Esztergom és Vidéke, 1998

1998-11-26 / 47. szám

1998. november 12. Esztergom és Vidéke A 30 napos november az őszi időszak harmadik, egyben utolsó hónapja. Ez az őszutó, melyet gyorsan követ a télkezdő december. November, mint latin neve mutatja, a rómaiak régi naptárában a kilencedik hónap, a „Mensis Novembe­ris" volt. A régi magyar kalendáriumok­ban sokáig hol Szent András, hol pedig az Állatőv e hónapi jeléről Nyilas havá­nak nevezték. A Halottak napja figyelmezteti az élőket az idő múlására A gyertyagyújtás nemcsak a család elhalt tagjaira való emlékezést jelképezi, hanem azt is, hogy a világosság győz a sötétség, az elfeledés ellen. Az elmúlás, a halál gon­dolata különben jól beillik a természet nyújtotta keretbe, az ősz, a pihenni térő növény- és állatvilág hangulatába. „Kö­zel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november" - mondja a régi rigmus. A fagyok elől a szobába mentett né­hány kerti virágos növény mellett a tar­ka levelű és örökzöld növények a virág­állványok téli díszei. A tarka levelűek közül figyemelre méltó a virágcsalán, a Coleusnak Ceylonból származó, vörös­barna rajzú, zöld szegélyű, ilyenkor ké­ken virágozni kezdő faja, amely ampol­nában is tetszetős. Megemlítjük még az érdekes, fémes levelű Begoniát. Nevét San Domingo kormányzójáról, Michael Bégonról kapta. Európai meghonosítása után valósággal uralkodott a virágállvá­nyokon, ezért kapta a Begoniarex nevet A szobában nevelt örökzöldek közül a legnagyobb múltja a mirtusznak van. NOVEMBER Őszutó - Szent András hava - Nyilas hava - Enyészet hava Már a legrégibb görög mondák és hitre­gék is utalnak rá. Az egyik monda sze­rint Aphrodité, a szépség és a szerelem istenasszonya, amidőn kiemelkedett a tenger habjaiból és haját szárítani akar­ta, a kíváncsiskodó szatírok elől egy mirtuszbokorban keresett és talált me­nedéket. Ekkor lett kedvelt növénye a mirtusz, és sokféle hivatásában eszköze, s mivel Aphrodité a házasság istennője is volt, az ókori görög menyasszony az istennő kedves növényéből font koszo­rút illesztett a fejére. Ezt a szokást újí­tották fel Európa-szerte a XV. százaid­ban. A karácsonyi kaktuszt, amarilliszt már gyakrabban öntözzük. Ugyancsak juttassunk vizet legalább hetenként egy­szer a hajtásra cserépbe ül tett virág­hagymáknak. 1773. november 17-én született Cso­íj Nemere István | REJTEKUTAK 33. Oszi elalvás A lopakodó természetálom már itt van, bár még nem nagyon látni. De a levegőben is érződik a hangu­lata. Az október végi meleg után könyörtelenül arcul csap a novem­ber hidege. Már nem csak az éjsza­ka hűvös. A napot is elharapják a komor felhők. Semmi sem ad biz­tatást, nem ígér jót. A szőlőt megettük, levelei a lu­gasról a földre hullanak. A fenyő tobozai már fél éve lógnak a helyü­kön, és bár még egyetlen sem esett le ezen az őszön, azért érződik: a bólogató ágak hamarosan megsza­badulnak tőlük. Minden árnyék jóval hosszabb, mint nyáron volt. Amikor reggel a macska is gyorsabban ugrik be a csak résnyire nyitott ajtón, és köz­ben megcsap a kinti hűvösség, tud­hatod: elkezdődött. Ha fényes dél­ben alig néhány darázs repked csak, a csontjaid is jelzik a közelgő hideget. Ahol most még kék az