Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-23 / 16. szám

1998. április 23. Esztergom és Vidéke 3 (Folytatás az előző számból) - Hogyan telnek jelenleg Püspök Úr napjail - Megszoktam, hogy korán keljek, így fél ötkor már mindig talpon va­gyok. E korai, nyugodt órákat az el­mélkedésnek, az imádkozásnak, a tes­ti és lelki tisztálkodásnak szentelem. Az ezt követő kora reggeli időszakot pedig az én „öregjeimnek" a Palko­vics utcában, akiknek minden hétköz­nap misét mondok. A délelőttöt a sze­mináriumban kezdem, ahol 12 órában tanítok most is, egyháztörténetet, egyházigazgatást, latint, sőt újabban - fakultatív tárgyként - a bibliai gö­rög nyelvet is. Utána itt az irodámban folytatom. Munka mindig akad bő­ven, most például éppen a költségve­téssel vagyunk elfoglalva. De már szervezzük a tavaszi esperesi találko­zásokat, a bérmálásokat, melyek kap­csán igen sok plébániát kell megláto­gatnunk. Reám hárul az elhunyt egy­házi személyek temetése is - az idén sajnálatos módon már három társunk­tól voltunk kénytelenek örökre búcsút venni... És persze néha „reprezentál­ni" is kell, éppen a holnapi napon fogom képviselni a bíboros urat egy budapesti tanácskozáson, melyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsé­ge szervez. -Az Ön megítélése szerint, milyen most a kapcsolat az állam és az egy­ház közötti - Nem nevezném szívélyesnek e viszonyt. Eléggé hivatalos és merev. Most éppen az egyházi javak vissza­szerzése ügyében folytatunk tárgyalá­sokat. Persze nem földbirtokokat, egykori egyházi gazdaságokat kérünk vissza, csupán azokat az intézménye­ket, melyek működtetését egyházunk fontosnak tartja. Ez egy töredéke csu­pán a régi egyházi vagyonnak, s így is nagyon nehezen haladnak előre a tárgyalások. - Hallottam, a Szatmári Irgalmas Nővérek is visszakérik a Kis-Duna­parti iskolai tömböt. - Ez egy távlati elképzelés csupán, hiszen ezzel kapcsolatban sok min­dent meg kellene oldani, s maga a rend is utánpótlás-gondokkal küzd. - Nemrég e lap hasábjain értesül­hettek olvasóink az egyházi iskolák állami finanszírozásának gondjairól. Dr. Gárdái Zoltán főigazgató úgy nyi­latkozott, az állam nem tartja be ígé­retét. Vajon befolyásolja-e majd ezt a Egy küzdelmes életút Beszélgetés városunk új díszpolgárával, DR. DÉKÁNY VILMOSSAL DÍSZPOLGÁRI GK16V6L 6SZT6RGOM VÁROS K6PVIS6LÖT6STÜL6T6 Ji'IWH.ill 5 ) sz határozatival DR. DÉKÁNY VILMOS SF.Cil-DPl S PÖKNEK. Al TAI.ANOS IIEI.YNOKNHK. AKI 45 ÉVES - MINDVÉGIG ESZTERGOMHOZ fis AZ EGYHÁZMEGYÉHEZ KOTÓDÓ - Ml NKÁSSAGA SOKAN A TÖRTÉNELMI MI I T ÉS A MINDENNAPOK IRÁNTI ÉRZÉKENY EIGYI I.MÉVEL, A VALLÁSERKÖLCSI ERTEKÉK PÉLDÁS SZOLGÁLATÁVAL. A PAPI HIVATÁS SOKOLDALÚ GYAKORLÁSÁVÁ!. LELKIPÁSZTORI. FAN ARI. TUDOMÁNYOS LS EGYHÁZVEZETŐI TEVEKENYSEGEVEL KÖZMEGBECSl l EST SZERZETT. KIMAGASLÓ 6RD6M6I GLISMGRéséÜL AZ GSZT6RGOM VÁROS DÍSZPOLGÁRA CÍMGT ADOMÁNYOZZA ESZTERGOM JEGYZŐ POLGÁRMESTER S'tc HTOÍW* 4 "'ffz jínOÍ »<K(5 C! 11^ 5 helyzetet a Vatikánnal kötött szerző­dés ratifikálásai - A nemzetközi szerződéseknek sú­lya van, s én bízom abban, hogy ez a szerződés is segít majd jobbítani az állam és az egyház kapcsolatát, sőt más egyházak helyzetét is kedvezően befolyásolja. - Hogyan látja Püspök Úr a törté­nelmi egyházak - köztük a katolikus egyház - szerepét a jelenlegi Magyar­országon? Tud-e mérhető hatást gya­korolni az emberek gondolkodására, viselkedésérel - Ezt nagyon nehéz lemérni. Tény, hogy vannak vigasztaló, örvendetes jelenségek, és sajnos, vannak elszo­morítóak is. A vigasztaló az, hogy az ifjúság egyre inkább megért bennün­ket; számtalan ifjúsági csoport alakult az elmúlt években, melyek igen szép és hasznos tevékenységet fejtenek ki. Két örvendetes adatot hadd ragadjak ki csupán! Az elmúlt évben volt Apor Vilmos boldoggá avatása Rómában, melyre ötezer ember (!) utazott ki ha­zánkból a saját költségén. 