Esztergom és Vidéke, 1998

1998-01-29 / 4. szám

6 Esztergom és Vidéke 1998. február 12. Olvasóink írják - kérdezik Kinek az érdeke? Olvasván az Esztergom és Vidéke január 22-ei számában dr. Horváth István cikkét, teljes mértékben egyetértek az ott leírtakkal. Osztozom a közismert régész-muzeológus aggodalmában. Magam is érzékelem a városunkat fenyegető veszélyeket, de túl is megyek ezeken: az a véleményem, hogy a magyar tárgyaló-delegáció nem hazánk érdekeit szolgálja, sőt mintha inkább a szlovákok szájaíze szerint való lenne, amit javasolnak. Felmerült bennem a gondolat, hogy a Helemba-szigetnél vagy Pilismaróinál létrehozott duzzasztógát elsősorban a szlovákok malmára - erőművére - hajtaná a vizet, a megduzzasztott Garam vizét. Úgy hallottam ugyanis, a már felépült, közeli erőmű éppen a vízhiány miatt nem tudott még beindulni. Jó lenne, ha a Nemcsók úr vezette bizottság nem volna ennyire „udvarias", s a mi érdekeinket is szem előtt tartaná. Belánszky László Mennyit érek én egy magyar banknak? Eddig csak a nemzetközi botrányok (pl. a BB-privatizáció) alapján volt fogalmam megítélni, hogy mennyit ér egy bank, ha magyar. Aztán eljött az életemben egy olyan pillanat, amikor a saját bőrömön is tapasztalhattam ezt. Kaptam ugyanis egy tízezer forintos befizetési csekket a fogászattól. Végigjártam a város bankjait, de egyetlen pénzintézetet sem találtam, amelyik engem, a kisnyugdíjast (havi 17. 300 Ft) hitelképesnek „ítélt" volna a fenti összeg erejéig. Még kezesekkel sem! így aztán egyetlen ,Jiitelező bank" maradt számomra: a 78 éves Mária néni, illetve párnaalja. Ó csak annyit mondott: - Majd ha lesz pénzed, megfizeted Lacikám. Hát ennyit röviden a bankkonszolidációról Dezső László Gazdaköri gondok, gondolatok A kárpótlás során újra földhöz jutott őstermelői réteg Esztergomban is nehézségekkel küzd. Hiányzik a pártállam idején lerombolt, megszüntetett eszközök és intézmények sokasága. Ez már akkor kezdődött, amikor a Borjúmezőt (mely vásártér is volt egyúttal) kisajátították és beépítették. Azóta nincs vásár Esztergomban. És nincs szeszfőzde, mázsaház, jégverem, nincs patkolókovács. A környékbeli falvakban igen. De miért nincs mód arra, hogy ezek városunkban is jövedelmezően működjenek? Piliscsévig, Tátig vagy Tokodig kell szállítani, utazgatni az őstermelőnek, ha pálinkát akar főzetni, vagy netán meglazult lovának patkója. A volt Sintérház épülete alkalmas lenne egy jövedelmező kovácsműhely kialakítására. Javaslom, hirdessék meg az állást, adókedvezménnyel tegyék ösztönzővé, hogy a fogattal rendelkező, egyre több őstermelő megpatkolhassa ott lovát, tudjon ekevasat élesíteni, igáskocsit javíttatni. A jégverem és a mázsaház működtetése szintén olcsóbbá tenné a termelést. A Majorban régen működött városgazdálkodás, ahol fajtiszta apaállatokkal lehetett biztosítani a fedeztetést. Miért ne lehetne ma is...?! Régen kiterjedt mezőőri hálózat működött. A csőszök fegyverrel ellátott személyek voltak, és a közbiztonságot szolgálták a határban. Manapság is nagy szükség lenne rájuk, hiszen pincéket, hétvégi házakat törnek fel sorozatosan. De nagyon sok a parlagon hagyott föld is, melyeket már ingyenművelésre is odaadna a tulajdonos, ha lenne kinek. Tenni kellene valamit a város vezetésének - végre a mi érdekünkben is! Kurcz István Mivel fordulhatunk a Városi Gyámhivatalhoz? A Parlament még az elmúlt év tavaszán törvényt alkotott a felnövekvő generáció védelméről. Az ősszel városunkban is megkezdte munkáját a négy fős gyámhivatal. Vezetőjüket, Markuj Lajosnét kérdeztük: - Milyen feladatokat látnak eP. - A november 1 -jén hatályba lépett 1997. évi XXXI. törvény meghatározta a gyermekek alapvető jogait, e jogok érvényesülésének garanciáit és az eljáró szervezetek feladatait, melyeket városunkban a Polgármesteri Hivatal önálló hatáskörrel rendelkező ügyintézői végzik. Illetékességi területünkhöz tartozik Dömös, Pilismarót, Tát és Mogyorósbánya is, tehát közel 40 ezer fő. - Melyek a gyámhivatal legfontosabb feladatai? - Gondoskodik az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátásáról, amennyiben a családi környezetben történő nevelésére nincs lehetőség. A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok részére - társadalmi beilleszkedésük, önálló életkezdésük segítésére - otthonteremtési támogatást állapít meg. A bíróságtól átvett hatáskörben megelőlegezi a bíróság által megállapított gyermektartásdíjat, ha behajtása átmenetileg lehetetlen. Hivatalunkhoz tartoznak az örökbefogadási ügyek, a kapcsolattartási, az szülői felügyeletet érintő ügyek, perindítások, valamint a gyámok, gondnokok