Esztergom és Vidéke, 1998

1998-02-05 / 5. szám

1998. február 12. Esztergom és Vidéke 5 Onagy Zoltán Nap. 46. Négyesfogat 1. Víva kultúra! - Már rég berendezhettem volna egy szobát magamnak kedves művészeim szoborfejével, hogy feddőleg rámnézzenek, ha lazítanék, linkelnék, lopnék. Vasfűrészem van, mindig is volt, járom az országot, kezem is van, mindig is volt. Ha nálam tárlatolnak a szoborfejek, nem olvaszthatná be őket a munkanélküli segélyen tengődő színesfémes olvasztár, nem kényszerülne a kultuszkormány abba a helyzetbe, hogy kar nélküli Madách szobor előtt ünnepelje a 175. évfordulót, sem arra, hogy lefejezett József Attila előtt indítsa a költészetnapi ünnepségeket. Jeles napokon odakölcsönözném nekik a fejet, a kart, a lábat, vagy az egész szobrot, ha szépen kérik. 2. Hullák a szekrényben. - Nem látunk be a szomszéd lakásba, pedig szeretnénk. Pedig százból kilencven ember kukkoló, és ha nincs a lebukásnak veszélye, esélye, elkukkolgatunk. Bevallhatom immár - minthogy 98-ban talán senki nem akar beszervezni a Hl/m honi osztagaiba -, lettem volna, sőt szívesen lettem volna valami lehallgatóféle. Ha. Ha megválaszthatom a lehallgatandó alanyt. Mert a tüzes, vággyal teli ifjúi években akadt néhány emlékezetes nőnemű célszemély, akinek civil megnyilvánulásai jobban izgattak annál, minthogy tagja-e a Hálózatnak, az alakuló ellenzéknek. Tíz évet adtam volna, ha tudhatom, egy Horváth Mari nevű férjezett, szépséges, szőke bombázó hogyan működik az urával. Hangos-é. Hallgatag-é. Veszekszik-é. Követe li-é, hogy még, még Lalikám, édesem. Vagy: Lassíts, Lalikám, édesem. Ma már nem volna tíz év hasonló kíváncsiság kielégítésére. Tudom, minden szekrényben hullák aszalódnak. Tudom mit rejtőzik a mahagónibama szekrényben, a behajtogatott, soha elő nem kerülő tízéves pulóverek alatt. A szilvesztert követő zűrös napokban egy az utcámban lakó, huszonöt körüli ifiember agyonverte másfél éves kislányát, aki három napig élt a verés után, három nap után kötötték le a gépről. Koponyaalapi törés, zúzódások egyebek. Senki fel nem tételezte volna. Nem lehet. Hogyan is lehetne hasonlót gondolni valakiről, amíg be nem következik? Sétáltak az őszi napsütésben. A gyerek kiskocsiban. Külső szemlélő számára teljesen normálisnak látszottak tizenhatéves élettársával (csak némileg tér el a megszokottól, a lány 14 évesen esett teherbe, ami azért nem mindennapos butaság). Levezető afterpartira indultak volna, de a gyerek nem méltányolta, megfázott a bolond, tavaszias szélben, és a fickó kénytelen volt elhallgattatni. Hát ezentúl hallgat a kislány. Jobban se tudna. 3. Csonka András aranya. - Szécsi Pál halála óta a dalszakma majd megszakad, úgy keresi a pótlékot, a helyettest, a mézes pécsi szálat, aki ha belebúgik a mikrofonyba, a lányok, a fiatalasszonyok, a középkorú hölgyek összepisilik magukat a gyönyörtől, és lenyúlják a konyhapénzt, kizsebelik a család férfitagjait, hogy minden drága hanghordozót azonnal megvásárolhassanak. A dalszakma tehetség dolgában vékonyan felstafírungolt színészek közt kurkászol, mint pl. a remekbe szabott, férfiasan fel-felzengő, meg-megremegő szempillájú Gergely Róbert. BájgúnRobertó ma aranylemezekkel almoz. Minél kevésbé egyéniség, annál inkább tehető Szécsi Pállá. Mint hírlik, az új pótszécsi is - Csonka András kitermelte a maga aranylemezét az ének-zene oktatás és a Kodály-módszer nagyobb dicsőségére. Gratulálunk. 