1991-ben, a magyarországi pápalátogatás során pedig 60 ezer fiatal jött el a Népstadi­onba, égő gyertyákkal, hogy együtt imádkozzék a Szentatyával. Ezek a számok azért mondanak valamit!... - Nagy konkurencia Önöknek a te­levízió. - A televízió felhígult, liberalizáló­dott műsora minden jóérzésű ember­nek probléma manapság. Termé­szetesen az egyháznak is. De ez első­sorban a szülői ház felelőssége. A szü­lőnek kell eldöntenie, hogy csak igé­nyes, értékes műsorok nézését enge­di-e gyermekének, vagy ráhagyja, hogy válogatás nélkül nézzen bármit, mondván: legalább addig is csendben van. Hogy azután az egyes csatorná­kon szinte egyeduralkodóvá vált erő­szak, öncélú brutalitás milyen rombo­ló hatással van a fiatalok fejlódó sze­mélyiségére, sokaknál fel sem merül. A fiatalok egyéniségének, jellemének formálásában valóban nagy konku­rencia a televízió. De sajnos, ez el­mondható szinte a média egészéről. - Engedjen meg Püspök Úr még egy utolsó kérdést. Hogyan ítéli meg Esztergom jelenlegi helyzet éti - Egy lassú fejlődést tapasztalok, amelyet remélhetőleg némileg fel fog gyorsítani a közelgő állami és egyházi jubileum, a 2000. esztendő, amely felhívja majd a világ figyelmét Esz­tergomra. Hogy aztán a szűkös anya­giak birtokában mit tud tenni a város vezetése, és hogy mennyire tud majd összefogni a cél érdekében a ma még részben széthúzó, részben apatikus, csak a saját egyéni boldogulásával tö­rődő lakosság, azt még nem lehet tud­ni. Az egyház - a maga szűkös lehe­tőségeivel - mindenesetre minden tá­mogatást megad a városnak, hogy si­keresen felkészülhessen a 2000. évre. - E beígért támogatást és a város­nak nyújtott eddigi segítséget is meg­köszönve gratulálunk Püspök Úrnak a kitüntető díszpolgári címhez, s szív­ből kívánunk felelősségteljes munká­jához jó egészséget. Szába Sajtófotók a Rondellában Húsvét hetében a Várhegyen, a Rondellában nyílt meg az Axel­Springer Kiadóhoz tartozó kilenc megyei lap fotósainak válogatott ki­állítása. Dr. Sztrapák Ferenc, a 24 Óra főszerkesztője bevezetőjében elmondta, hogy a vándorkiállítás áp­rilis végéig marad Esztergomban, majd Komárom lesz a következő ál­lomás. A város nevében dr. Könözsy László polgármester köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy bár ná­lunk nagy hagyománya van a fotó­zásnak, egy ilyen jellegű kiállítás mégis újdonságot jelent. Kaposi Endre művésztanár megnyitójában többek között ezeket mondta: - A sajtó és a fotó kapcsolata a múlt század 80-as éveiben született. A ma már klasszikusnak számító nagy képes magazinok századunk 30-as éveiben indultak. Közülük az 1936-1972 között megjelenő LIFE lett az etalon, a mindmáig utolérhe­tetlen példakép. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a LIFE állítólag abba pusztult bele, hogy egyre jobb és jobb fotósokat foglalkoztatott, és ettől végül is eladhatatlanul drága lett. A színvonalból azonban nem engedett.) A sajtófotó a kollektív em­lékezés eszköze, az egyszer volt ese­mény dokumentuma, melynek létre­jöttében azonban az emlékezetnek semmi féle szerepe nincs és nem is lehet. A fotó csak az adott látványból táplálkozhat, alkotója ottlétének do­kumentuma. A nézők az ő objciitívjén keresztül, az ő nézőpontjából s: em­iélik a látványt. Am az, hogy a á Jó­képpé merevült látvány milyen él­ményt vált ki a szemlélőből, az már nem az objektíven, hanem a fotós vizuális érzékenységén, kompozíciós készségén, emberi-erkölcsi érték­rendjén, egyszóval tehetségén múlik. Az Axel-Springer sajtófotó pályá­zata portré, zsáner, hír, sport és hu­mor kategóriában került meghirde­tésre. A díjkiosztás az első - kapos­vári - tárlaton zajlott le, ahol me­gyénk két fotósa, Monos Gábor és Haraszti Norbert is a díjazottak kö­zött volt. Pálos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom