Esztergom és Vidéke, 1998

1998-12-03 / 48. szám

Esztergom és Vidéke 1998. december 3. Családtámogatásról és nyugdíjról a Liberális Klubban Péntek este a városi könyvtár olvasótermében Béki Gabriella (SZDSZ) országgyűlési képviselő volt a vendég, házigazdaként dr. Varga Győző köszöntötte az érdeklődőket. Az előadó a szociális feszültség alapjának azt tartja, hogy míg nálunk 33% a nyugdíjasok aránya, addig az európai átlagban ez csupán 22%. 1988 óta az utolsó három év keresetének átlaga a nyugdíjalap, ezt és a nagyarányú munkanélküliség eredményezte, hogy 800 ezren előnyugdíj asként menekültek az ellátásba. A kormányt azért hibáztatta az előadó, mert felhánytorgatja az előző évek reálvesztését, és nem mulasztja el szidni a tavaly meghozott nyugdíjreformot. A családtámogatási rendszer ellen is kifogást emelt: állítja, hogy a legszegényebbek kevesebb támogatást kapnak majd, mint a jobb helyzetben lévők. Azt sem tartják jónak az SZDSZ-esek, hogy az ellátások teljesen függetlenek a család jövedelmi és vagyoni helyzetétől. Béki képviselő-asszony előadását követően válaszolt a felvetett kérdésekre. Nyersné Kovács Katalin bejelentette, hogy a sorozat 125. vendége december 4-én este 18 órától Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője lesz. (P.) Az olvasó kérdez - a kamara válaszol: KIK LESZNEK JOGOSULTAK GÁZSZERELÉSRE? Az elmúlt évek során városunk háztartásaiban sokan választották a vezetékes gázt, és ugyancsak sokan vannak, akik palackos vagy tartályos gázt használnak. A gázbekötés előírásai eddig is szigorúak voltak, de január 1 -jétől már csak a gazdasági kamarák által kiadott gázszerelői igazolvánnyal rendelkezők végezhetik ezt a munkát, olyanok, akik megfelelnek az 51/1998-as ipari és kereskedelmi miniszteri utasításnak. - Kik lesznek jogosultak a gázszerelésre? - kérdeztük Kárpát Csabát, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét. - A gázszolgáltatásról szóló törvény rendelkezése szerint csatlakozó vezetékre, fogyasztói berendezések létesítésére, felülvizsgálatára, biztonsági előírást érintő leszerelésére vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a gazdasági kamarák által elfogadott és nyilvántartásba vett gázszerelő jogosult. A jogosultságot 1999. január 1-je után a gázszolgáltatónál a szerelés, a létesítés előtt igazolni kell a szerelőnek. A rendelet szerinti tevékenységet csak azok végezhetik, akiket nyilvántartásba vettek. A nyilvántartásba a gázszereléssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek kerülnek be. A nyilvántartásba vételt a gázszerelőnek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni a kamarától. Ez tartalmazza a személyi adatokat, a képesítés dokumentumait, az egyéb szakmai képzettséget. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan végezhesse munkáját, januártól a következő képesítésekkel kell rendelkeznie: gázvezeték és -készülék szerelő mestervizsga, vagy épületgépészmérnöki, üzemmérnöki, szaküzemmérnöki képesítés és gázvezeték és -készülékszerelő szakvizsga. Ez utóbbi esetekben három, illetve öt év szakterületi gyakorlati idő is szükséges. A kamara a rendszeresített jelentkezési adatlap átvételét követően adja ki a fényképes gázszerelői igazolványt. Az öt, három, illetve két éves érvényességi időn belül mindenkinek továbbképző vizsgát kell tenni, amely ugyanannyi idővel meghosszabbítja az igazolvány érvényességi idejét. Sürget az idő, az érintetteknek érdemes mielőbb felkeresni kamaránkat (Esztergom, Kossuth L. u. 13.) és betekintést nyerni a törvény rendelkezéseibe. , s (Pálos) Kertbarátköri közgyűlés A szentgyörgymezői Kertbarátkör október 23-án tartotta idei közgyűlését. A vezetőség beszámolójában szó esett a rendezvények sokaságáról - az év folyamán 285 különféle eseményre került sor, s a résztvevők száma meghaladta a 4 ezer főt. A hagyományos rendezvények mellett (az új kenyér ünnepe, szüreti felvonulás, stb.) új programok is megvalósultak: szentgyörgynapi köszöntő, helytörténeti kiállítás, a II. világháborús emlékmű felállítása. Az egyesület a következő négy évre az alábbi vezetőséget választotta meg: Erős Miklós elnök, Bélay Ferenc és Petróczi Gyula alelnökök, Héjjá Péter ügyvezető elnök, Kecskeméti Istvánné gazdasági vezető, Dunai László, Kriskó István, Molnár Ferenc vezetőségi tagok, Jó-Dobronya Istvánné pénztáros, Rostási László felügyelőbizottsági elnök, Holop Ferenc és Klotz József felügyelőbizottsági tagok. A közgyűlést követő első összejövetelén az egyesület már a következő év programjainak tervét beszélte meg; működésük 30. esztendejében, jó gazda módjára már a jövendő esztendőre készülnek. Ahogy Erős Miklós elmondta a következő év a megszokott feladatokon túl a 2000. év főpróbája is lesz, melynek során a helyi lokálpatrióták egy nagyszabású kiállítást rendeznek Szentgyörgymező múltja és népművészeti emlékei előtt tisztelegve. Azt is tervezik, hogy a millennium évében a Kárpát-medence összes Szent György nevét viselő településének képviselőit meghívják az ősi falak tövébe. A