Esztergom és Vidéke, 1998

1998-07-09 / 26-27. szám

// Szeszély Az Esztergom és Vidéke nyári melléklete NŐKRŐL - NEM CSAK NŐKNEK! Szerkeszti: Kis-Szölgyémy Emilía I. évf. 2. szám -1998. július 9. Illetve a Babits Mihály Városi Könyvtár széles olvasókörének nem is szükséges ez a bemutatás, hiszen dr. Bárdos Istvánná Hegedűs Erzsébet­nek 25 éve ez a munkahelye. 1973­ban került városunkba, s először könyvtárosa, majd immáron 10 éve igazgató-helyettese az intézménynek. - Az ilyen családias közösségben szükségszerű, hogy a vezető és helyet­tese közösen dolgozzon, időnként szinte egybe is mosódik a két pozíció. Természetes volt tehát, hogy Nagy fa­lusi Tibor igazgató úr nyugdíjba ké­szülődésekor Te pályázd meg a he­lyét? - érdeklődőm Erzsikétől - Igen, mondhatom azt is, hogy szinte az ő biztatására, kezdeménye­zésére történt mindez. A folyamatos­ság is azt kívánta, hogy pályázzak. - Július elsejétől vezeted a könyv­tárat. Ilyenkor, induláskor nyilvánva­ló, hogy a terveidről, ötleteidről kí­váncsiskodjam. - A pályázatomban két alapvető dolgot fogalmaztam meg. Először is a nagy könyv tár-terem tők - gondolok itt Martsa Alajos igazgató úrra vagy akár Tiborra, a közvetlen elődömre -, megkezdeti munkáját, örökségét sze­retném folytami. Elsősorban a könyv­tár szellemi alkotóműhely jellegét formálták ők, ez volt újdonság 30 év­vel ezelőtt. Martsa úr gyűjtötte össze először a város művészeit (képzőmű­vészeket, írókat, költőket), s szinte „szellemi fellegvár" alakult ki az in­tézményben. Nagyfalusi Tibor foly­tatta s továbbfejlesztette ezt a közös­ségformáló munkát. O 1975-benvette át a Prímás-sziget akkor még jó álla­potú, viszonylag új könyvtárát. Elő­ször Esztergomi Műhely címmel indí­tott rendezvény-sorozatot, ami Esz­tergomi Irószobák néven folytatódott. Jelenleg Esztergomi Útravaló gyűjtő­névvel illetjük azt az alkalmi rendez­vény-sorozatot, ami évente 2-3 ízben gyűjti össze a városunkból elszárma­zott művészeket. Egyszóval, ezt a - Az Internetbe is bekapcsolódtatok... - Igen, mint ahogy arról már a lap is tudósított.. Sokan igénybe veszik szol­gáltatásként a lakosok közül, levelez­nek, programokatkészítenek... Egyszó­val élő ez az új lehetőségünk is. - Munkatársaid el tudják látni a megnövekedett feldatokat ? - Tíz szakalkalmazottunk van, s ez Bemutatjuk könyvtárunk új igazgatóját szép hagyományt szeretném folytat­ni, s ebben számítok Tibor segítségé­re, munkájára nyugdíjas éveiben is. - Hallhatnék valamit terveid másik részéről is? - A számítástechnika könyvtári használatának még alaposabb fejlesz­tését tűztem ki másik célomul. Tíz éve egy pályázat útján jutottunk az első gépekhez, s azóta fokozatosan épül a hálózatunk. Jelenleg öt különálló egység alkotja gépparkunkat. - A könyvtár állományát már e technika segítségével tartjátok szá­mon? - A kézikönyvtár anyaga már a szá­mítógépben van, sőt az utóbbi három év vásárlásait is rögzítettük. A szép­irodalom gépi feldolgozása folyama­tos, jelenleg A-tól D-ig jutottunk el... - S Ti, humán szakemberek már ilyen jól elsajátítottátok az informati­ka rejtelmeit? - Van egy nagyon ügyes fiatal szak­emberünk, Borlay Gergő, aki segít nekünk, ha zavarbajövünk. a létszám kb. elég az olvasótábor ki­szolgálására. - Hogyan alakul az olvasói lét­szám? - örvendetesen több a látogatónk, mint néhány éve. Ez részben a meg­emelkedett könyváraknak, részben pedig szolgáltatásaink bővülésének tulajdonítható. - S a beszerzési keret mire elég? Köztudomású, hogy ma a kultúra a mostohagyermek sorsát éli... - Sajnos az 1,1 millió forint, amivel évente gazdálkodhatunk, nagyon ke­vés. A jelenlegi törvény ennek több mint kétszeresét írja elő. (Ez a város lakosságának függvénye, Esztergom esetében 2,7 millió Ft lenne.) No, de ez jelenleg utópia. A valóság, hogy minden lehetséges pályázaton indu­lunk, így például most nyertünk 300 ezer forintot a gyermekkönyvtár gya­rapítására. Bizony, már nagyon aktu­ális ez a frissítés, hiszen - különösen a kézikönyvtári rész - nagyon hiá­nyos; kevés a lexikon, ami a gyerekek ismeretszerzéséhez, kutatásaihoz el­engedhetetlen. - Tudsz-e még említeni hasonló vo­lumenű pályázati lehetőséget? - Igen, éppen most adtunk be az önkormányzattal közösen a miniszté­riumhoz egy pályázatot. A Könyv­tárbarát Önkormányzat pályázatra a város 500 ezer forintot ajánlott meg, amihez a minisztérium ugyanennyit tesz hozzá. Ez az 1 millió lényeges segítség lenne nekünk. Egy Soros-pá­lyázaton is indultunk, aminek tétje 4 multimédiás számítógép a megfelelő kiegészítőkkel együtt. Ez kb. 2 milli­ónyi értéket jelentene, ennyivel gya­rapodna könyvtárunk. - Mi az, amit a könyvtárállomány gyarapításán kívül vezetőként még fontosnak tar tsz? - Nézz körül, milyen lepusztult, sze­gényes ez az épület. 31 év alatt, mióta működik, szinte semmi felújítás nem történt Nincs benn a gázfűtés, kopott a parketta, lelakott az egész ház... Nagyon ráférne egy alapos felújítás. - Látom, hogy terveid nagyon konkrétak, határozottak... Mit tennél még hozzá az eddigiekhez? - Csupán annyit: szeretném a mun­kámat jól csinálni, hasonlóan, mint elődeim... - Az olvasók és a magam nevében szeretettel köszöntelek új pozíciód­ban, s kívánom, hogy valósuljanak meg vágyaid, elképzeléseid. Egyéni életedhez is sok-sok örömet kívánok, a 13 hónapos kislány-unokád mellé pedig még néhány ilyen szép és ara­nyos csöppséget! K-Sz.E. Néhány évtizeddel ezelőtt nem be­széltünk a csontritkulásról. Csak tud­tuk, és elfogadtuk, hogy ha a csont idősebb korban törik, nehezen vagy egyáltalán nem forr össze. Néztük a kétrét görnyedt, hajlott gerincű öreg­asszonyokat, és azt mondtuk: ilyen is tud lenni az öregség. Dr. Bérces Mag­dolna reumatológus főorvos szerint, mióta elkezdődtek a csontsűrűség­szűrő vizsgálatok, megdöbbentő szá­mú csontritkulásos beteg került or­voshoz. - Hihetetlenül sok a csontritkulás. Szinte mind eléri azt a határt, amikor már kezelni kell. A betegeket korán gondozásba kell venni, mert később, ha a csontritkulásnak nagyobb mérté­két állapítják meg, sokat tenni már nem tudunk. - Beszélhetünk itt megelőzésről? - A csontmennyiségünket gyerek­korban alapozzuk meg a bevitt kalci­ummal, D-vitaminnal és a mozgással. Később nem lehet pótolni úgy, ahogy kellene. -Mit tegyenek a szülök a „megala­pozásért" ? - Már csecsemőknek adagolják a D-vitamint és a különböző vitamino­kat, ezt a gyerekgyógyászok gondo­zás keretében nagyon jólszervezetten csinálták és csinálják, ezzel nincs Nemere Ilona: A REUMATOLÓGUS (II.) Nyári beszélgetés az oszteoporózisról gond. Ameddig lehet, anyatejet kell adni a piciknek, és azután is fo­gyasszanak sok tejterméket. És na­gyon-nagyon fontos: sok mozgás a szabadban! - Sportolásra gondol? - A sporttal az a gondom, hogy ha versenyszerűen sportolnak, akkor túl­hajtják a gyerekeket. Az iskolai torna­órák nagyon jók, de a jó eredményhez ez túlságosan kevés. Meglep, hogy nagyon sok a gerincferdüléses gye­rek. Kellene az úszás és a gerinctorna. Nem a túlzásba vitt atlétika, hogy mi­nél nagyobb eredményeket érjenek el, hanem a szép lassú talajtorna. Ezzel szemben az iskolában fél napot ülnek az iskolapadokban, aztán otthon a té­vé vagy a számítógép előtt. Hát mikor mozogjon az a gyerek? - Hogyan lehetne elérni a gyere­keknél, hogy igényeljék a mozgást? - Játékos programokkal kellene rászoktatni őket. Persze itt nem szá­mítógépes játékprogramokra gondo­lok. - Itt a szünidő, foorvosnö milyen aktuális tanácsokkal látná el a vaká­ciózó diákokat? - Sokat kiránduljanak, ússzanak, sportoljanak. Az erős napsütést kerül­jék, de amikor nincs tűző nap, akkor minél többet legyenek kint. Sok gyü­mölcsöt egyenek, a húsfélét meg az édességet ne vigyék túlzásba. A nya­ralás jelentse azt, hogy a szabadban töltik az időt, és nem a tévé előtt. - A csontritkulás nagyobb arány­ban sújtja a nőket. Összefügg ez a terhességgel? - Nem. Valóban nagyobb a kalci­um- és a vitaminszükséglet a kisma­máknál. De ha valaki egészségesen étkezik, az elég, nem kell kétszer annyit enni, mert valaki kisbabát vár. Kicsit komolyabban kell venni a vita­min- és a kalciumbevitelt, de a terhes­gondozáson erre különben is felhív­ják a figyelmet. Ha a kismama betart­ja a tanácsokat, és kellően mozog, tornázik, baj nem lehet. Örömmel mondom, hogy most már sok kisma­mát látok úszni. Ha vigyáz, hogy meg ne fázzon, túlzásba ne essen, a leg­jobb, amit tehet: a rendszeres úszás. Persze ha többször szül, vagy idősebb - most már egyre több harmincon fe­lüli anyuka vállal gyereket-, akkor az elmondottakra még jobban oda kell figyelni. - Gyerekeknél is, felnőtteknél is említette az egészséges étkezés fon­tosságát. Mit együnk, mit igyunk, ha ennek eleget akarunk tenni? - A legfontosabb a tejtermékek fo­gyasztása. Azon belül is legjobbak a kemény sajtok: trappista, ementáli. Igyunk kefirt, joghurtot, aludttejet, ezek nagyon nagy mennyiségben tar­talmaznak kalciumot. A főzelék- és zöldségfélék is tele vannak ezzel a fontos ásványi sóval. Na meg a mag­vak! Azok most divatosak is! A bab­nak és a borsónak is elég magas a kalcium tartalma. -Ha nem a terhesség az ok, mégis miért a nőknél gyakoribb a csontrit­kulás? - Mert a klimax körül megváltozik a hormonháztartásuk, ösztrogénhi­ány alakul ki, a csontképzéshez vi­szont éppen erre van szükség. A nők ezért veszélyeztetetettebbek, mint a férfiak. Hormonpótlást egyre több esetben alkalmaznak, de nagyon szo­ros kontrollra van szükség, szigorúan be kell tartani a mammográfiai és az (Folytatás a következő oldalon!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom