Esztergom és Vidéke, 1998

1998-09-17 / 37. szám

!• rr ii •• KULONKIADAS JOVO CSÜTÖRTÖKÖN! Benne: a képviselő-testület számvetése az elmúlt négy évről ESZTERGOM es VIDEKE 1998. szept. 17.-37. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft A Honvédtemető és a Palkovics-pad felújításáról Bár városunk központjának építkezésektől, bontásoktól változatos képe csak a megszépülés reményét hordozza, örömmel tapasztalhatjuk, hogy helyreállították a peremterületek két emlékhelyét, az 1848/49-es Honvédtemetőt és a Palkovics-padot. Önkormányzati kezdeményezésre, nagyobb részt ennek anyagi támogatásával nyerhették vissza megközelítően eredeti állapotukat, régi méltóságukat. Amit nemcsak a természet vagy az időjárás bontott, pusztított. 1997 őszén a temető leromlott állapota és a forradalom közelgő 150. évfordulója indokolta, hogy Esztergom Város Önkormányzata az illetékes minisztériumhoz pályázatot nyújtson be a honvédemlékmű helyreállítására. A Művelődési és Közoktatási tárca Magyar Millenniumi Emlékbizottsága ezt elfogadva a költségek 30 százalékának, azaz 800 ezer forint folyósítását vállalta - tudtuk meg Molnárné Király Évától, a műszaki kivitelezésért felelős Városfejlesztési Iroda megbízottjától. A több mint 2,5 millió forintos beruházás hiányzó összegét a város költségvetése fedezte. A téli előkészítő munkát követően a kivitelezést a Reston Kőrestaurátor Kft-re és a kerítést kicserélő, fákat ültető Silvanin Kft-re bízták. Fakeresztek kerültek a sírhalmokra, az egykori hársfaligetet idéző csemetéket is beásták: amit tudtak, pótoltak most - ám Palkovics Károly kormánybiztos, alispán eredeti rabláncainak sírja kerítésének eltűnése helyrehozhatatlan hiányt hagyott hátra. További hársfák ültetésével, zúzottkő leszórásával már az ősszel befejeződik az új kapuval díszített Honvédtemető rendbehozatala, amit hivatalos átadás nélkül vehet ismét gondjaiba a Városi Tűzoltóság, munkájukért köszönetet érdemelve. A Palkovics-padot környező partszakasz megtisztítását az Esztergomi Evezősök Hajós Egylete vállalta - és e példás összefogásnak köszönhetően ma kulturált, Dunára néző, szép emlékhelyen ülhetnek le itt a „megfáradt homlokú" sétálók. A gondozást a Honvédtemetőben és a Palkovics-padnál is elvállata egy-egy intézmény, de természetesen a város polgárainak megbecsülése, figyelme lenne a legjobb biztosíték a felújított állapotok megőrzésére, megtartására. Mert csaknem kétmillió forintot emésztett fel a város vagyonából a két helyreállítás, amit csak kisebb részben lehet a természet, az időjárás számlájára írni. Istvánffy Miklós Konferencia a múltról - a jövőért Szeptember 10-én délután „A barokk Éurópa és Esztergom" címmel konferenciát tartottak a Technika Házában. Mint megtudtuk, a barokk kultúra programját az EU Kulturális Központja indította el azzal a céllal, hogy az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételéhez hozzájáruljon. Magyarországon elsőként az esztergomi MTESZ karolta fel e kulturális missziót, és tartotta meg az országos nyitókonferenciát. A rendezvény házigazdája, Németh János üdvözölte a megjelenteket, majd Durzák Anna tanárnő egy Zrínyi-verssel, és ifjú növendéke, Bakai Márton egy Vivaldi-művel idézte fel a barokk kor hangulatát. Laár Tibor, a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának koordinátora mondott rövid bevezetőt, hangsúlyozva, hogy e konferencia elindítója lehet az ország bekapcsolódásának az európai kultúrturizmusba. A konferencia első részében három előadást hangzott el: „Természettudományok a magyar barokk koréiban" (dr. Szabadváry Ferenc), „A technikai fejlődés és mérnökképzés a 17-18. századi Magyarországon" (dr. Németh József), „Barokk ötvös emlékek az esztergomi Kincstárban" (Cséfalvay Pál). Az előadások a barokk kori Magyarország technikai és művészeti életét mutatták be - képekkel gazdagon illusztrálva. Megtudhattuk többek között, hogy hazánk ipara európai szintű volt abban az időben. A szünetet követően dr. Czigány István tartott előadást „Hadügyi forradalom és a magyar királyság a barokkkorszakban" címmel, majd a kor esztergomi vonatkozásait ismerhettük meg: „Mikoviny ésFabriciusKovács János munkássága Esztergom térségében" (dr. Deák Antal András), „A nemzetiségi kultúrák és a polgárság kialakulása Esztergom vonzáskörzetében" (Pifkó Péter), „A barokk kor Esztergomban" (dr. Horváth István) , „ A z esztergomi barokk ép ítészét helye Európában" (dr. Prokopp Mária). Ezek az előadások is gazdag képanyagot vonultattak fel. Az előadás-sorozat végén Németh János foglalta össze a hallottakat, hangsúlyozta, hogy a barokk kori Magyarország kiemelkedő eredményeit az összefogásnak köszönhette. Ez az a kor, amelyből erőt meríthetünk jövőnk jobbá tételéhez. A konferencia befejezése után Németh János nyilatkozott lapunknak, s az alábbi összegző gondolatait mondta el az összejövetelről: - Amikor a rendezvény célja és tartalma meghatározásra került, felvetődött az aktualitás kérdése. Mennyire tud a ma emberéhez szólni, milyen üzenetet adhat a 3-4 évszázaddal ezelőtti kor? (Folytatás a 3. oldalon)