kirendelése, irányítása, elszámoltatása. Mi intézük a kiskorúak és cselekvőképtelen személyek vagyoni ügyeit, engedélyezzük a kiskorúak házasságkötését, mi teszünk feljelentést a gyermekek veszélyeztetése vagy a sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt. - Milyen tudnivalót tart még fontosnak! - A gyámhivatal a Városháza földszintjén található, szemben a főbejárattal. Telefonszámunk: 413-000/171 mellék. Ügyfélfogadási idő: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 8-tól 12-ig és 13-tól 17 óráig, valamint pénteken 8-tól 12 óráig. A hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi intézői: Kovácsné Németh Éva, Mármarosiné Tátrai Györgyi és Sáros Ilona. Pálos KERTBARÁT KALENDÁRIUM A rózsák Nincs még egy virág, amely ennyire népszerű volna szerte a világon. Már ie. 4.000 évvel a szépség példaképének hirdetik Babilon ékírásos táblái. A rózsa népszerűségének első európai fellendülése a rómaiak nevéhez fűződik. (Sappho a virágok királynőjének nevezi, Plinius orvosi értékét hangsúlyozza, Seneca téli hajtatását említi.) A rózsakultusz második felvirágzása egybeesik az arab birodalom európai hódításával, később az oszmán birodalom elevenítette fel újra. (Hazánkban ennek emlékét őrzi a Rózsadomb.) Az európai rózsakertészetnek Franciaország volt a bölcsője. Különösen sok köszönhető Napoleon első feleségének, Josephine császárnőnek, aki Malmaison-ban összegyűjtötte korának valamennyi rózsa-változatát. Ma is a franciáknak köszönhetjük a legszebb nemesítéseket. Hazánkban a 150 éves török hódoltság alatt fejlődött legtöbbet a kertkultusz. (A rózsa ugyanis az iszlám szent növénye.) Lippay György esztergomi érsek 1963-ban írt munkájában így csoportosítja a magyar rózsákat: „nemes, közönséges, százlevelű, hollandiai, tarkabarka, sárga, narancsszínű, apró fehér és ecetbe való". Nos a rózsák jelenlegi felosztása alaposan eltér ettől. Külső megjelenésük alapján e növények 10 csoportba oszthatók, de az egyszerűség kedvéért - s főleg a gyakorlati életben - 3 fő csoportot különböztetünk meg, ezek: a teahibridek, a floribundák és a futórózsák. A teahibrideken kívül a tearózsák és a remontánsok alkotják az első csoportot, melynek jellemzője a közepes méret, a zömmel egyesével elhelyezkedő nagyméretű virágok, és a betegségekkel, faggyal szembeni érzékenység. (Ezek a növények alkalmasak leginkább vágott virágnak.) A második csoportba soroljuk a floribundákon kívül a hozzájuk igen hasonlatos polianthákat, a polianthahibrideket és a grandiflórákat. Közös jellemzőjük az alacsony vagy közepes méret, a csoportokban álló, aránylag kisebb méretű virágok és a növények ellenállósága. A futórózsákat a növény nagy mérete, támaszigénye jellemzi, ide soroljuk az ún. parkrózsákat is. (Manapság kezd elterjedni egy negyedik csoportja is e növényeknek, ezek a minirózsák.) Az ültetés ideje ugyan még messze van, de a rózsák leendő helyét elő lehet készíteni a talaj alapos megforgatásával, trágyázásával, és ki lehet választani a helynek és az ízlésünknek legjobban megfelelő fajtákat. (Az időjárás most kedvez e tevékenységeknek.) Csodálatos virágözönt tudnak varázsolni a kert megfelelő helyére ültetett futórózsák, a csoportosan telepített, folyton virágzó floribundák. Fontos azonban, hogy napos helyre ültessük őket, mert különben fejlődésük, virágzásuk nem lesz kielégítő. Nagyon oda kell figyelni a színválasztásra: egyes színek ronthatják vagy erősíthetik egymás hatását. A kertészetek ma már igen nagy választékot kínálnak, fontos azonban, hogy csak ismert, garanciát vállaló árusítóhelyről vásároljunk, különben kellemetlen meglepetésekben lehet részünk. Igen jó összhatás érhető el a sárga, piros és rózsaszín különböző, egymáshoz illeszkedő árnyalataival, különösen azokkal a rózsákkal, melyek önmagukban is több színt egyesítenek. Egy javaslat kertünk rózsaágyásának összeállítására: Königin der Rosen TH (piros-vajsárga), Fee FI (sötét korallszín), Wiener Charm TH (középsárga), Mysterium FI (sötét- és világossárga), Gilda TH (vajszínű), Tipp-topp FI (korallszín, Kalotaszeg TH (narancssárga-rózsaszín), Maros TH (sárgakorall). Mindezek mellé egy futórózsát Sympathie F (piros). A kiválasztott rózsákat - kellő visszametszés után - közvetlenül a fagyok elmúltával kell elültetni. Fontos az alapos beöntözés. A gyökeret csak akkor kell metszeni, ha sérült, a föld feletti részt viszont alaposan vissza kell vágni: elég, ha 3 hajtást hagyunk meg, s mindegyiken 3 rügyet. Aki ezután akar rózsát telepíteni, járjon el körültekintően, aki pedig már rendelkezik rózsaágyással, vizsgálja meg, nem kellene-e kicserélnie a nem megfelelő rózsafajtákat.