint annak idején ezt a televízió tette. A fenti szolgáltatásokat (WWW, e-mail) a Babits Mihály Városi Könyvtárban bárki igénybe veheti a nyitvatartási idő alatt: keddtől péntekig 10-18, szombatonként 916 óra között. Térítési díj: 22 Ft/impulzus (= 90 mp). A könyvtár részére az Internethozzáférést a Holop International Kft. március l-jétől kedvezményesen biztosítja. A városi könyvtár e-mail címe: kony vtar@mail. holop.hu A városi könyvtár honlapjának címe: WWW.esztergom.hu/konyvtar Először is kelett egy olyan rendszer, mely lehetővé tette könyvtárunknak a világhálóra való csatlakozást, másodszor kellett egy olyan személy, aki minimum egy másik földrészen lakik, hogy legyen értelme azon gondolkodni, hogyha itt, nálunk délelőtt 9 óra van, akkor ő most az alvása béta vagy téta fázisában van-e, vagy a munkahelyén és a levelünket olvassa. Harmadszor kellett egy olyan személy, aki a dolgokat mozgásba tudja hozni. Mondom, mindez szeptemberre nagyjából összeállt. Először is számítógépes pályázaton nyert pénzből megvásároltuk és beszereltettük az internethez szükséges eszközöket. Ami a másik feltételt illeti: egyszer volt, hol nem volt - nagyon kedves és régi olvasónk volt egészen a haláláig Rózsi néni, aki az unokájának, Mikikének a könyvtárból vitte ki a kínálatunkban akkor még egyetlen angol nyelvű folyóiratot, a National Geographicot. Mint ahogy mondta, először csak azért, hogy a még olvasni sem tudó Mikiké gyönyörködhessen azokban a szép tájakban, meg állatokban, aztán meg azért, mert Mikiké angolul kezdett tanulni és milyen jó lesz az a magazin a nyelvgyakorláshoz. Azóta Rózsi néni, szegény, már meghalt, Mikiké pedig Amerikába ment, előbb tanulni, aztán meg ott vállalt munkát. Jelenleg van egy kis cége, amelyik számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkoztik. A múlt nyáron itthon járt és megRózsi néni, Mikiké (= a kis Rozi...), mi, meg az Internet Az eseményre 1997 szeptemberében került sor. Ekkor jött össze mindaz, amire azt szokták mondani, hogy ha az istenek is úgy akarják, meg hogy ha majd a csillagok állása is olyen lesz, stb. stb. keresett bennünket is. Ő mondta el élete alakulását, és még azt is, hogy szeretné nekünk ott, Amerikában előfizetni a National Geographicot. Megadta az e-mail címét is, mondván, hogy sose lehet tudni. így teljesült a premier létrejöttének második feltétele. A harmadik szinte magától adódott. Egy hónapos nyári gyakorlaton volt nálunk a szombathelyi Tanárképző Főiskolának egy olyan hallgatója, aki profi szinten értett a különböző számítógépes rendszerekhez. (Egyébként ő is esztergomi, név szerint Kora András.) Akkor még nem volt internetünk, de tudtuk, hogy heteken belül lesz és mi használni is akarjuk, legalább annyira, hogy levelet tudjunk küldeni Mikikének. Leírattuk magunknak, hogy mikor mire kell rákattintani és ha megnyomjuk azt a gombot és kiugrik egy másik gomb, akkor mit kell csinálni. Végül is született egy oldalnyi leírás, és titokban mindnyájan abban reménykedtünk, hogy ha majd élesben megy a dolog, a másik biztosan emlékezni fog valamire. Végre elérkezett a premier napja. Éltünk a gyanúperrel és eleve hétfőre tettük, mert akkor van időnk egész nap próbálkozni és nem röhög rajtunk minden olvasó, miközben nagy hangon arról próbáljuk Ifj. Rozgonyi Miklós (az USA-ban junior, egész Esztergomnak „a kis Rozi", a könyvtárnak, lám, Mikiké íróként is „hazaköszönt" Csillagpor és dunakavics című New York-i „levelével" (EVID, 1997. június 12.). Nagy örömmel avattuk lapunk új szerzőjeként, annál is inkább, mert „kérésünkre vállalta, hogy havonta eljuttat lapunkhoz egy-egy írást". Lassan ennek is egy éve már... E jó öreg „guttenbergi" úton üzenjük (egyelőre, de lehet, hogy hamarosan a könyvtári „világháló" felhasználásával): Kedves Rozi, junior! Javában tavaszodik... Nem tudnál nekigyűrkőzni, hogy Ígéretesen életrevaló „első fecskéd" után valóban indítsd a többit is? Esetleg az e-mail szárnyán... Biztatásul a cím: könyvtár @mail.holop.hu Várjuk, olvasóinkkal együtt, - baráti szeretettel: a szerkesztőség meggyőzni a másikat, hogy most nem is azt a gombot kellett volna megnyomni, mert látod, most mi a fenét csinál ez a gép, és különben is kezdjük az egészet élőiről. Aztán egyszercsak hallottuk a tárcsahangot, és egy gomb lenyomása után előjött az az ablak is, ahová begépelhettük a levelünket. Utána rákattintottunk egy másik gombra és láttuk, hogy elmegy a levelünk, amely a következő volt: Kedves Mikiké! Örömmel üdvözlünk internet premierünk alkalmából, a messze távolból. Áll-e még az ígéreted a National Geographic megrendelésére? Sok szeretettel: az esztergomi könyvtárosok. Alig vártuk a másnapot, hogy megnézhessük, érkezett-e válasz a levelünkre. Reménykedtünk, hogy Mikiké nem lesz sem bétában, sem tétában, sem szabadságon, hanem bent lesz a munkahelyén és válaszol. És valóban, másnap a következő válasz érkezett: Kedves esztergomi Könyvtárosok! Nagyon klassz dolog volt levelet kapni Tőletek. Az ígéret természetesen áll. írjátok meg azt is, hogy milyen angol nyelvű könyvekre lenne szükségetek. Szeretettel üdvözlök mindenkit: Mikiké New Yorkból. Édes jó istenem! Mi mindenre is jó ez a technika! B. Hegedűs Erzsébet