Esztergom és Vidéke, 1998
1998-10-08 / 39-40. szám
FORR A BOR!(?) V ' f nom.Táncs^^ — szüreti mellékletünkben többet is elárulunk... T U t t. 94s ESZTERGOM es VIDÉKE 1998. Okt. 8.-39-40. sz. * POLGÁRI HETILAP Ára: 50 Ft Felhívás Erzsébet királyné szobrának újraállítására! Az 1888-ban, éppen száz éve meggyilkolt magyar királyné szobrát Esztergom városa nagyrészt közadakozásból 1926 május közepén állította fel a Vízivárosi Plébániatemplom, az egykori Kolos (ma Kossuth) híd templom felöli hídfője és a Prímási Palota kerti kapuja által határolt, szépen parkosított területen. A hídfő jobb oldala mellett ma is fennálló, vörös homokkőből épült obeliszkbe ágyazott fehér mészkő hasábon egykoron „Erzsébet park" feliratú tábla jelezte, hogy a Prímási Palota alatti gyönyörűen virágosított parkot a szobor állításával egyidejűleg Erzsébet park névre keresztelték a város polgárainak akaratából. A terrakotta mellszobor eredetije - Zala György jeles szobrászművészünk karrarai fehér márványba faragott alkotása - ma Gödöllőn látható; nem sokkal a királyné meggyilkolása után készült. Fennmaradt terrakotta változataiból ma (még) kettőt ismerünk, az esztergomit a Balassa Bálint Múzeum őrzi. Az esztergomi Erzsébet királyné-szobor is az esztelen pusztítás áldozatává vált: 1951-52-ben először a Szent Koronát és az Erzsébet feliratot vésték le, nem sokkal utána a szobrot is ledöntötték! A súlyosan sérült szobrot Zolnay László egykori múzeumigazgató megmentette, a széttört szobrot - amennyire lehetett helyreállította. Posztamensét a ráhordott szemét és föld alól dr. Horváth István múzeumigazgató az 1970-es években „ásta ki" és szállította a múzeumba. lom és az önkormányzat őszinte együttműködését, a polgárság összefogását. A rövidesen megalakuló új önkormányzattól azonnal kérni fogjuk, nyilvánítsa Erzsébet királyné szobrának visszahelyezését közérdekű kötelezettség-vállalásnak, segítve ezzel a jószándékú adományozókat Kérni fogjuk azt, hogy a felajánlásokból esetleg nem fedezhető költségekre a város nyújtson garanciát Tisztelt esztergomi Polgárok! Szeretnénk, ha az ezredfordulón városunk civiltársadalma bebizonyítaná, hogy Esztergom történelmi múltjára büszke, érte tenni is kész. Hogy a tragikus közelmúlt örökségének felszámolásáért áldozathozatalra is képes, mellyel településünk arculatát szebbé, otthonosabbá formálj a! Az az öntudatos polgár, aki magánszemélyként 15 ezer forintot, az a gazdasági szervezet, amely 40 ezer forintot vagy azt meghaladó összeget adományoz e célra, nevét (vagy cégének nevét) a szobor posztamensének hátoldalára támogatóként felvéssük. A támogatásokat az Esztergom Barátainak Egyesülete fogadja, számlaszáma: OTP Esztergom Városi Fiók, 11740054-20029683. (Átutalási postautalvány igényelhető a kereskedelmi szakközépiskolában és aCathedralis Toursban.) Esztergomi Polgáregylet: Dr. Horváth István elnök sk. Esztergom Barátainak Egyesülete: Koditek Pál elnök sk. 60 éves az MVSZ A városvédő Esztergom Barátainak Egyesülete és az Esztergomi Polgáregylet bejelenti Esztergom város tisztelt polgárainak, hogy - hosszú előkészítési folyamat eredményeként - elérhető közelségbe került Erzsébet királyné városunkban egykoron fennálló szobrának újraállítása. Az Esztergom Barátainak Egyesülete az ez évben nyert pályázati pénzből és saját tagdíj-bevételeiből 1999 márciusáig előteremti a szobor restaurálásának költségeit, mely alapjául szolgál az új szobor elkészítésének. A szobor restaurálását Vadász János, városunkban élő szobrászművész, szobor-restaurátor a napokban megkezdi. A helyreállított szobor azonban szabad térben - anyagára, állapotára való tekintettel a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleménye szerint - még egyszer nem állítható fel! Ezért az alkotást időtálló tardosi fehér mészkőből célszerű kifaragni, ebből kell pótolni a szobor hiányzó talapzatát, a posztamens alsó és felső fejezetét is. Az anyagköltség 750-800 ezer forint, a szobor és építészeti szerkezetei eredetileg egyező újrafaragásának költségei 1,5 millió forint. Esztergom város önkormányzata elvi támogatásáról biztosította a szobor újraállítására indított civil kezdeményezést, melyhez csatlakozásra hívjuk fel most Esztergom város összes polgárát, civil szervezeteit, vállalkozóit, gazdasági társaságait! Szeretnénk, ha Erzsébet királyné szobra a millennium évében, 2000 májusában eredeti helyére visszakerülhetne, bizonyítva a civil társadasT , 9 f ** H II /I iy. iWSLl. * mAHR*i Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt a díszvendége s egyben szónoka annak az ünnepi ülésnek, melyet az MVSZ megalakulásának 60 éves évfordulója alkalmából rendezett a szervezet esztergomi csoportja. A szép számban megjelent érdeklődő közönség előtt az elnök nemcsak a szövetség múltjáról, de jelen gondjairól és feladatairól is beszélt. Szekfű Gyulát idézte, aki szerint Mohács kettéosztotta a magyar történelmet: „Kezdetben a jellemünk határozta meg a történelmünket, utána a történelmünk a jellemünket." Ez a „történelmi jellemformálás" ma is tart. A közelmúlt és a jelen politikusairól szólva egy Babits-idézetet citált: „A magyar tragikus hősök bűne nem a cselekvés, hanem a mulasztás". S ez utóbbira bőven akad példa. Az MVSZ jelenlegi feladatairól így szólt: „Kell lenni egy központi akaratnak, mely Magyarországot össze tudja tartani." Majd később így fogalmazott: „Az MVSZ-nek egy új nemzetfogalmat kell elterjesztenie: ez a mozaik-nemzet fogalma. Ez azt jelenti, hogy ha egy kis rész is hiányzik, már nem teljes a kép." Kijelentette: jó lenne, ha a jelenlegi politikusok érdeklődve fogadnák azokat a gondolatokat, melyek a Világszövetségen belül megfogalmazódnak, és munkájukban támaszkodnának e véleményekre. Dr. Amon György, a helyi szervezet elnöke felszólítására a jelenlévők végezetül kérdéseket tettek fel Csoóri Sándornak, aki készséggel válaszolt, majd összefogásra szólította fel a hazáért, a nemzetért aggódó honfitársait. Sz.B.