sárkányölő fesztivál megrendezésében oroszlánrészt vállalnak a Kertbarátok. Az ülésen résztvevő Bokrosné Rajner Katalin falujegyző kérte a Kertbarátokat, hogy véleményükkel segítsék az önkormányzat új bizottságának, a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságnak a munkáját. Jegyzet - menetközben: MESSZIRE VAN IDE DOROG! Mondhatták volna az esztergomi néptáncosok. Na nem kilométerben mérve, hiszen így csak 8 km a távolság változadanul, immáron többszáz éve. De néptáncos szemmel nézve bizony nagy a távolság. Dorogon ugyanis november 28-án - második alkalommal - rendezték meg a megyei néptáncfesztivált 20 együttes részvételével, de esztergomiak nélkül, mivel városunkban már több, mint egy évtizede nincs néptáncscsoport. Néhány általános iskolában, illetve a Zöld Házban folyik ugyan néptáncoktatás, de még az alaplépéseknél járnak. Dorogon az idén is - csak úgy, mint az elmúlt években - dr. Tittmann János polgármester - a fesztivál egyik támogatója nyitotta meg a rendezvényt, majd a házigazd&Pendelyke Együttes lépett fel elsőként. Megállapíthattuk, hogy a szomszédvárban ígéretesen fejlődik a néptánccsoport. Megyénk legrangosabbnak tartott együttese, a tatabányai Bányász ezúttal nem tudott eljönni, de a fesztivál mégsem maradt tatabányai együttes nélkül: a Cinege, a Kis Cinege, valamint a felsőgallai német nemzetiségi együttes képviselte a megyeszékhelyet. Szép számmal léptek fel nemzetiségi együttesek, a legszínvonalasabb produkciót a kecskedi és a leányvári német, illetve a tardosbányai szlovák együttesek mutatták be. A magyar tánccsoportok közül a legnagyobb közönségsikert a tatai Pötörke Együttes aratta erdélyi (visai) táncok bemutatásával. A zsűri döntése alapján a fődíjat (12 ezer forintot) megosztva nyerte el négy együttes: a tatai Pötörke és Kenderke, a tardosi Vörösmárvány és a kecskédi német nemzetiségi együttes. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy megyénkben egyre népszerűbb a néptánc, hiszen a tavalyi 14 együttessel szemben, az idén már 20 csoport 700 táncosa lépett fel Dorogon. Ami kevésbé tetszett: nem láttam kamerákat, riportereket, ami azt jelzi, hogy egyetlen körzeti vagy városi televízió sem tartotta érdemesnek a fesztivál közvetítését. Nem tetszett az sem, hogy a szünetben egy country együttes szórakoztatta a közönséget. Ettől eltekintve a dorogi néptánc-gála sikeresnek mondható, és úgy tűnik a megyei néptáncfesztivál állandó helyszíne a jövőben is a vendégszerető kisváros, EÍorog lesz. Hol vagytok kalauzok, régi villanyszámlások? A múltkor egy autóbuszsöfőrrel beszélgettem. Az idősebb korosztályhoz tartozó gépkocsivezető elmondta, hogy amikor ő a pályafutását megkezdte, még kalauzokkal mentek a buszok. Nekik, gépkocsivezetőknek is könnyebb volt, lévén nem kellett a jegykiadással húzni a menetidőt, ugyanakkor az utasok is kellemesebben érezhették magukat. A kalauzok lényegében felügyeltek a buszok rendjére, elbeszélgettek az utasokkal. A kalauzoknak köszönhetően gyorsabban, pontosabban értek célba a járatokEgészen máshogy vélekedett egy még aktív, fiatal söfőr. - Azzal, hogy mi adjuk ki a menetjegyet az utasoknak, nem hogy lassabbá, de gyorsabbá, és egyszerűbbé vált a forgalom. Azt már szemérmesen nem tette hozzá, hogy az ő fekete bevételük is alaposan megnövekedett a ki nem adott jegyek következtében. Egy szó, mint száz: hiányoznak a kalauzok. Főleg most, amikor tombol a munkanélküliség, némi átképzéssel a munkanélküliek között is biztos lenne jelentkező a kalauzi pályára. Van egy másik hiányzó szakma is, mely nagy fennakadást okoz. A vülanyszámlásokról van szó, akik legrégebben havonta, majd később kéthavonta jártak ellenőrizni a villanyfogyasztást. Ésszerű érvekkel megmagyarázhatatlan módon ezt a „szolgáltatást" is megszüntették az illetékesek, és egy egészen embertelen, rengeteg csalásra és visszaélésre okot adó rendszert vezettek be. Ujabban - mint az közismert - csak évente egyszer olvassák le a villanyórákat, és az egyszeri leolvasás alapján kapja meg az alaposan felkerekített összegű számlát a fogyasztó. Mindenki beláthatja, hogy mennyivel igazságosabb, és méltányosabb volt a régi villanyszámlás rendszer. A fogyasztó mindig naprakészen tudta, hogy mennyit kell majd a következő hónapban fizetnie, így, ha túlfogyasztást észlelt a leolvasó, akkor a számla alapján a következő hónapokban felkészülten tudott takarékoskodni az energiával a fogyasztó. A régi villanyszámlás rendszer tehát energiatakarékosságra sarkallta a fogyasztókat. Az viszont, hogy egy évben egyszer jelenik csak meg a leolvasó, és az észlelései alapján egy éven keresztül egy általánydíjat fizet a fogyasztó, teljesen igazságtalan, sőt abszurd rendszert eredményez. Azért is van annyi reklamáció, félreértés év vége felé az áramszolgáltató vállalatok irányába. Egy szó, mint száz: hiányoznak a régi kalauzok, a régi villanyszámlások. Hiányuk egy olyan abszurd világot eredményez, mely teljes elidegenedést okoz a szolgáltató cégnek és a fogyasztónak egyaránt! Dezső László