Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-09 / 14-15. szám

TARKA - B A R K A A Környezetkímélők Klubjának fi­gyelőszolgálatától kaptuk a hírt: hét­főn hajnalban a Palkovics padnál va­lami rozsdás fémtartályt találtak, s amikor el akarták távolítani az útból, apró, zöld lények szálltak ki belőle. A riasztott tűzoltók közölték: jelenleg nem tudnak kivonulni, mivel a város idegenforgalmi látványosságainak gyarapítása céljából egyetlen hasz­nálható gépkocsijuk a múlt héten dup­la lutzot mutatott be a Fürdő Szálló előtt a járókelőknek, s most némi ja­vításra szorul. A rendőrség ügyeletese sajnálattal tudatta a telefonálókkal: nem tud járőrt küldeni a helyszínre, mivel az egész állomány a Kertváros­bavonul ki bizonyos „hátrányos hely­zetű" családokhoz, akik éppen eme hátrányos helyzetüket igyekeztek ja­vítani, realizálván a régi jelszót: Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded! (Most kaptuk a legfris­sebb hírt kertvárosi tudósítónktól, hogy a Vízművek rohambrigádját is mozgósították, mivel a begyűjtött csatornafedelek okozta folytonossági hiányokat több intézkedő közeg nem konstatálta kellő időben. Mentésüket a Vízművek igazgatósága a követke­ző negyedévre ütemezte be. Addig a Máltai Szeretetszolgálat vállalta a csatornába szorultak élelmezését.) Eközben az apró, zöld lényekbevo­nultak a városközpontba - útközben megnyerték a Rozgonyi Kupát majd mialatt azon tanakodtak, melyik biztosítónál kössék meg a Cascót jár­A HÉT SZENZÁCIÓJA: Marslakók delegációja érkezett Esztergomba! - (mindenhonnan) kiküldött tudósítónk jelenti ­művükre, azt ismeretlen tettesek eltu­lajdonították. (A kapitányság szóvi­vője később közölte: a járőrök igazol­tattak egy sebesen közlekedő, fénylő, villogó objektumot a Kis Pipa előtt, de mivel sem a benne ülő többszörö­sen körözött személyeknek nem volt jogosítványuk, sem a pörgő, sivító tárgynak nem volt egyetlen kereke sem- ergo: az utóbbi nem minősült járműnek, következésképpen az előb­biek sem járművezetőknek - udvari­asan tovább engedték őket.) A Gran Tours Utazási Iroda eköz­ben felajánlott egy idegenvezetőt a kis zöld lényeknek, akikről közben kiderült, hogy a Marsról érkeztek. (Legalábbis ez volt kihámozható a közeli üzlet udvarias elárusítójának szavaiból: Mars ki! Amivel nemcsak fejlett vendégszeretetének, de asztro­lógiai műveltségének is fényes bizo­nyítékát szolgáltatta... Mást nem is „szolgáltatott"!) Dr. Könözsy László polgármester­megszakítva fontos tárgyalásait - ko­ra délután fogadta a vendégeket a Vá­rosháza nagytermében, s üdvözlő be­szédében felhívta a delegáció figyel­mét azokra a lehetőségekre, melyeket a volt szovjet laktanyák még kihasz­nálatlan területei kínálnak egy esetle­ges földi űrállomás megépítésére. E városházi fogadással egyidőben az EBE vezetősége koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, melyet ta­valy lepleztek le az első űr-ürülék Esztergomra pottyantásának évfordu­lóján. A Kisebbségi és Etnikai Bizottság rendkívüli ülésen tárgyalta meg a te­endőket, s úgy döntött, kérni fogja a Marslakók Kisebbségi Önkormány­zatának létrehozását, egyben alapít­ványi, pályázati és pótköltségvetési támogatását. A Polgáregylet nevében dr. Hováth István írásban tiltakozott a marslakók okozta várható sugárveszély ellen, s bírálta a képviselő-testületet, hogy mindeddig semmit sem tett az ügy érdekében. Sipos Imre és Miavecz Je­nő képviselők közös beadványban kérték a testület soron kívüli összehí­vását, és sérelmezték, hogy a polgár­mester mindeddig nem tájékoztatta őket tárgyalásainak eredményeiről. Dr. Szontágh Csaba főorvos a Kór­kép riporterének kijelentette: hajlan­dó egy új marsológiai kutató és gyó­gyító kórházi osztály létrehozására ­még a kórház jelenlegi 350 milliós hiányának megduplázása árán is. ,3átran nézek elébe egy újabb per­nek!" - mondta, majd idézett Mózes 8. könyvéből. A Városi Televízió esti műsorában Nemere István fejtette ki azon véle­ményét, miszerint, a Mars-béli vendé­gek feltehetően innen kerültek a Marsra. Ennek bizonyítékai különben Szenttamás számos borospincéjében láthatók - különösen az ötödik-hato­dik pohár után. Lapzártakor kaptunk egy hírt: a Szabadidőközpont vetélkedőt rendez kisiskolásoknak„Ki tud többet az űr­lényekről?" címmel. A díj: egy-egy szelet Mars csokoládé. Meg nem erősített hírek szerint szerveződik az Esztergom-Mars Ba­ráti Társaság. Az alakuló ülésen a Ra­iner Vendéglő ügybuzgó tulajdonosa bejelentette: felajánlja, hogy elutazik a Marsra, és főz az ottaniaknak egy nagy kondér bográcsgulyást, feltéve ha a vendégek nemcsak az oda-, de a visszautat is garantálják. A kis zöld lények eddig még nem