Esztergom és Vidéke, 1998

1998-10-01 / 38. szám

KOZULUK VÁLASZTHATUNK! - a 3. és 4. oldalon a jelöltek kerületenkénti névsorát, a pártok és egyesületek listáit közöljük ESZTERGOM es VIDÉKE 1998. okt. 1.-38. sz. * POLGÁRI HETILAP Ára: 50 Ft A képviselő-testület ünnepi ülése „Mi is tudtuk volna, mit kell tennünk, de cselekedtük azt, ami lehetséges volt." Ez a Deák Ferenctől vett idézet volt a mottója dr. Könözsy László polgármester megnyitó beszédének Esztergom város képviselőtestülete ünnepi záróülésén, szeptember 25-én este. A megnyitó után a bizottságok elnökei értékelték részterületük eredményeit. CsernusnéLáposi Elza elismerte: a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság nem tudta maradék nélkül teljesíteni, amit kitűztek maguk elé, s amit a lakosság is elvárt tőlük. Bár a kultúra és a sport területén határozott előrelépés tapasztalható, s támogatásuk jelentősen emelkedett, az idegenforgalomban semmi haladást nem tudtak elérni. A beszámoló egészéhez az alábbi megjegyzést fűzte az elnöknő: „Hiányoltam az anyagból a józan kritikát." Miavecz Jenő sikeresnek értékelte az Oktatási Bizottság munkáját. Kiemelte: a város biztosította az oktatási intézmények működésének nyugodt körülményeit; ugyanakkor elmondta, vannak megoldásra váró feladataik is, ezek közül legégetőbb a középiskolák létesítmény-gondjainak felszámolása. Dr. Magyarsóki Ferenc izgalmasnak és mozgalmasnak nevezte az Egészségügyi és Szociális Bizottság négy éves munkáját. Részletezte az eredményeket, és megköszönte mindazok tevékenységét, akik a sikerekhez hozzájárultak. A jövőbeni feladatok közül a kórházi műszerbeszerzéseket emelte ki. Dr. Etter Ödön megnyugtatta a jelenlevőket: nem védőbeszédet kíván mondani. Csupán érzékeltetni akarta mindazt a rengeteg munkát, amelyet a Városfejlesztési Bizottság végzett az elmúlt években. Több mint ezer együtt töltött munkaórát tudhatnak maguk mögött. S bár sok nehézséggel kellett megküzdeniük, a városgazdálkodás megfelelő volt, a városfejlesztésben is jelentős eredményeket értek el. „ Utódaink tegyék a dolgukat ugyanolyan ügybuzgalommal, mint ahogy mi tettük!" - fejezte be felszólalását a bizottság elnöke. Dr. Berbik István így kezdte értékelését: „A pénz szagtalan. Ilyen - tehát botránymentes - volt a Pénzügyi Bizottság munkája is." Hangsúlyozta: jogkörük s ezáltal munkaterületük is szélesedett. Sikernek könyvelte el, hogy a város hitelállománya több mint a felére csökkent, ugyanakkor az adóbevétel lényegesen nőtt. Derültség fogadta alábbi mondatát: „Nem akartuk növelni az adóterheket, nem találtunk ki új adókat, ... de a hídadót örömmel bevezettük volna." Befejezésül óvva intette utódaikat attól, hogy a jelenlegi országos hitelpolitikát kövessék, ha nem akarják csődbe vinni a várost. Reményi Antal a Kertvárosi Rész-önkormányzat munkáját értékelve nagymértékű fejlődést konstatált a városrészben. A jelentős beruházások ellenére is lát azért még hiányosságot: továbbra sem kielégítő Kertváros közbiztonsága. Juhász Albin szerint érdekes színfoltot hozott a város életébe a kisebbségi önkormányzatok, valamint a Nemzetiségi és Etnikai Bizottság létrejötte. A bizottság elnöke jónak ítélte a lengyel és a német önkormányzat működését, némileg ellentmondásosnak a szlovákok munkáját, a cigány etnikum szervezeti életében