4. Igazak. - Papp Lajos szívsebész nem elégedetlen ennen magával a Kossuth Névjegyében. Némileg torokból, némileg gyomorból, némileg kenetteljesen, némileg fátyolos párát lehelve, némileg ájultan beszél magától, magáról. Semmi rag nem elég neki. A ragokat megfejeli. ,Minden embernek-nak-nök-nik-nák-nek-nék-nük-nuk..." Balczót, a zseniális öttusázót hallottam megnyilvánulni ezen a gyomorösszerántó hangon, amikor politikai pályára adta a fejét (illetőleg egy Grosics nevű fekete párducot a | 94-es választások előtti nagy menetelés idején, amikor az MDF prominenseinek még legsötétebb álmában sem merült fel fenyegető lehetőségként, hogy esetleg nem ok nyerik a választásokat, és az egyik limes-bástyának szánták szegény G.Gy.-t). Miközben kíváncsi vagyok rá, milyen okoknak köszönhetően hősiesül el ennyire a szívsebész, kemény csatát ví a fülem az információéhséggel. Végül a fül legyőzi a zavart, a kettősséget, a másik, még zavaróbb ájult hangot, Lakatos riporter alázatos sóhajait, kikapcs. Kikapcs után, amikor a heroikusra vett frekvencia nem akadályoz, jut erő asztalra teríteni a másik frontot is. Mi történik itt? Mi van velem? Miért nem veszem biztosra, igaza van a professzornak, miért az jut eszembe, hogy dr. Torgyán emlékezetesen lemipapjózsinkozta egy napirend előtti áriájában. Az is lehet, mi, pórok, akiknek rendszerint földhözragadtabb problémákkal kell megküzdenünk, mint a HAZA, és a HAZA megmentése, akik szikkadt kenyeret eszünk szalonnával és hagymával, nem értjük az igazak szavát. LAPSZEMLE j A Komáromi Lapokban olvastuk Pásztor István polgármester beszédét, ; melyet az 50 évvel ezelőtt kitelepített magyarok tiszteletére rendezett ünnepsé- j gen mondott. E beszédből közlünk most részletet: „... az emberiség történetében minden korban ott az állandó igyekezet: ; leigázni a másikat.. A vágy valaki, valakik felett uralkodni!... Valahányszor az ! emberiség történetében a kishitűek, erkölcsi törpék jutottak hatalomhoz, máris i a fél világot kiáltották ki ellenségnek és kitalálták a legkülönbözőbb ideológi- j ákat a megkülönböztetés szükségességéről... Ki volt az ellenség? Főleg akinek j vagyona volt és aki gondolkodó volt A gondolkodó amúgy is veszélyes ember, i akinek meg vagyona volt, az elkobozható, és érdemek alapján újraosztható... 46-ban is elhangzott a párt központi bizottságán a jelszó: a magyar kérdés - i vagon kérdés... Az elhurcolások, kitelepítések, áttelepítések, olyan mély lelki megtörést és félelmet okoztak, amely miatt évtizedeken keresztül ezek a tények ; az agyonhallgatás sorsára jutottak Nem volt szabad róluk beszélni sem.. Legyen vége már, legyen béke már!... Eltelt 50 év. Megbocsátani lehet, de feledni soha. Mert az az ideológia, amely... ezt a gyarlóságot elkövette, nem 50 j éve keletkezett, de nem is múlt el. Önöket, tudom, már nem tudjuk kárpótolni. j Hogyan is tehetnénk?! És ki is legyen az, aki Önöket megköveti? Személy j szerint az akkori méltóságok már nem élnek vagy csak elvétve. A mostani hatalom, bár nem jogutódja az akkorinak, tehetné, de nem teszi. Fogadják el j tőlünk hát az ölelést, a kézfogást." A Várakozás az esztergomi református egyházközség lapja Ebben bukkan- ; tunk rá Németh Gyöngyinek az egyházközség történetéről szóló cikkében. Erről j adunk egy rövid kivonatot: „1881. október 16-án megalakult az Esztergomi Helvét Hitvallású Egyház- ! község, amely a Tatai Egyházmegyéhez tartozik Kruplanitz Kálmán Eszter- ! gom Vármegye alispánjának nagylelkű engedélyével, megtartotta első isten- j tiszteletét a vármegyeháza nagytermében. 