nyilatkoztak. Esztergom, 1998. április 1. Szánthódy Barbara „HADOVA DUMA" avagy: Politikai átverés vagy ha úgy tetszik: ígérni tudni kell „A vicc ismerős: Honnan lehet tudni, hogy egy politikus hazudik? Mozog a szája!" Mindezt Rosta Gábor írja a Világgazdaság február 26-ai számában. Majd így folytatja: „Az elmúlt évtizedek európai és amerikai tapasztalata, hogy a választások idején a politikusok mindent megígérnek, a polgárok pedig mindent elhisznek. A kampány után jön a kijózanodás: a választók megfogad­ják, többé ezekre nem szavaznak. Majd újabb kampány következik, újabb ígéretekkel, mi pedig ismét elhisszük, hogy ez lesz a szép új világ." Merthogy olyan jó hinni! Hinni egy szebb, boldogabb, erkölcsösebb érában. Egy önzetlen, rátermett, sikerrel kecsegtető kormányban. „Kampányok idején minden politikus azt keresi, hogy meddig mehet el az ígérgetésben, a demagógiában. Hol van az a pont, amin túl már hiteltelenné válik? Ez persze cinizmus a javából, de egy politikusnak nincs más választása, ígérnie kell és mindig többet, mint riválisainak. Nincs olyan politikus, aki azt mondaná, hogy én sem tudom jobban csinálni, mégis szavazz rám. A választók is elvárják, hogy udvaroljanak nekik. Ezt hívjuk demokratikus választásnak. ígérni azonban tudni kell... Az ígéretekben mértéket kell tartani. Ha egy politikus túl nagyot mond, akkor hitelességét kockáztatja..." Hadd adjunk egy javaslatot a képviselőjelölteknek az optimista kicsengésű helyzetértékeléshez: - Tulajdonképpen a mostani inflációban is van valami jó. Végül is ez tette lehetővé, hogy drágább környéken lakjunk, anélkül, hogy költözködnünk kellett volna... Hogy nagyon drága az élet? Lehet. De kapunk évente egy ingyenes, Nap-körüli utazást is! „Ma Magyarországon a közvélemény-kutatók szerint a lakosság nagyobbik része nem akar gyökeres változást Az ellenzék nagy gondja, hogy képesek-e és miként túllicitálni a kormánypártokat Ha radikális változásokat ígérnek, attól a választók megijedhetnek, ha azonban nem ígérnek semmit akkor a polgárok nem látják, miért kellene rájuk szavazni. Az ellenzéki kampányoknak ezt a kettősséget kell feloldaniuk. A pártok ígérni megtanultak, a kérdés az, hogy mennyire tudják hitelesen előadni a programjukat.. Persze a választási ígéretek hitelessége önma­gában nem szavatolja, hogy a párt be is váltja azt" Önök melyik pártban bíznak? (Súgják meg, nem mondom el senkinek!)... Csak nem?!... Gondolják, hogy nem fogja Önöket átverni? Elhiszik, hogy félreteszik az eddigi pozícióharcot, s az egyéni érdekeiket végre a közösségi célok alá rendelik?... (Nem, most nem rájuk gondoltam!... Hogy ők is?... Hát melyik nem?!...) Néhányszor hagytuk magunkat bolonddá tenni. Jó lenne bízni végre egy tiszta, őszinte erőben! K-SZ.E őMflOOM WWMSWW WWOOa Mi V^^ Onagy Zoltán Nap.? Egy „(g)átverés" margójára, avagy van abban szép... - Van abban szép, hogy két apró ember, két párt- és miniszterelnök, tudja, por vagyunk, hamu, csak a nagy tettek, nagy mészárlások, nagy építmények maradnak fenn az idők végezetéig. Minden más - törvény­ek, szép szó, hazugság, ideológia, ellenideológia - holnaputánra elpor­lad. A ma életbevágóan fontos tett cselekedet holnap nem kerül a történelemkönyvbe. Grósz papa, a veszedelmes esztergályos, 88-ban érezte, kevés az idő, gyorsítani kell, hogy beleférjen, hogy a nagy építményt amely évszázadokra megtartja a nevét felépíthesse. De nem gyorsít eléggé. Munkásőrök nélkül nem gyorsult a dolog. Horn elvtárs fölébred egyik nehéz nap reggelén, és mielőtt teniszbe indulna bekattan neki, homlokára csap, de gyerekek, kézenfekvő, hogy a Dunán csináljuk meg negyven évünk, életünk emlékművét, a magyar szocializmus halikarnasszoszi Mauszóleionját. Szóljatok a Nemcsók­nak. Gyerekek, ez az életem, az életem nem adom! És tűzön, vízen át épül az emlékmű. Bőrünkre kaszinóznak lenyúzott milliárdjainkkal, lazán, mosolyogva, mint egy orosz olajbojár, és mégsem és mégis. Az új titánoktól jobban félünk. Attól, csípőből végigpofozzák az ostoba országot, mert miattunk senyvedtek nyolc évet ellenzékben. Jól van ez így. Mindenki saját fazekából merít. Abból eszik, amit főzött. Alapanya­gából főz. Mi ilyen gulyásra voltunk képesek nyolc év alatt. Komoly vélemények a komolytalanságokról * A nevetés lelki kocogás. (Norman Cousins) * Azon a napon válik az ember igazán felnőtté, amelyiken először nevet magán tiszta szívből. (Ethel Barrymore) * A mosoly olyan görbe, amely mindent kiegyenesít. (Phyllis Diller) * Képzelőerőnket kárpótlásul kapjuk azért amik nem lettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk afelett, amik lettünk. (Oscar Wilde)

Next

/
Oldalképek
Tartalom