azonban még jelentős fejlődést tart szükségesnek. „Hiányzik a városból a cigány értelmiség - mondta többek között -, amely vezetője lehetne ennek a hátrányos helyzetben lévő etnikumnak. Sajnos, néhány jószándékú ember még nem tud csodát művelni." Dr. Könözsy László zárógondolataival ért véget a napirend vitája. „Mikor eredményeinket soroljuk - mondta többek között ne felejtsük, hogy milyen súlyos gondokat örököltünk." Rámutatott arra a sajnálatos jelenségre is, hogy az utóbbi években a város lakói azt is a testülettől kérték számon, amihez semmi közük sem volt. Figyelmeztetett, ne csak az eredményeket soroljuk, mondjuk el azt is, ami nem sikerült. S mindjárt hozott is fel néhány példát: a Török-fürdő ügye, a magánlakások kényszertatarozása, a közbiztonság, a középiskolák létesítmény-gondjai, a Mária Valéria híd, a katolikus egyetem, az Alkotmánybíróság - bár ez utóbbi kudarcok nem a város vezetésén múltak. Sorolta a polgármester az eredményeket is. Ezek közül legfontosabbnak tartja, hogy 50 év után végre újra régióközpont lett Esztergom, hogy sikerült jelentős gyárakat városunkba telepíteni, s ezáltal leszorítani a munkanélküliséget, hogy beindult a lakásépítés, és hogy az önkormányzat úgy tudta rendezni a város anyagi ügyeit, hogy közben a lakosságra csak a minimális, elkerülhetetlen terheket rótta. Végezetül a polgármester megköszönte a képviselők, a bizottsági tagok és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkáját, majd így fejezte be záróbeszédét: -Jó volt Önökkel együtt dolgozni. A súrlódásokat mindig el tudtuk simítani, s ami számomra különösen öröm: együttműködésünk négy éve alatt nem voltak botrányok a városvezetésben... A szigorú gazdálkodás és ellenőrzés eredménye, hogy van kellő tartalékunk, s a megteremtett biztos gazdasági alapok kellő lehetőséget nyújtanak utódainknak a további fejlesztésre. Az ülés végén a jelenlévők egyöntetűen fogadták el a beszámolót, majd a polgármester emléklapokat adott át a képviselőknek. * Szeptember 25-i ülésén -utólag felvett, sürgősségi napirendi pontként - úgy döntött a képviselő-testület, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került kórháznak 3 millió forint összeghatárig támogatást biztosít a fűtés megkezdéséhez. A döntés előzményei a következők: a Vaszary kórház belgyógyászatán fekvő egyik beteg - Dudás néni - mozgásképtelen lévén megkérte lányát, szóljon már valakinek, mert a kórházban nincs fűtés, hidegek a kórtermek, s ahogy a kórházi dolgozóktól hallotta, egyhamar nem is fognak fűteni, mert nincs rá pénz. Az illető felhívta szerkesztőségünket, próbáljunk hangot adni lapunkban e problémának. Munkatársunk telefonon felhívta dr. Könözsy László polgármestert, nem tudna-e ez ügyben segíteni. A polgármester alig egy óra múlva visszahívta lapunkat, s elmondta, hogy bár sem a kórháznak nincs pénze a fűtésre, sem a fenntartó szerv, a megyei önkormányzat nem tud e célra most pénzt biztosítani, a rendelkezésére álló polgármesteri keretből azonnal átutal 400 ezer forintot a kórháznak, hogy még a hivatalos fűtési szezon előtt megkezdhessék a fűtést, ha a szükség úgy kívánja. Kérte a polgármester, nyugtassuk meg az érintetteket. Ezután került sor a fent jelzett testületi döntésre. A gyors segítséget ezúton is köszönjük! A többi már a kórház vezetésén múlik... Sz.B.