Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-26 / 8. szám

Esztergom és Vidéke LAPSZEMLE Ki hogyan látja a Dunakanyar jövőjét? Nemcsak lapunk foglalkozott sokat az utóbbi hetekben a Duna jövőjével. Számos heti- ós napilap ontja a véleményeket, az érveket ós ellenérveket. E heti lapszemlénkben három újság érdekesebb írásaiból közlünk részleteket 1998. február 26. SZENTENDRE ÉS VIDÉKE Heti testvérlapunk legutóbbi számában kétoldalas helyzetelemzést közöl Mangel Gyöngyi tollából. Először ebbe pillantunk bele. Deja vu. Ismerős ez a helyzet, ezt már átéltük. Pártunk és kormányunk vízlépcsőt akart építeni Visegrádon, a környezetvédők és az ellenzék tüntetésre készült Aztán hiába az óriási, több tízezres tömeg, az egypárti kormány haptákban állva szavaztatja meg az országgyűlésben híveivel az erőmű továbbépítését A munka felgyorsul, majd leáll. A Dunakanyart féltők reményei szerint végleg. Ma, pont tíz évvel később megismétlődik ugyanez. (...)Kísért a múlt? A kilenc évvel ezelőtti leállítást sok minden indokolta, környezeti, gazdasági, de politikai okai is voltak. Egy azonban biztos: a felfüggesztést, majd leállítást követő szakmai vizsgálatok igazolták az aggodalmakat. A tervezett vízlépcsőrendszer energiatermelése az ország ellátása szempontjából jelentéktelen, a beruházási és fenntartási költségek óriásiak, a várható környezeti kár jelentős. Súlyos érvként szerepel az is, hogy az ország talán legszebb, legfestőibb táját, a Dunakanyart, az ősi királyi városokat, Visegrádot és Esztergomot talán nem kéne tönkretenni a csúf betonépítménnyel, illetve a megemelt töltésekkel.(...) A kialakult súlyos helyzetet az Európai Közösség segített feloldani, és végül közvetítésükkel került az ügy a hágai Nemzetközi Bíróság elé. A bíróság tavaly szeptember 25-i döntését követően váratlanul furcsa fordulatot vettek az események. Bár az ítélet nem veit mindenben kedvező Magyarország számára..., de Szlovákiát is elítélte a Duna egyoldalú eltereléséért, és elismerte jogunkat a Duna használatára. A bíróság egyben azt is kimondta, hogy mivel a felek lemondtak a csúcsrajáratásról, nem kell megépíteni Nagymarost, az ítéletet követő megegyezésnek viszont figyelembe kell vennie a korszerű környezetvédelmi normákat. (...) De vajon mit jelent a Dunakanyar népeinek a visegrádi erőmű felépítése? Mivel részletes, mindenre kiterjedő hatástanulmányok nem készültek, erre ma pontos választ nem lehet adni. De azt tudjuk, hogy mik voltak azok a súlyos kérdések, amik tíz éve a leállítás érvei voltak... A legsúlyosabb ellenérv a csúcsrajáratás. Ez azt jelenti, hogy a tározóban összegyűjtött vizet naponta kétszer - csúcsidőben - leengedik... A napi kétszeri rendkívül erős vízszint-ingadozás nemcsak a medret és a partfalakat teszi tönkre, hanem a vízi és vízparti élővilágot is. A legnagyobb kár azonban az ivóvízbázisokat érné... Az erőmű fölött az iszaplerakódás, alatta a medermélyülés tenné tönkre azt a szűrőréteget, ami a Duna alján van... Súlyosbítja a helyzetet az, hogy Esztergom környékén közvetlen kapcsolat van a karsztvízzel, és ha a karsztvízbe befolyik a duzzasztott tér szennyezett vize, akkor több város vize is veszélybe kerül. (...) A duzzasztás szintjéről is több adatot lehet hallani, 6 és 9 méter között. El lehet képezelni, hogy a megmagasított gátak hány települést zárnának el a Dunától, hogy a természetes folyópart látványát attól fogva a fejük feletti betontöltés látványa váltaná fel? Ez a helyzet legsúlyosabban Esztergomot érintené, ahol az óváros mélyen a duzzasztott szint alá kerülne. Mi ez, ha nem mesterségesen állandósított árvízveszély? (...) A Dunakanyar legnagyobb értéke érintetlen természeti szépsége, a hegyek és a folyó, az szigetek, a folyóparti erdők változatos egysége. Ha betonmonstrumokkal szabdaljuk szét, ha ipari tájjá változtatjuk ősi, királyi városaink szépségét, ha elrondítjuk a tájat, ugyan milyen idegenforgalom lesz itt?... Milyen európai gondolkodásra vall az, ha egy új nemzeti park védett szigeteit holmi csekély áramtermelésért elárasztjuk, megszüntetve ezzel nemcsak a madarak, hanem a vízi túrázók lehetőségeit is? NÉPSZABADSÁG Az országos napilap február 16-ai számában két vélemény szembesül egymással. Nézzük először Scipiades Iván újságíró eszmefuttatását! Képzeljük el, hogy van két szomszéd, akik elhatározzák, hogy a telkük határán építenek egy közös garázst Bele is fognak, már félig meg is vannak, amikor az egyiknek elkezdi rágni a fülét az anyósa, hogy az a garázs el fogja takarni a kilátást a konyhaablakból. Erre ez az ember kiszáll a buliból, és otthagyja a szomszédot a félig kész garázzsal, meg a megvásárolt töméntelen cementtel, sőt még azt is lebontja, amit a saját telkén már felépített. A szomszéd meg nekiáll, hogy egymaga befejezze, de nemcsak a maga telkén, hanem a kiugrott szomszédén is. Ezen hajba kapnak, bíróságra mennek, és emberünk a félkész garázs lebontását követeli. A bíróság meg úgy dönt, hogy ha már ennyit ráköltöttek, akkor az egész maradjon úgy, ahogy van, használják közösen, hisz garázsnak már alkalmas, és a konyhaablakot sem takarja el teljesen, nem kell lebontani a túlsó szomszédnak azt, amit szabálytalanul épített, ennek szomszédnak meg nem kell megépíteni, amit elmulasztott. És most képzeljük el, hogy ezek után a kiugrott szomszéd elkezdi vadul építeni a saját telkén, egyenest a konyhaablak elé azt, amit már elengedett neki a bíróság. A hüledező anyósát meg ezzel teremti le: Mama, hagyjon békén, így döntött a bíróság! Különben is, maga csak hallgasson, maga az oka mindennek! Lényegében ez történt most, amikor a kormány (pontosabban a szocialista párt) úgy döntött, hogy Magyarország mégis megépíti a nagymarosi vízlépcsőt. (...) Nincs még három hónapja sem, hogy Nemcsók János, az új magyar-szlovák vízlépcsőszerződésről tárgyaló magyar kormányküldöttség vezetője a sajtó előtt kijelentette (nem is egyszer): A

1 agymarost nem építjük meg, mert a hágai bíróság ítélete expressis verbis kimondta, hogy nem kell megépítenünk... Ezzel szemben néhány nappal a kormánydöntés előtt a miniszterelnök a padamentben a hágai ítélettel indokolta, miért kell Magyarországnak megállapodnia Szlovákiával a csúcsrajáratásról. (...) Ha a miniszterelnök olyasmire hivatkozik, ami nincs is benne a hágai ítéletben, viszont nem hivatkozott azokra a dolgokra, amelyeket tálcán kínált az ítélet, akkor mik lehetnek az igazi okai? Lehetnek-e a megfontolásai nemzetközi politikaiak? Nem nagyon. A NATO-felvételünk el van döntve, az EU-csatlakozási tárgyalások március végén kezdődnek csak, és több évig fognak tartani. Mindkettő esetében bőven elég lett volna a jó ponthoz annyit felmutatni, hogy jóhiszeműen tárgyalunk... Akkor a belpolitikában keressük az igazi mozgatórugót? A Szonda Ipsos nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint a vízlépő-építési döntésnek nincs számottevő belpolitikai kockázata... Nincs lényeges összefüggés a vízlépcsős vélemény és a pártszimpátiák között... Kell lenni más oknak is. Személyi? Lélektani? Hornnak személy szerint sohasem tetszett a hágai per öüete. O annak idején ellenezte az építésből való egyoldalú kiugrást és az 1992-es egyoldalú szerződésmegszüntetést is... A Magyar Szocialista Pártban pedig vannak olyanok, akik személyesen is el vannak kötelezve a legelső, a mostanihoz kísértetiesen hasonló vízlépcsővonal mellett... Gazdasági érdekek? Kell hogy legyen... Ugyanis irdatlan pénzekről van szó. (...) A miniszterelnök szerint a hágai ítélet lenullázta az Országgyűlés korábbi döntéseit. A miniszterelnök és a szocialista párt pedig most lenullázza az elmúlt tíz évet. Hogyan reagál a hágai döntés utáni helyzetre dr. Kozák Miklós ny. tanszékvezető egyetemi tanár, vízépítő mérnök? íme: A hágai ítéletnek van egy főtétele és vannak másodrendű tételei. A főtétel az, hogy az 1977-es alapszerződés uralja a felek közötti viszonyt. Aki ettől eltér, annak kell viselnie döntése következményeit. Ez azt jelenti, hogy a nem építés többe kerül, mint az építés, hiszen az előbbi a Duna legértékesebb szakaszának és az eddigi befektetéseknek a teljes elvesztését jelentené. Talán örökre. A kibicnek persze semmi se drága. Mélyen hallgatnak arról is, hogy az eddigi kétmilliárd dolláros beruházásból az egész rendszert meg lehetett volna építeni. így, ha nem mondják fel az alapszerződést, mára már volna egy kétszáz kilométeres biztonságos vízi utunk, évi 40 milliárd forint értékű vízzel termelt vülamos energiánk és egy szabályozott nagytérségi vízgazdálkodási rendszerünk. Ám ehelyett csak torzóműveink vannak. Nevetségessé váltunk a nemzetközi porondon. És mindezt a Lányi, Haraszti, Vargha, Hajósi, Droppa szorgalmazta törvénytelen szerződésszegés miatt kell elszenvednünk. (...) A kormány nem bízza többé kutyára a szalonnát, elege volt a zöld kalandorságból... Ezek a „szakértők" hiába győzködték Hágában a bíróságot nem létező „ökológiai szükséghelyzettel". A „neves nemzetközi jogászok" még annyit sem ismernek, hogy a bíróság csak tények és nem anderseni zöld mesék alapján ítélkezik... A Duna Kör állítja, hogy nem készült hatásvizsgálat, s hiányában köttetett 1977-ben az alapszerződés. Ez valótlan állítás!... Még 1994 tavaszán szerkesztettem egy 220 oldalas Fehér könyvet a bős-nagymarosi vízrendszer védelmében. A zárszóban azt írtam: A kormány vízlépcsőbeli tevékenységének nemzetközi megméret3 tetésénél a tudomány nemzetközi szabályai és nem honi tudománytalan sötét zöld elvek lesznek a meghatározóak. A fizika törvényei még sohasem engedelmeskedtek a politikának. Illene erről nem megfeledkezni. HETI VILÁGGAZDASÁG A mértékadó gazdasági lap szintén a vízlépcső-tárgyalásokat, a körülöttük dúló vitát, s a hozzájuk fűződő érdekeket állítja fókuszába. Két cikkéből is idézünk, mindkettő Szabó Gáborirása: (...) - A magyar-szlovák vízlépcső tárgyalások ügyét ma visszavette a titkosszolgálat. Hiszen Taba Lajos (a magyar delegáció titkára) titkosszolgálati ügynök volt. O irányít a háttérből, Nemcsók csak előretolt bábu, aki összevissza beszél - jelentette ki Vargha János a múlt hétfői szobi vízlépcsőellenes rendezvényen. (...) - Horn kész helyzetet akar teremteni, így a több százmilliárd forintba kerülő megrendelések a szocialisták klientúrájához kerülnek - így igyekezett vázolni a további összefüggéseket Illés Zoltán Fidesz-MPP-alelnök. Az MDF-s Bogárdi Zoltán képviselő szerint pedig a kormány tavaly már a hágai ítélet előtt megállapodott Pozsonnyal egy nagymarosit pótló pilismaróti duzzasztóhelyszínben, amit Bogárdi egy ottani ingatlanspekulációval próbál bizonyítani. Szabó Gábor másik cikke ez utóbbiról próbálja lerántani a leplet. A dömösi önkormányzat... a rehabilitáció első lépéseként a falu felső végén közel 30 magánszemélytől tavaly „kisajátítási eljárás keretében történő adásvétel útján" összesen 134 millió forintért megvette Duna-parti szántójukat, hogy az egybefüggő területen a rendezési tervnek megfelelően 20 hektáros üdülőtavat, körülötte 30 hektáron pihenőparkot hozzon létre. (...) A hátrányos helyzetű, évente rendszeresen többmillió forintos támogatásban részesülő önkormányzatnak persze nem volt pénze a telekvásárlásra, ezért bevette az üzletbe a 45 százalékos kisebbségi tulajdonában lévő Dömösi Lakópark Rt-t. (...) A Lakópark Rt.-t 1996 végén azért alapította az önkormányzat, mert maga nem jogosult gazdasági tevékenység folytatására - magyarázta a polgármester, azt azonban nem említette, hogy ómaga is tulajdonosa volt a cégnek 3 százalékos arányban. Az ugyanilyen mértékben tulajdonos elnök-vezérigazgató, Farkas Gábor... bő másfél évtizede - még községi tanácsi végrehaj tó-bizottsági titkárként - államigazgatási eljárási törvénybe ütköző módon engedélyezte sógornője üdülőtelek-vásárlását, és saját magát is olcsón juttatta tartós használatú állami telekhez.(...) Az rt. felügyelő bizottságának elnöke a polgármester, tagja a jegyző, az rt. igazgatója a polgármester fia(...) Egy másik kisajátítási ügyet is a Lakóparkra bízott a Polgármesteri Hivatal. Ennek keretében 20 ingatlan tulajdonosaival állapodtak meg, hogy - a leendő tó környékén már alkalmazott kisajátítási módszerrel - megveszik tőlük a domboldalon már meglevő üdülők tövében meghúzódó parcellákat, ahol 44 házból álló exJduzív telepet tervez építeni a Lakópark Rt. (...) Az önkormányzat kezdeményezte, hogy az üdülőfalutól 50 méterrel távolabb vezessék az új 11-es utat, s ehhez a Pest megyei közlekedési felügyelet jóváhagyását is beszerezték. (...) Az önkormányzat segítségével felértékelődött ingatlanok hasznát a magyar magánszemélyek többségével működő társaság fölözi le. Mindez meglehetősen messze esik a Duna ügyétől.