Esztergom és Vidéke, 1998

1998-12-24 / 51-52. szám

MŰVEK ÉS ÉVEK #1968 # 1998 mmm Roncshíd (Folytatás a III. oldalról) az érseki szeminárium szent falai hallottak már ilyesmit, Peinhül atya sem remegett bele a felháborodásba, csak sajnálta ezt a szerencsétlen fia­talembert, akiből nyilvánvalóan nem lesz pap, aki azonban ettől sem lesz boldog, másutt sem fogja megtalálni a helyét, mert nem jól keresi azt, a papnövendékek legígéretesebb orgo­nistája, a későbbi fiatal kántortanító majd a rettegett kommunista iskolai­gazgató, a forradalmárok haragjától remegő Ferdi, úgy látszik, előmerész­kedett a szemináriumi présház rejte­kéből, „azért jött, hogy visszaadja a kulcsot?", most is rosszul keres, oltal­mat még csak találhat, ha kell, de megnyugvást talán sosem. Az orgo­nista már a kézi tusánál tartott, a hitet­len Bartók futamait a hinni gyáva at­eista görcsös akarásával taszigálta ki azujjai alól, „miért nem segítesz rajta, Uram?!", fakadt föl az Istennel cím­zett szemrehányás a gyóntatószék im­már nyitott ajtaja mögül az öreg pap­ból, „ha már én nem tudtam", fűzte hozzá fájdalmasan, egyszerre gondol­va hajdani lelki vezetői tevékenysé­gére és a pár nappal ezelőtti esetre, „megmentettem az életét, és ez talán hamarosan az én életembe kerül majd", de rögtön el is szégyellte ma­gát, nagyobb érzelmi felindulás nél­kül ugyan a józan önvizsgálat gyakor­latában jártas ember módján, „stílus­talan volna magamért aggódnom, mi­kor más van nagyobb veszélyben". Peinhübel atya világosan látta, ezt a forradalomnak nevezett vulkánkitö­rést napok alatt elfojtja a keletről özönlő tengerár, sűrűn hallgatta a bé­csi rádiót és egy müncheni adót, Mün­chenből még az erők összpontosításá­ra buzdítottak, de ő már egyesével igyekezett szövögetni övéi számára a mentőkötélnek szánt pókhálófonala­kat, hallgatta Sipeki lélekviharzását az orgonán, lám, egy fohászt is mon­dott érte, de nem tudta elűzni a gon­dolatot, hogy néhány nap múlva ép­pen előle kell majd mentse néhány ismerősét vagy éppen egykori tanít­ványát, „szintén kiugrott papnöven­dékeket", tört föl belőle a keserűség, nevelői kudarcainak savanyú utóíze, tudta, úgy érezte, biztosan tudja, hogy ez a szerencsétlen ember fog még em­bert ölni, amit ő képtelen lesz meg­akadályozni, szóval akár leendő bűn­részesnek is tekinthetné most magát, s ez akkor sincsen rendjén, ha az Úr rendesnek mondható papjaként hivőn hiszi, hogy az Isten a görbe vonalak­kal is egyenesen ír. De hát hol kezdő­dik a görbülés? Hol fordult át ször­nyeteggé ez a tizenöt éve még csak törtető, a gumibot és a géppisztoly helyett rózsafüzért szorongató fiatal­ember, akiről most még azt se tudhat­ni, hogy saját magáért vagy éppen az áldozataiért zúgatja a rekviemet ezen a halálhörgésű orgonán? Kipke Tamás író,1990 óta az Új ember főszerkesztő-helyettese. Első regénye, a Lélektűr 1995 telén jelent meg. Roncshíd címmel készülő regényéből 1996 karácsonyán kezdtünk közölni részlete­ket. A további folytatások lapunk tavalyi 22., 34-35. és 51-52. számában olvashatók. Vízivárosból jöttem Kipke Tamás „Lélektűr" című regénye egy negyvenes éveit taposó, ivásra hajlamos újságíró élet-mozaikját tárja az olvasó elé. Hőse, a magát Konstantin Anatolnak bemutató Koller Antal - nomen est nomen - antihős, aki „nincs acélból", és akinek „szépsége fokozható", mint azt a tükörbe nézve maga is megállapítja. A regény szabad asszociációk egymásbanyúló szövevénye, női idomok és egyházatyák kavargása. Szerkezetének alappillére a felis­merés, hogy aki amúltat nem ismeri, az a jelent sem értheti meg. Mert a kiküldetésre utazó riporter reakcióinak rúgói a múltban, a Vízivá­rosban töltött gyermek- és fiatalkor élményeiben keresendők. A szer­zetesi gimnázium és az ütött-kopott uszoda - „az akkori tömjénfüstbe és az imádkozok enyhén kántáló hitébe való belemerülés" és a fel-fel­izzó kamaszkori lány-emlékek - harminc év múltán is meghatározóak. A jelenből a múltba való átcsúszás - a világok közti átjárás - váltói a kettős jelentésű szavak. Már maga a cím is többértelmű: jelenthet egyszerűen híg (Jé-"), olvasmányt („lektűrt"), de a szerző lelkivilá­gához vezető ajtót („Tür-t") is. (A szintén lehetséges „Tűrő Lélek" értelmezést a Szerzőt ismerve nem tartanám helytállónak.) Hol van Víziváros? Nyílt titok. Ha máshonnan nem, hát a követke­zőkből. A Balaton átúszására készülődve, antihősünk kiszámolja: a Szántódot Tihanytól elválasztó másfél kilométer hetvenöt uszoda­hossznak felel meg. Mert a Lépték, az Etalon, az bizony a vízivárosi fedettuszoda. Ilyen méretű (azaz 20 méteres) medence pedig - tud­tommal - csak egy van az országban. Horváthy Péter Fiatal művészek kiállitiaa Esrterfomban Esztergom képzőművészeti életének jelen­tős eseménye a „Sifjillum" művészcsoport megalakulása. Ha nem is példa nélkül álló, de ritka, Esztergomban pedig egyedi je­lenség, hogy 1 fiául művészeknek egy cso­portja, iskoláik elvégzése után sajátosan he­lyi, programszerűen helyhez kötőn művésze­tet akar produkálni. Az in dolgozó alkotóművészek képessége, tehetsége egy történelmi múltú városban méltán különleges kötelezettséggel jár. Tu­datos felelősségvállalás és valóban fiatalos el­szántság kell ahhoz, hogy a csoport tagjai önként vállalkozzanak a legnehezebb feladat­ra : prófétának lenni saját városukban. A mű­emlékekben és művészeti kincsekben egy­aránt gazdag történelmi város hagyomanyai­nak folytatóiként a különböző művészeti ágakat művelők, alkocók, a művészet min­denkori egysegének hangsúlyozásával vál­lalták a modem művészet propagátorainak és az izlés nevelőinek csak ritkán hálás szere­pet. A csoport három tagja: Kaposi Endre, Sürtő Ferenc és Szentessy László 1966-ban, az esztergomi képzőművészek kiállításán a Balassa Bálint Múzeumban vetette fel a fia­tal esztergomi képző- és iparművészek tár­sulásának gondolatát. Céljuk egy szakmai so­vinizmustól mentes, egymást segitő művészi munkaközösség kialakítása volt. A modem művészet népszerűsítésében és támogatásá­ban mindig úttörő szerepet játszó Városi Könyvtár új épületében 1968-ban megnyílt kamarakiállitás első izben adott hangot a pá­lyakezdő esztergomi fiatalok törekvéseiről, művészi szándékairól és első eredményeiről. A csoporthoz ekkor már csatlakozott négy újabb művész: Bárdos Annamária, Kókay Krisztina, Székely Ildikó és Barcsai Tibor. (JK% stl<i<~>' 6ennu.ta.tk /te-toM olec. • <\372--te T^mnkl ^Ko SfejT­•táWt^e'sSZítX ,, lN l O Vő^eVceoIfcelíJ). SIGILLUM • KAPOSI ENDRE kupzflimi vés: múv^íicsoport Az idei jólCuS - tó-poU J: frízt íU. •í^.lsLhdJ< jöl — a, jövv ja-uuaSi­11 feoxtéJiSt H <iIls.<m&ui's± hozott; a-a M&< " xsm.^heí'jéb e<?i cíofea­+ne«.+ctm-K6»vt te.mu.W&.'sátffci C& 4* 1 TV, yíi. 25.) • 4968-feZLnAwefcy éutx Oí, S-t^-cfcsop<?at S2i\Aielé-peM,• K.H • ^gya-t^cSa-lc "feAfott oU'pUf tvvaü ; a. ^xtaw^út. A ta^ole kZ 2i vó'-iuriff^wtiW'í^ - szc^te!ia 50 e'ir€, SzeW-H e^ 4a.e -Tx-t- tita.Ta.talw. dlő-Sze\ •vie-lc CS)4I£SZ6MAÍ<L fc. fta/rcyal Tcfro t íS tő-^cUzt elW óWLU ewtciaoM>< ts.ocK£es"- Öi jfcW^afta. 'W fe'ie.nczu Koe-W - oiuj&,t ­} <• d<U IX.R^xzU&nnzLL&rij^^wV jnuu-eí alázottak -kw,a.MA0£ Aj^tftette aíi. (Sal^'-t snov. foS-C ZncLi e, •baúzqykoiteLzSfrúréii eze/u- /mj&.z&.'n. tx'lS McíCtre ízetC Tes-dxVaX M liísz.*tC cUidi *JL* (Ta.ta.fr a oó'te. *w«gA.e-aoLez.e.n.e>U> ta.-fc teljes -teó'^Vgfeciezetát j&ieKZ A csoport művészi törekvéseinek jelké­péül, névadó emblémának a Sigillumot, Esz­tergom városának középkori pecsétjét válasz­totta. Ez a pecsét, Esztergom történelmi és művészeti hagyományainak jelképe kötele­zettséget ró a város vezetőségére is. A hagyo­mányok vallalása és igazi megbecsülése az élő művészet, 3 haladó művészeti törekvések támogatásában fejeződik ki a legszebben. esztergomi alkotóközösség gondolatának 'JíeS'X.tíU'aU. Zt. CjHla/ megvalósítása és a szervezeti szabályzat első tcot ^n^jd SZ<.tttlc^le.+eS IrZ pontjában rögzített célkitűzés: a törekvés, loetf&zLa. Lst'ctC A'XióLiriS, hogy a művészkőzósség az évek óta működő, AalvWiaS A^-ULtn^téS<ite 1 igényes állami megbízásoknak sikerrel eleget tevő érdemes fiatal esztergomi alkotókat vá­rosukhoz kösse, hogy művészi elképzelésü­ket irt valósítsák meg és a város művészi hír­nevét növelve itt találják meg az érvényesü­lés útját. - MüWsfcet, deTO. Szeft

Next

/
Oldalképek
Tartalom