1889. június 16-án a gyülekezet templomfelavatási ünnepélyén... Pap Gábor i püspök e szavakkal zárta felszentelő imádságát: Az a dicséretre méltó áldozat- i készség,... amelyet e templom építtetése körül az esztergomi ev. ref. gyülekezet j tanúsított, szálljon át, mint drága örökség utódaikra is. 1933-ban megépül a gyülekezeti terem (azóta ezt lebontották a régi paróki- j ával együtt). 1947 a templom bővítésének éve: megásták a meszesgödröt, de j nem volt másuk, csak hitük és reménységük És ebből megnagyobbodott a i templom, új padok és új szószék kerültek a régiek helyébe. 1971-ben elkezdő- ! dött az új parókia építése. 1975-ben megépül az új torony, renoválják a templomot kívül-belül. 1989: a templom és a parókia teljes felújítása. Mindezekért... egyedül Istené a dicsőség. Köszönjük hogy elődeink és a mi ; nemzedékünk bizonyságot tehetett hitéről a külső építkezésekkel is, és bizo- i nyithatta az ősi városnak, hogy mi is szeretjük." Egy megdöbbentő hír a Pilismarót! Hírek januári számából. Márkosi Lajos ; írja: „... A Duna-Ipoly Nemzeti Park, amely sorrendben a kilencedik az ország- j ban, többszöri időpontmódosítás után az elmúlt év november 20-án végre i megvalósult. Magába foglalja a már meglévő Pilisi Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet az Ipoly Duna-torkolati szakaszát, a kapcsolódó ártéri élőhelyeket, valamint több, a térségben lévő országos jelentőségű területet, Duna-szigetet. Összes területe kereken 60 ezer hektár... Teljes belterületével Visegrádon és Dömösön kívül a belső Pilis települései közül Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt és Pilisszentlélek is a Nemzeti Park részei. Dömöst elhagyva a határ felkanya- j rodik az erdő szélére, Pilismarótot megkerüli és Basaharcnál ismét visszatér a ; 11-es úthoz. Tehát községünk teljes belterülete, erdőn kívüli külterülete, a j Dunapart kívül maradt. Nehéz így értelmezni a Nemzeti Park létesítésének indoklásában olvasható megállapítást: ... sajátosságát a hegyek a folyók és a síkság adja." * * * Esztergomi Diana címen egy rövid írás a Hetek-ben: „Diana walesi hercegnőt sok millió ember siratta, sokan közülük a mai napig nem képesek beletörődni halálába. Az Esztergomban élő Karikás Lászlóné, többgyermekes édesanya is a hercegnő emlékének szenteli a tragédia óta életét: célja egy Diana-kiállítás megszervezése. Karikásné nem tud beletörődni abba, hogy Magyarországon ilyen keveset foglalkoztak a halálesettel, és nem szeretné, ha a hercegnőt elfelednék. Rengeteg időt és pénzt ölt már eddig is a vállalkozásba, körbejárta Európát és több száz Dianával foglalkozó cikket sikerült összegyűjtenie, ... felvette a kapcsolatot a brit nagykövetséggel is. Reményei szerint nemsokára megnyílik az ő sajátos Diana emlékműve, az esztergomi Diana-kiállítás." * * * Végezetül egy kis humor a Relabor havilapjából, az Érintő-bői. Már csak aktualitása miatt is. „A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő jár a lakásban. - Segítség! - kiált fel. - Ne csapjon zajt! - csitítja a betörő. - Én csak pénzt keresek - Az más. - mondja megnyugodva a nyugdíjas. - Akkor keressük együtt, mert az nekem is kéne!"