Esztergom és Vidéke, 1998

1998-01-29 / 4. szám

MELLÉKLET Az Esztergom és Vidéke ráncsimító melléklete, az érdekességek tárháza Szerkeszti: SZÁNTHÓ BARNA II. évf. 1. szám A JOSLAS Bizonyára mindenki ismeri Nostradamus nevét. A 16. században élt asztrológus és orvos akkor szerzett hírnevet magának, amikor pontosan megjövendölte II. Henrik francia király halálának időpontját és körülményeit. Azt mondták róla, hogy képzeletben képes volt térben és időben utazni. Nostradamus előre meglátta a világtörténelem legfontosabb eseményeit: I. Károly angol király kivégzését, Napoleon felemelkedését és bukását, a két világháborút, Kennedy elnök meggyilkolását, az 1991. évi Öböl-háborút. Természetesen neki is voltak olyan próféciái, amelyek nem váltak valóra, de ezek száma elenyésző a beteljesültekhez képest. Nostradamus négysoros strófákban írta le látomásait, amiket sokan próbáltak megmagyarázni az idők során. A tamáskodók persze joggal mondják, hogy utólag könnyű belemagyarázni egy, a mai ember számára kissé zavaros versikébe valamilyen történelmi eseményt, de úgy gondolom, mégis érdemes róla beszélni. Néhány példa: „A fiatal oroszlán legyőzi az öreget a párharc csataterén: átfúrja aranykeretbe zárt szemét; egyszerre két sebtől hal azután kegyetlen halált." A négysoros valószínű magyarázata: A ,fiatal oroszlán" Montgomery, az t

