Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-26 / 8. szám

FARSANGI MELLEKLETTEL! • MlIWMiBIBMMSii^ es VIBEKE 1998. február 26. —8. szám * POLGÁRI HETILAP Ára: 50 Ft FÉLTEM A DUNAI SZIGETEKET! Legutóbb $ Városházán rendezett, Dunával kapcsolatos fórumon MARMA­RÖSI GYOZO hozzászólását nagy visszhang kísérte. Köztudott, hogy életé­nek nagy részét a vízen, illetve a vízparton éli. Jól ismeri tehát a Dunát, önmagát „vízenjáró"-nak mondja. - Mióta gyűjtőd a Dunával kapcsola­tos tapasztalataidat? - 35 éve vettük át Gyöngyös Antallal az akkor leköszönő Lapos Lászlótól az evezős klub vezetését. Ezt megelőzően, éppen 40 éve lettem evezős sportoló. Az eltelt évtizedek alatt több tízezer kilo­métert tettem meg a különböző folyó­kon. „Vízenjárónak" tartom magam, úgy ismerem a Dunát, mint a tenyere­met, de jártam Ausztria, Németország, Hollandia, Jugoszlávia több folyóján és víztározóján is. Évente többször megtet­tük az Esztergom-Mohács vízitúrát, amely mintegy 250 kilométer. A koráb­bi évtizedekben bárhol kiköthettünk, kavicsos, homokos part fogadott ben­nünket Barátságos, tiszta volt a víz kör­nyéke, mindenhol alkalmas volt a sátor­verésre. Ennek már vége! Jóformán csak a stégeknél lehet kikötni. - Milyen a mostani Duna? - A part, a szigetek el vannak iszapo­sodva, a vízi emberek nem képesek megközelíteni. Egyaránt vonatkozik ez a Táti-szigetekre, a Helemba-szigetre, de a Prímás-szigetre is. Ömlik a Dunába a szennyvíz a párkányi papírgyárból, a dorogi vegyigyárból. Féltem a dunai szigeteket, lassan elvesztik jellegüket Az a legnagyobb baj, hogy nem teszünk semmit megmentésük érdekében. Bor­zasztó ez az évek óta tartó halogatás! A Kis-Dunát 90 évvel ezelőtt kotorták utoljára. Most csupa szenny és iszap, tele bedőlt fákkal. A Prímás-szigetet mindkét oldalon rendezni kellene. Jó kezdeményezés volt a dobókanalas kot­rógép munkába állítása a Nagy-Duna parton. Ez a gép az iszapos réteget fel­tolja a partoldalba, a kavicsot pedig el­szállítják. Az evezős-telepnél, a kem­pingnél, egészen a hajóállomásig rövi­desen rendezett lesz a partoldal. De hát a sziget többi részén is tenni kellene valamit - Milyen Duna-rendezést ajánlanál? - A folyó kotrásával, a part és a szi­getek rendezésével elérhető az átlagos négyméteres vízmagasság a Kossuth­hídi vízmércénél. Ez tiszta Dunát, kul­turált partot hozna, ami vonzaná a ven­dégeket. Járhatnának a teherhajók, a kishajók és a vízisportolók, a megemelt part védene akár a hétméteres árvíztől is. Ebben az évtizedben háromszor volt már ilyen vízmagasság. A megemelt partszakaszon lehetne végigvezetni a kerékpárutat A párkányiak már rendez­ték a partjukat, ott nem is volt árvízve­szély. Az a legnagyobb baj, ha nem teszünk semmit! Pálos A közelmúltban alakult Dunakanyar Területfejlesztési Társulás tagjai - Esztergom, Tát Pilismarót, Dömös, Visegrád, Szob, Zebegény és Nagymaros polgármesterei ­február 17-én az esztergomi Városházán folytatok megbeszélést A dr. Könözsy László vezetésével ülésező testület úgy foglalt állást hogy programjuk nem függhet a jelenlegi kormánytól, a parlamenttől, a most folyó magyar-szlovák tárgyalások kimenetelétől. Hangsúlyozták, hogy a nyolc önkormányzat szavát a felsőbb dönté­seknél nem lehet figyelmen kívül hagyni. - A sokat hangoztatott európaiság egyik alaptétele a kistérségek véleményének meghallgatása - mondta a tárgyalás házigaz­dája - Kapcsolataink természetes gazdasági érdekeken alapulnak, függetlenül attól, hogy mi épül ezen a tájon. Egyeztetünk a túloldalon élőkkel is, hiszen bennünket összeköt a folyó. Most elsősorban a régió magyar településeinek jövőjéről tárgyal­tunk, arról, hogy 2000-re mindenütt határozott jele legyen a fejlesztésnek. P.I. Újabb közjogi feladatokat kaptak a gazdasági kamarák A kamarák létrehozásának elsődleges célja az volt hogy önkormányzaton ala­puló működés ükkel előmozdítsák a gaz­daság fejlődésétés szerveződését, az üz­leti forgalom biztonságát és a piaci ma­gatartás tisztességét valamint a gazdál­kodók általános, együttes érdekeinek az érvényesülését E mellett el kell látniuk azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrende­let a feladatkörükbe utal - mondta En­gelbrecht József, a Megyei Kereske­delmi és Iparkamara alelnöke. - Melyek ezek a közfeladatok? - Jogosítványt kaptak arra is, hogy a tisztességes vállalkozók érdekében eredményesen intézkedhessenek a piac törvényeit megsértőkkel szemben. Sú­lyosabb vagy ismétlődő esetben kezde­ményezhetik a tevékenység gyakorlásá­nak meghatározott időre történő felfüg­gesztését Ha pedig a tag gazdasági te­vékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős hátrányt is okoz, akár pert is indíthatnak a fogyasztók érdekeinek a képviseletében. A decem­beri törvénymódosítás után a „fantom­cégekkel" szemben is intézkedhetnek a gazdasági önkormányzatok: a cégnyil­vántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljá­rást kezdeményezhetnek a kamarák. Úgyszintén a tisztességes vállalkozók védelmét szolgálja az a törvénypont mely lehetőséget ad arra, hogy a kama­rák minősítő és ellenőrző rendszert mű­ködtessenek. 1998. július l-jétől a vál­lalkozói igazolványokat a tevékenységi kör szerint illetékes területi kamara adja ki. Ebben a térségben ez az esztergomi irodánkra hárul. Ezen kívül a vállalko­zói igazolvány visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás is a kama­ra hatáskörébe került Az új rend szerint a leendő vállalkozó a kamarai ügyfél­szolgálathoz fordul kérelmével, mely­hez a tevékenység végzéséhez szüksé­ges okiratokat is mellékelni kell. (Pálos) KÖZLEMÉNY Március 4-én, szerdán 15 órakor az esztergomi Technika Háza nagytermében dr. Nemcsók János államtitkár ós műszaki szakértői tájékoztatót tartanak a környék polgármesterei, Esztergom város képviselő-testülete és polgárai számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom