Esztergom és Vidéke, 1998

1998-11-26 / 47. szám

1998. november 12. Esztergom és Vidéke A 30 napos november az őszi időszak harmadik, egyben utolsó hónapja. Ez az őszutó, melyet gyorsan követ a télkezdő december. November, mint latin neve mutatja, a rómaiak régi naptárában a kilencedik hónap, a „Mensis Novemberis" volt. A régi magyar kalendáriumokban sokáig hol Szent András, hol pedig az Állatőv e hónapi jeléről Nyilas havának nevezték. A Halottak napja figyelmezteti az élőket az idő múlására A gyertyagyújtás nemcsak a család elhalt tagjaira való emlékezést jelképezi, hanem azt is, hogy a világosság győz a sötétség, az elfeledés ellen. Az elmúlás, a halál gondolata különben jól beillik a természet nyújtotta keretbe, az ősz, a pihenni térő növény- és állatvilág hangulatába. „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november" - mondja a régi rigmus. A fagyok elől a szobába mentett néhány kerti virágos növény mellett a tarka levelű és örökzöld növények a virágállványok téli díszei. A tarka levelűek közül figyemelre méltó a virágcsalán, a Coleusnak Ceylonból származó, vörösbarna rajzú, zöld szegélyű, ilyenkor kéken virágozni kezdő faja, amely ampolnában is tetszetős. Megemlítjük még az érdekes, fémes levelű Begoniát. Nevét San Domingo kormányzójáról, Michael Bégonról kapta. Európai meghonosítása után valósággal uralkodott a virágállványokon, ezért kapta a Begoniarex nevet A szobában nevelt örökzöldek közül a legnagyobb múltja a mirtusznak van. NOVEMBER Őszutó - Szent András hava - Nyilas hava - Enyészet hava Már a legrégibb görög mondák és hitregék is utalnak rá. Az egyik monda szerint Aphrodité, a szépség és a szerelem istenasszonya, amidőn kiemelkedett a tenger habjaiból és haját szárítani akarta, a kíváncsiskodó szatírok elől egy mirtuszbokorban keresett és talált menedéket. Ekkor lett kedvelt növénye a mirtusz, és sokféle hivatásában eszköze, s mivel Aphrodité a házasság istennője is volt, az ókori görög menyasszony az istennő kedves növényéből font koszorút illesztett a fejére. Ezt a szokást újították fel Európa-szerte a XV. százaidban. A karácsonyi kaktuszt, amarilliszt már gyakrabban öntözzük. Ugyancsak juttassunk vizet legalább hetenként egyszer a hajtásra cserépbe ül tett virághagymáknak. 1773. november 17-én született Csoíj Nemere István | REJTEKUTAK 33. Oszi elalvás A lopakodó természetálom már itt van, bár még nem nagyon látni. De a levegőben is érződik a hangulata. Az október végi meleg után könyörtelenül arcul csap a november hidege. Már nem csak az éjszaka hűvös. A napot is elharapják a komor felhők. Semmi sem ad biztatást, nem ígér jót. A szőlőt megettük, levelei a lugasról a földre hullanak. A fenyő tobozai már fél éve lógnak a helyükön, és bár még egyetlen sem esett le ezen az őszön, azért érződik: a bólogató ágak hamarosan megszabadulnak tőlük. Minden árnyék jóval hosszabb, mint nyáron volt. Amikor reggel a macska is gyorsabban ugrik be a csak résnyire nyitott ajtón, és közben megcsap a kinti hűvösség, tudhatod: elkezdődött. Ha fényes délben alig néhány darázs repked csak, a csontjaid is jelzik a közelgő hideget. Ahol most még kék az ég - igaz, hűvöskék már - hamarosan szürkéből feketébe hajló, fenyegető felhők vonulnak végeláthatatlanul. A fák is álmosan álldogálnak, és a késő délutáni sötétség jelzi: itt van az ősz visszavonhatatlanul. A régi kőfalat borító, örökzöld borostyán még virágzik. Csak azért is, nem törődve semmivel. De a feketerigók ritkábban jönnek már, és a méhek kórusa sem zümmög a levelek fölött. Nem neszeznek alatta a kicsiny szürke gyíkok, alighanem téli álomba fúrták magukat a kövek közé, ahonnan álmos nyári délutánokon hang nélkül pergett ki a malter. A fenyő tapintása is hűvösebb. A nap alig melegít. A déli oldalon, a hófehér házfalon néha feltűnik egy szédelgő légy. De mintha maga is érezné, hogy a napok órákká zsugorodtak, sietve keres valami kis rést: egyetlen gondja, hogyan vészelje át a hideg éjszakát, míg ismét kisüt a nap. Ha kisüt. Kábult a fény is, fától fáig, tetőtől falig oson, fáradtan. Az állatok bundája sűrűsödik, a tollúk tömött, erős. Most már nem látni itt-ott pazarlón elejtett tollakat. A madarak hangja is ritkábban, rövidebben szól. Szárnycsapások suhognak a levegőben. A verebek még gondtalanul csiripelnek, de a tavasz óta nem látott cinkék megjelennek. Sárgazöld hasuk csupasz ágakon himbálózik majd az ablakunk előtt, ha fehér lesz már minden. Hamarosan. Az ősz meghal. Mielőtt még élhetett volna, hósírjába bukik, és mi dideregve gyászoljuk majd belőle azt is, amit nem szerettünk. konai Vitéz Mihály, aki nem csupán a felvüágosodás nagy magyar költője volt, hanem szenvedélyes természetkutató és botanikus is. Jól ismerte Linné tanait, s munkatársa volt Fazekas Mihálynak is. Sok ismert virágunknak ő adott nevet. Ezek közül néhány: fülvirág, estike, kankalin. Néhány novemberi tennivaló a ház körül: a fákról lehullott leveleket komposztáljuk, a természetben mindenütt található avar nem kerül semmibe. A lombjukat vesztett ribizke- és köszmétebokrok ritkító metszését végezzük el, ügyelve arra, hogy csonkot ne hagyjunk vissza, mert azon elkorhadva taplógombák telepedhetnek meg. A málna- és szerdertövek letermett vesszőit vágjuk ki tőből. Az erős málnasarjakat emeljük ki ásóval és telepítsük át új helyükre. A birs bokrokat is ritkítsuk meg. A gyümölcstárolót az időjárásnak megfelelően szellőztessük, vagyis hideg idő esetén nappal, enyhe idő esetén éjszaka nyissuk ki a szellőztető nyílását. A tárolóban a levegő relatív páratartalma lehetőleg 80 - 85 %-os legyen. A pincében a zajos eijedés befejezése után 3 hét múlva feltétlenül lássunk hozzá az első fejtéshez. Fontos, hogy az újbor ne maradjon sokáig a seprőn, a korábbi fejtés mindig jobb, mint a késői! A seprő ugyanis tele van olyan anyagokkal, amelyek könnyen romlásnak indulhatnak, s káros utóeijedést indíthatnak el. Rakjuk ki a mesterséges fészekodúkat az énekesmadarak számára, hogy odaszokjanak, s azokat éjjeli szállásra használhassák. Az

v éjszakai hálóhelyet nyújtó fészekodúkkal, és rendszeres téli etetéssel a télen minden fás területet felkereső, kóborló cinkecsapatokat kertünkbe csalogatjuk, huzamosabb otttartózkodásra bírjuk, s ezzel kertünk számára megnyeijük téli rovarirtó munkájukat. Az etetők részére célszerű madárkalácsot készíteni. A madárkalács különféle magokból, egyéb adalékanyagból és másfélszer annyi súlyú olvasztott faggyúból áll. (Pl. 15 dkg megszárított és megőrölt fehér kenyér, 25 dkg napraforgómag, 20 dkg kendermag, 10 dkg köles, 10 dkg megszárított és porrá tört hús, 10 dkg mák, 5 dkg zab, 5 dkg szárított bodzabogyó és 150 dkg marhafaggyú.) A masszát kis tálacskába tesszük, vagy gömbölyűre formálva sűrűlyukú hálóba helyezzük, és úgy függesztjük fel a bokrok, fák ágaira. November 17-én sok „hulló csillagot" észlelhettünk az égbolton. A földgolyó pályája keresztezte a TempelTuttle üstökös törmelék- és részecskemezőjét, amely részecskék az atmoszférába csapódva intenzív meteorit-jelenséget hoztak létre. November 20-án leesett városunkban az első hó, a gyerekek legnagyobb örömére. így mutatkozott be számukra a tél, ami azt is jelenti, hogy a Katalin- és András-nappal vége van a ,Jasfarsangnak", amely a szürettől idáig tartott. Ez után már az adventi időszak következik. Klotz József A nátha Az egyik leggyakoribb betegség, a tüneteit igazán nem kell senkinek sem bemutatni. Folyik az orrunk, fáj a fejünk, könnyezik a szemünk, tüsszentéseink méterekre riasztanak el mindenkit a közelünkből. Ez a nátha. Az orr és az orrmelléküreg funkciója a belélegzett levegő megtisztítása. Belsejüket nyálkahártya borítja, amely érzékeny, a hidegre vérbőséggel reagál, megduzzad és több váladékot termel. Ez a nátha klasszikus formája. Ha pedig bakteriális fertőzés is éri a szervezetet, akkor a nyák színe megváltozik, már gennysejteket is tartalmaz. Vírusos vagy bakteriális fertőzés meghűlés, hideg nélkül is okozhat náthát. Ez a leggyakoribb légúti fertőzés, de a fertőző mikroba más úton - akár az emésztőcsatornán át - is bejuthat a szervezetbe. A szimpla nátha súlyosabb szövődményeket, például tüdőgyulladást ritkán okoz. Ha azonban a járatok elzáródnak a váladék előidézhet arc- és orrmellék-, illetve homloküreg-gyulladást. Mivel a légzőjáratok a fülüreggel is összeköttetésben vannak, mindez fülfájást is okozhat. Az influenza több tünetében hasonlít a náthához, a köztudatban néha össze is keverednek. Alapvető különbség, hogy az influenza járványszerű, ilyenkor a gyulladás az egész szervezetre kiterjedhet, és egyéb tünetekkel, lázzal, végtagfájdalommal is jár. A nátha gyógyításának alapja a légutak megtisztítása. Orrfujáskor az orrot teljesen befogni nem szabad, mert akkor a vákuum épp az ellenkező irányba, az arcüreg felé mozdítja el a váladékot. Dugulásnál érdemes orrcseppet is használni vagy olyan gyógyszert, amely érösszehúzó hatásával megszünteti a nyálkahártyaduzzanatot. Szokványos esetekben jól bevált az aszpirin. Az orvosi kezelés, antibiotikum alkalmazása nem szükséges, legfeljebb akkor, ha szövődmény fenyeget. Az évszázadok során természetes szerek is kialakultak a nátha és tünetei gyógyítására. A forralt bor például szokásos fűszereivel felgyorsítja a hörgők tisztulási folyamatát. Ilyen hatású a fokhagyma is. A C-vitamin is segít a védekezésben: minden nap be kell juttatni a szervezetbe a megfelelő mennyiséget.