iöreg oroszlán ', aki párviadalban meghalt, II. Henrik. Átfúrták a szemét, bár rajta volt sisakja. Majd szörnyű szenvedések után, amit ellenfele kettétört lándzsája okozott, halt meg. Megjövendölte azt a végzetesnek kikiáltott döntést, hogy Horthy Miklós tengernagy elfogadta a Hitler álnapot látták, amikor meglátták a félig disznóembert; Zaj, sivítás; azt észlelik, hogy csatát vívnak az égen: Beszélni hallják az oktalan állatokat." Bármilyen légicsata képe lehet ez. Az éjszakai nap valamiféle robbanás, a félig disznóember a pilóta sisakban és gázmaszkban, aki a földi Milyen lesz a jövő? 1M.|A*U |*r/ B ftuoí. tal felajánlott segítséget": „A nagy Németországnak egy kapitánya színlelt segítséget fog nyújtani, királyok királyaként segíti Magyarországot, lázítása nagy vér áldozatot okoz." Meglátta a horogkereszt magasba ívelő pályafutását is: „A nagy pápa a háborúpár tik oldalán, akik lefogják igázni a Duna mentét, Hajlított kereszttel üldöznek foglyokat..." Technikai fejlődéseket vetített elénk „Aztfogják gondolni, hogy éjszaka a állomással vagy társával rádión tartja a kapcsolatot. „Egy napon baráttá lesz a két nagy vezér; nagy hatalmuk tovább látszik növekedni: Az új fold hatalmának tetőpontján lesz, s a vérembernek jelentik megszámlálását." Mi másra is vonatkozhatnának ezek a sorok, mint a hidegháború végére. Amerika, „az új föld" és Oroszország békéjére. A „vérember" elnevezés valószínűleg Gorbacsov jól ismert szépséghibájára utal. Természetesen vannak olyan jövendölései, amelyeknek már be kellett volna következniük Nostradamus időmeghatározásai szerint. Ilyen téves jövendölés például a Texast és Mexikót megtámadó moly méretű óriásbaktériumok, a teljeskörű szexuális szabadosság, az a boszorkánytalálkozó, amelynek során ledőlnek a piramisok. Nostradamus rengeteg borzasztóbbnál borzasztóbb eseményt jósolt a jövőre. Előrevetíti pl. New York megmérgezését. (Ebből mindenesetre már mára is igaz, hogy a vizeket kénnel szennyezik). A2008-as Olimpia idejére tömegmészárlást jósol. Szerinte egy új Dzsingisz kán születik, aki birodalmakat igáz le. 1998. március 5. és május 2. között várható egy nagyméretű éhínség, amely túlszárnyal minden korábbit. Nostradamus szerint 2003-ra tehető az orosz-amerikai barátság meglazul ása-valószínűleg kínai behatásra -, ami feltehetőleg háborúval jár. Hogy mi a reménység az emberiség számára Nostradamus szerint, ha mindezt túléli? Jó egy évezredes békének nézünk utána elébe. Reméljük ezzel a megállapításával nem téved túl nagyot. -aEgy barátom nevetve mesélte, hogy egyetemista korában, mikor a kollégiumban egy meteorológussal lakott egy szobában, könnyű dolga volt, ha tudni akarta, milyen időre számíthat. Ha társa esernyővel ment el reggel hazulról, tudta, hogy aznap ragyogó, napos idő lesz. Ha könnyedén öltözött, biztosra lehetett venni, hogy hűvösre fordul az idő. Tény, a meteorológusok gyakran voltak az ugratás céltáblái. Nem kell ahhoz nagy tudomány - mondják a laikusok hogy eldönthessük, milyen időre számíthatunk. Hiszen kinézünk az ablakon, s ha nyugat felől borul, valószínű, hogy esni fog. Ha ugyanezt télen konstatáljuk: havazás várható. Ha azt látom, hajladoznak fák: szeles időre számíthatunk. Az időjóslás egyidős az emberiséggel. De a hajdani „meteorológusok", a sámánok nagyobb megbecsülésben részesültek. Pedig nekik nemcsak meg kellett jósolni az esőt, hanem elő is kellett idézni, legalábbis, ha nem akarták elveszíteni renoméjukat. Az esőcsináló szertartások, varázsszavak valószínűleg hatástalanok lettek volna, ha a „mester" nem tudta volna évtizedes gyakorlatából, mikor érdemes hozzáfogni a „hókuszpókusz"hoz, mikor várható nagy valószínűséggel csapadék. Van, aki megérzi az időjárás változását. Nemcsak egyes állatok képesek erre, de sok ember is. Némely állat pl. nyugtalan lesz a vihar közeledtét • Az időjóslásról érezve, a beteg emberek közül pedig sokan fájdalmaik erősödéséből következtetnek egy új időjárási front betörésére. Az időjóslás szimbólumává vált az üvegbe zárt béka, amely állítólag felmászik a létrán, ha az időjárás megváltozását érzi. A természetben élő emberek megfigyelései évszázadokon át öröklődtek apáról fiúra. Egy némi gyakorlattal rendelkező pásztor bizonyos jelekből ma is meg tudja jósolni, milyen idő várható. Ha vörös az ég alja, szél kerekedik, ha ugat a róka, alaposan le fog hűlni az idő. Lanyha lesz a tél, ha ősszel sok az egér, de kemény tél várható, ha a mókus sok tobozt gyűjt. Közismertek az egyes napokhoz fűződő hiedelmek, amelyek persze szintén hosszú megfigyelések eredményei. Legismertebb talán a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez fűződő mondás: Ma fény lik gyertyaszentelő, a tüzelődet vedd elő" Ha ilyenkor napos az idő, még sokáig tart a tél. Úgy is mondják: ha ilyenkor a medve kijön a barlangjából, s meglátja a napot, visszamegy s alussza tovább téli álmát. Egyes vidékeken ez a mondás járja: fekete karácsony - fehér húsvét" tehát: ha december végén nincs hó, április elején még várható havazás. De ki ne ismerné Jégtörő Mátyást vagy Sándort, Józsefet és Benedeket, akik zsákkal hozzák a meleget. (E néphiedelmekről tavaly részletesen írtuk a Tarka-Barka , Jeles napok, népszokások" című sorozatában.) S ha nem válik be a jóslat? Hát A JOSLAS HUMORABOL A jósnőhöz elmegy egy fiatal férfi, és kéri, hogy jósolja meg a jövőjét. - Uram, Ön a betegségeket még hírükből sem fogja megismerni közli vele hosszú hókuszpókuszok után a jósnő. A fiatalember rémülten kiált fel: - Úristen, akkor miből fogok megélni? Hiszen orvos vagyok,.. * * * Egy középkorú úrnak e szavakkal jósol a jövendőmondó: - Áz Ön egész élete a savanyúság jegyében folyik le. - Nem csodálom, hiszen ecetgyáros vagyok! Istenem, tévedtünk! A kivétel különben is erősíti a szabályt. Mondják, az utóbbi évtizdek civilizációs ártalmai jelentós mértékben megváltoztatták a légkört, s ezzel együtt a légköri jelenségeket, az időjárást is. így e régóta tapasztalt törvényszerűségek sem biztos, hogy megállják még a helyüket. Ritkul az ózonréteg, melegszik a légkör, a fagyhatár féltekénken egyre északabbra húzódik, olvadnak a jéghegyek, s nem tudni, néhány évszázad múlva lesz-e még valami érvényben a mai most még többnyire beváló - népi időjárási hiedelmekből. A mai meteorológia persze már korszerű módszereket használ. A műholdfelvételeken jól észlelhető a felhőzet mozgási iránya és sebessége, sőt sűrűsége is. így könnyen kiszámítható, milyen irányból, milyen sebességgel, milyen jellegű front közeledik hazánkhoz. Európa különböző városaiból érkeznek a rendszeres jelentések, amikből szintén sok minden kiszámítható hazai időjárásunk alakulásáról. Ha tehát napaság egy meteorológus ernyő nélkül megy el otthonról, abból két dologra lehet következtetni: vagy derűs idő lesz, vagy feledékeny a meteorológus. De az is lehet persze, hogy elvesztette az esernyőjét. így hát a rizikófaktor továbbra sem elhanyagolható. SzJB.