ég - igaz, hűvöskék már - hamarosan szürkéből feketébe hajló, fenyege­tő felhők vonulnak végeláthatatla­nul. A fák is álmosan álldogálnak, és a késő délutáni sötétség jelzi: itt van az ősz visszavonhatatlanul. A régi kőfalat borító, örökzöld borostyán még virágzik. Csak azért is, nem törődve semmivel. De a feketerigók ritkábban jönnek már, és a méhek kórusa sem zümmög a levelek fölött. Nem neszeznek alat­ta a kicsiny szürke gyíkok, aligha­nem téli álomba fúrták magukat a kövek közé, ahonnan álmos nyári délutánokon hang nélkül pergett ki a malter. A fenyő tapintása is hűvösebb. A nap alig melegít. A déli oldalon, a hófehér házfalon néha feltűnik egy szédelgő légy. De mintha maga is érezné, hogy a napok órákká zsu­gorodtak, sietve keres valami kis rést: egyetlen gondja, hogyan vé­szelje át a hideg éjszakát, míg ismét kisüt a nap. Ha kisüt. Kábult a fény is, fától fáig, tető­től falig oson, fáradtan. Az állatok bundája sűrűsödik, a tollúk tömött, erős. Most már nem látni itt-ott pa­zarlón elejtett tollakat. A madarak hangja is ritkábban, rövidebben szól. Szárnycsapások suhognak a levegőben. A verebek még gondta­lanul csiripelnek, de a tavasz óta nem látott cinkék megjelennek. Sárgazöld hasuk csupasz ágakon himbálózik majd az ablakunk előtt, ha fehér lesz már minden. Hamaro­san. Az ősz meghal. Mielőtt még élhetett volna, hósírjába bukik, és mi dideregve gyászoljuk majd be­lőle azt is, amit nem szerettünk. konai Vitéz Mihály, aki nem csupán a felvüágosodás nagy magyar költője volt, hanem szenvedélyes termé­szetkutató és botanikus is. Jól ismerte Linné tanait, s munkatársa volt Fazekas Mihálynak is. Sok ismert virágunknak ő adott nevet. Ezek közül néhány: fülvi­rág, estike, kankalin. Néhány novemberi tennivaló a ház körül: a fákról lehullott leveleket kom­posztáljuk, a természetben mindenütt található avar nem kerül semmibe. A lombjukat vesztett ribizke- és köszmé­tebokrok ritkító metszését végezzük el, ügyelve arra, hogy csonkot ne hagyjunk vissza, mert azon elkorhadva taplógom­bák telepedhetnek meg. A málna- és szerdertövek letermett vesszőit vágjuk ki tőből. Az erős málnasarjakat emeljük ki ásóval és telepítsük át új helyükre. A birs bokrokat is ritkítsuk meg. A gyü­mölcstárolót az időjárásnak megfelelő­en szellőztessük, vagyis hideg idő ese­tén nappal, enyhe idő esetén éjszaka nyissuk ki a szellőztető nyílását. A táro­lóban a levegő relatív páratartalma lehe­tőleg 80 - 85 %-os legyen. A pincében a zajos eijedés befejezése után 3 hét múl­va feltétlenül lássunk hozzá az első fej­téshez. Fontos, hogy az újbor ne marad­jon sokáig a seprőn, a korábbi fejtés mindig jobb, mint a késői! A seprő ugyanis tele van olyan anyagokkal, amelyek könnyen romlásnak indulhat­nak, s káros utóeijedést indíthatnak el. Rakjuk ki a mesterséges fészekodú­kat az énekesmadarak számára, hogy odaszokjanak, s azokat éjjeli szállásra használhassák. Az v éjszakai hálóhelyet nyújtó fészekodúkkal, és rendszeres téli etetéssel a télen minden fás területet fel­kereső, kóborló cinkecsapatokat ker­tünkbe csalogatjuk, huzamosabb ott­tartózkodásra bírjuk, s ezzel kertünk számára megnyeijük téli rovarirtó mun­kájukat. Az etetők részére célszerű ma­dárkalácsot készíteni. A madárkalács különféle magokból, egyéb adalék­anyagból és másfélszer annyi súlyú ol­vasztott faggyúból áll. (Pl. 15 dkg meg­szárított és megőrölt fehér kenyér, 25 dkg napraforgómag, 20 dkg kendermag, 10 dkg köles, 10 dkg megszárított és porrá tört hús, 10 dkg mák, 5 dkg zab, 5 dkg szárított bodzabogyó és 150 dkg marhafaggyú.) A masszát kis tálacskába tesszük, vagy gömbölyűre formálva sű­rűlyukú hálóba helyezzük, és úgy füg­gesztjük fel a bokrok, fák ágaira. November 17-én sok „hulló csilla­got" észlelhettünk az égbolton. A föld­golyó pályája keresztezte a Tempel­Tuttle üstökös törmelék- és részecske­mezőjét, amely részecskék az atmoszfé­rába csapódva intenzív meteorit-jelen­séget hoztak létre. November 20-án leesett városunkban az első hó, a gyerekek legnagyobb örö­mére. így mutatkozott be számukra a tél, ami azt is jelenti, hogy a Katalin- és András-nappal vége van a ,Jasfarsang­nak", amely a szürettől idáig tartott. Ez után már az adventi időszak következik. Klotz József A nátha Az egyik leggyakoribb betegség, a tüneteit igazán nem kell senkinek sem bemutatni. Folyik az orrunk, fáj a fe­jünk, könnyezik a szemünk, tüsszen­téseink méterekre riasztanak el min­denkit a közelünkből. Ez a nátha. Az orr és az orrmelléküreg funkci­ója a belélegzett levegő megtisztítása. Belsejüket nyálkahártya borítja, amely érzékeny, a hidegre vérbőség­gel reagál, megduzzad és több váladé­kot termel. Ez a nátha klasszikus for­mája. Ha pedig bakteriális fertőzés is éri a szervezetet, akkor a nyák színe megváltozik, már gennysejteket is tartalmaz. Vírusos vagy bakteriális fertőzés meghűlés, hideg nélkül is okozhat náthát. Ez a leggyakoribb lé­gúti fertőzés, de a fertőző mikroba más úton - akár az emésztőcsatornán át - is bejuthat a szervezetbe. A szimpla nátha súlyosabb szövőd­ményeket, például tüdőgyulladást rit­kán okoz. Ha azonban a járatok elzá­ródnak a váladék előidézhet arc- és orrmellék-, illetve homloküreg-gyul­ladást. Mivel a légzőjáratok a fülüreg­gel is összeköttetésben vannak, mind­ez fülfájást is okozhat. Az influenza több tünetében hason­lít a náthához, a köztudatban néha össze is keverednek. Alapvető kü­lönbség, hogy az influenza járvány­szerű, ilyenkor a gyulladás az egész szervezetre kiterjedhet, és egyéb tü­netekkel, lázzal, végtagfájdalommal is jár. A nátha gyógyításának alapja a lé­gutak megtisztítása. Orrfujáskor az orrot teljesen befogni nem szabad, mert akkor a vákuum épp az ellenke­ző irányba, az arcüreg felé mozdítja el a váladékot. Dugulásnál érdemes orr­cseppet is használni vagy olyan gyógyszert, amely érösszehúzó hatá­sával megszünteti a nyálkahártya­duzzanatot. Szokványos esetekben jól bevált az aszpirin. Az orvosi kezelés, antibioti­kum alkalmazása nem szükséges, leg­feljebb akkor, ha szövődmény fenye­get. Az évszázadok során természetes szerek is kialakultak a nátha és tünetei gyógyítására. A forralt bor például szokásos fűszereivel felgyorsítja a hörgők tisztulási folyamatát. Ilyen ha­tású a fokhagyma is. A C-vitamin is segít a védekezésben: minden nap be kell juttatni a szervezetbe a megfelelő mennyiséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom