Esztergom és Vidéke, 1998

1998-05-07 / 18. szám

8 Esztergom és Vidéke 1998. május 7. Gizella-nap Esztergomban Ez év április 25-én harmadszor emlékezett meg Esztergom Német Kisebbségi Önkormányzata - bevonva közelebbi Leányvár, Piliscsév, Csolnok, Tát és távolabbi Kecskéd, Tarján - nemzetiségiek által lakott településeinek hagyományőrző csoportjait, hogy méltóan emlékezzünk meg Szent István király és Boldog Gizella házasságkötésének 1003. évfordulójáról, és ezáltal a magyar és a német nép több mint ezeréves kapcsolatáról. Apiliscsévi asszonykórus egyik daláDr. Könözsy László megbízásából készül Szentgyörgymező XX. századi történelmének összeállítása. Az adatgyűjtés során Zajácz Júlia mondta el, hogy az 1948-as államosításkor az Olvasókör százlaja nem tűnt el, nem semmisült meg, mert Ő még a 60-as években látta a plébánia padlásán. Könözsy Béla, az Egyházközség világi elnöke viszont már nem találta ott a zászlót. Holop Ferenc és Németh Vince kertbarátköri tagok tovább kutattak és munkájukat siker koronázta, mert április 21 -én a zászlót megtalálták. Most biztos helyen várja, hogy a hosszú tárolás alatt keletkezett sérülések kijavítása után újból felavatásra kerüljön és mint becses ereklye dísze legyen a Szentgyörgymezői Olvasókörnek. A zászlót 1902-ben dr. Babura László elnök a Mária Nosztra-i irgalmas nővérekkel készíttette el 340 Koronáért. (Ennek fedezetéül az az 1008 Korona szolgált, amely gyűjtésből, színielőadások bevételeiből és adakozásból jött össze.) A zászló egyik oldala fehér, a másik égszínkék selyem. Körül aranyrojt szegélyezte, két sarkán aranybojttal. A kék mezőben Szűz Mária képe, karján az isteni Kisdeddel. A kép körül a hímzett felirat: nak üzenete egyszerűen és bölcsen szólt: „... a szomszédok között megértés, szeretet és béke legyen." Bizonyára az idesereglett iskolás, ifjúsági és felnőtt csoportok (Piliscsévről és Csolnokról a polgármesterek is elkísérték őket) abban a tudatban jöttek el, miszerint a legjobban úgy járulnak hozzá a haza gazdagodásához, nemzeti hírünk erősítéséhez, ha szokásaikban, dalaikban, táncaikban és zenéjükben a legjobbat nyújtják, ami egyúttal az egyetemes kultúra része. A műsor színes forgatagában a szemet gyönyörködtető, rendet és fegyelmet is sugárzó népviselet, a tánc ritmusa és szépsége nagy élményt jelentett a publikumnak, amit viharos tapssal honorált. Az élet teljességéről - munka, szerelem, szülőföldünk szeretete - szóló dalok lélekről-lélekre szálltak s fel sem merült sorrendiségük, hisz a szereplők legbensőbb kincseikkel halmoztak el bennünket. Talán egyedül az esztergomi Zeneiskola ifjú zenészeiről és a legifjabbakról, a mi fiainkról és lányainkról, a Gyakorló Iskola első és második nemzetiségi osztályok táncosairól emlékezzünk meg, akik első, íll. második éve színesítik a Gizella-nap palettáját. Köszönetet mondunk mindenkinek, a résztvevő polgármestereknek, képviselőknek, az Esztergom-Ehingen-Maintal Baráti Társaságnak, a résztvevő csoportoknak és vezetőiknek, a Nemzeti és Etnikai Bizottságnak, a Dobó gimnáziumnak, a rendezőknek, akik bármilyen formában hozzájárultak a megemlékezés és koszorúzás méltó keretbe foglalásához és az azt követő mindannyiunkat gazdagító kulturális műsorhoz. S külön köszönet Esztergom város Önkormányzatának, valamint a Katolikus Egyháznak, amelyek az emléktábla elhelyezésével megteremtették azt a kiapadhatatlan „forrást", ahonnan bármikor erőt meríthetünk a jövő számára. Esztergom Német Kisebbségi Önkormányzata Részletek dr. Wagenhoffer Vilmos ünnepi megemlékezéséből ... Ma ide kellett jönnünk, hogy fejet hajtsunk Magyarország történetének fényes csillagai közé emelkedett személyiségeinek, Szent István királynak és Boldog Gizellának emléke előtt... A kora ifjúságáig még a Vajk névre hallgató István mélységes meggyőződéssel az új eszmék mellé állt. Az állam- és egyházszervezést, valamint megbékélést úgy kívánta biztonságosabbá tenni Géza fejedelem, hogy fia 995-ben frigyre lépjen bajor Gizellával, akit István a korona viselésében társának ismert el. Igen, mint igazi társ állt a férj, a fejedelem és 1001 után a király mellé a lázadó törzsfők legyőzésekor, kolostorok és káptálani iskolák megalapításával, amelyekkel gyorsította a kor legmodernebb társadalmának mielőbbi felépülését. Közös a mű, bár ez a „vendégek" segítsége nélkül nem jöhetett volna létre. Közös a korona, amely üzenet Európának: Itt vagyunk veletek egy sorban! Van mit követnünk: fellépni az „Ajtonyok" ellen, van mit ápolnunk és védenünk. S végül, közös a glória. A Szentek élete is kiemeli: „Ideje, hogy a magyar nép első szent életű királynénkat sajátjának tekintse." Úgy érzem, ezért vagyunk ma itt mindannyian... Előkerült az Olvasókör zászlaja „Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk." A fehér mezőben Szt. György vitéz képe, amint fehér ménen küzd a sárkánnyal. A zászlórúd végét fémkereszt díszítette. A zászlórudat Fritz István asztalos ingyen készítette. Oltósy Ferencné, mint zászlóanya 2-2 méter hosszú, gyöngyökkel díszített szalagot ajándékozott a zászlóhoz. A nehéz atlaszanyagból készült, világoskék szalagokat aranyzsinórral szegélyezték, végükön aranyrojttal. A fehér csokorkötés közepén aranyhímzésű kereszt ragyogott. Nagy, nehézhímzésű aranybetűk tündököltek rajtuk. Az egyiken: „Esztergom-szt.györgymezöi Kath. Olvasókörnek", a másikon: „Oltósy Ferencné szül. Brenner Borbála 1892-1902." A zászlószögek megváltási ára 4 Korona volt, ezért rávésték az adományozó nevét, aki a beveréskor rövid jókívánságot mondott. Azok közül, akik a majdnem 100 szöget beverték, 45-nek a nevét és elmondott jókívánságaik szövegét feljegyezték. Az első zászlóvivő Bartus József volt. Az 1902. november 23-ai felszentelési ünnepség egykorú leírásából néhány szemelvényt még ezév folyamán be fogunk mutatni. Bélay Iván Aranyérmes borok Kesztölcön Április utolsó napjaiban rendezte meg a ,,Pilis-Hegy-Község" Szövetkezet az esztergomi-kesztölci szőlőtermő régió ez évi borversenyét. A környékből 80 borfélét mutattak be a gazdák, többnyire fehéret, valamint kevesebb vöröset. A zsűri elnöke Bakonyi Károly egyetemi tanár volt, akinek nevéhez kötődik a híres Cserszegi Fűszeres nemesítése. A zsűri maximum 20 ponttal jutalmazhatta az egyes borokat, mégpedig tisztaság (0-2 pont), szín (0-2 pont), illat (0^4 pont) és harmónia, összhatás (0-12 pont) alapján. A fehérborok - Cserszegi Fűszeres, Chardonnay, Zenit, Szürkebarát, Tramini, Sauvignon blac, Muskotályos, Vegyes fehér, Olaszrizling - vitték el a pálmát, hiszen az egész borverseny legmagasabb pontszámát 19,24 pontot Ackermann István is ezzel nyerte el. A vörösborokból a Cabernet Franc, a Kékfrankos, az Oporto, a Rose, a Zweigelt vitte a pálmát. Mojzes Péter, a megyei hegyközségi tanács titkára hirdette ki a végeredményt. A fehérborok aranyérmesei. Gyöngyös Antal (Esztergom), Gimeskövi Károly (Kesztölc), Valovics László (Kesztölc), Ackermann István (Esztergom) és Nebehaj Gáspár (Kesztölc). Ezüstérmesek: Bábszki János (Esztergom), Tóth Zsigmond (Esztergom), Major Attila (Esztergom), Baudentisztl Ferenc (Esztergom), Huber András (ToKod). Bronzérmesek: Cserép Gyula, Tóth Gábor, Hufnágel Gyula, Németh László, Kiss László esztergomiak, Szlovák József (Kesztölc), Jung István ;Tokod). A vörösborok aranyérmesei: Gimeskövi Károly, Gyöngyös Antal. Ezüstérmesek: Tóth Gábor, Kecskeméti István (Esztergom). Bronzérmes: Vincze Ferenc (Esztergom). A díjkiosztást követően a résztvevők felkeresték a Gimeskő-Vin Bt. pincészetét, ahol borkóstolóval egybekötött vacsora várt rájuk. Mojzes Péter bejelentette, hogy a megyei borversenyt Neszmélyen az Interkonzult Kft. pincészetében rendezik meg május végén. A Kesztölcön érmet és dicséretet szerzett gazdák - Teplánszki Ferenc, Jánosi László, György János (Esztergom), Bittér László (Tokod) - borait egyaránt elvárják a megyei megmérettetésre is - mondta Mojzes Péter. Pálos