Esztergom és Vidéke, 1998

1998-04-09 / 14-15. szám

1998/6. 1947 ÁLOM ÉS VALÓSÁG • A GAZDA SZEME • v. KATOLIKUS EGYETEM ESZTERGOMBAN (II.) 1990-1991 Tavaly, karácsonyi mellékletünkben kezdtük el követni az egyik Nagy Esztergomi Álom reneszánsz kori megszületésének és későbbi alakváltásainak folyamatát. 1947-ig jutottunk el a dokumentálásban, amikoris a létesítés helyet kapott - bár csak „távlatit" - városunk három éves tervében, ahogy ez alább szó szerint olvasható. Bády István polgármester emlékezése az álom akkori gyors szétfoszlásának legfőbb okáról ad számot A pénz hiányán kívül azonban nyilvánvalóan döntő szerepe volt ebben az 1947. augusztus 31-ei választásoknak: a hírhedt „kékcédulás" csalások nyomán (is) bekövetkező kommunistapárti előretörésnek. Bizonyára nem véletlen, hogy a rendszerváltozás küszöbén, 1990-ben ismét az országgyűlési választások hulláma hozta közel az ügyet. 1991-ben képviselőtestületi különbizottság alakult, de előterjesztést 1994 végéig nem nyújtott be megtárgyalásra... Az 1994-es választások idején alig-alig kapott szót a téma. - És vajon most, az idei választási küzdelmek fordulóiban?... Dr. Bády István emlékiratából „A Magyarországon létesítendő Katolikus Egyetem egyes tagozatainak (Orvosi Kar, Bölcsészettudományi Kar természettudományi része, a Műegyetemi Kar architect ágazata, valamint az egyház zenei rész) Esztergomban való felállítása." Ezzel kapcsolatosan 1947 augusztusában másfélórás értekezlet volt a Prímási-palota fogadótermében, ahol részben egyháziak, részben pedig világiakjelentünk meg, mintegy 25-en. Akorábbi, nem hivatalos hír szerint - amelyet dr. Gyomlay László egyetemi tanár terjesztett - Mindszenty bíboros a katolikus egyetem céljaira egymillió dollárt hozott Amerikából! Ezt azért bocsátom előre, mert a gyűlés megkezdése után Mindszenty felkérte dr. Gyomlay László professzort, ismertesse a jelenlévőkkel a katolikus egyetem létesítésének, majdani felállításának a tervét, az anyagi forrásokat és az eddigi bevételeket. Gyomlay az anyagiakkal kapcsolatban csak azokat az összegeket említette, amelyek a pártoló tagságtól és némi adományból jöttek össze, viszonyt semmiféle utalást nem tett ázott hivatalosan megjelentek előtt az amerikai dollárokra. A hercegprímás Gyomlay szavaira kijelentette: ez bizony nagyon kevés! Mindszenty sem hozta szóba az állítólagos amerikai adományt. Ebból nyilvánvalóvá vált, hogy az egymillió dollárból egy centnyi sem igaz. Vagy ha mégis, ismerve Mindszenty bíboros segélynyújtó-nyomorenyhítő tevékenységét, ma is úgy vélem, ha bárminemmú összeget hozott is Amerikából, azt ő célszerűbbnek, parancsolóbbnak tartotta inkább a rettenetes nyomor enyhítésére, mint a katolikus egyetem felállítására fordítani. Itt kell megjegyeznem, hogy hivatalának elfoglalása után számos kérő, szinte könyörgő levelet írt a nyugati keresztény egyházaknak, különösen az amerikai magyaroknak; e levelek nem maradtak eredmény nélkül. A nyugati egyházi támogatás nagymértékben hozzájárult a szenvedők, nélkülözők megsegítéséhez. Körlevelében ugyanezt kérte a hazai egyházközségektől, különösen a falusi lakosságtól. (A Bazilika árnyékában, 1989.90.1.) Sebő József interjúja dr. Ugrin Emesével, a Kereszténydemokrata Néppárt főtitkárával (...) - A választási hírverések során megtudhatjuk, hogy Belgiumban, a leuveni egyetemen végzett. Hogyan került oda? - Miután nem vettek fel az egyetemre, az Akadémia régészeti intézetében dolgoztam. Ekkor, 1974-ben adódott az a lehetőség, hogy nyugaton élő nagybátyám segítségével beiratkozhattam a Leuveni Katolikus Egyetemre. Magánúton tanultam. Időközben dolgoztam: takarítottam, gyerekekre vigyáztam, oroszból franciára fordítottam. Végül ókereszténybizánci szakon végeztem. Elsősorban ikonográgiával foglalkoztam. Leuvenben harmincnégyezer diáktársam volt, a Föld minden sarkából. Együtt éltem a világgal. A legjobb barátom például ecuadori volt. Természetesen, a politika is „begyűrűzött" hozzánk. Nyitott szemmel figyeltem az eseményeket. Miután hazajöttem, vidékre akartam menni, így kerültem Esztergomba, a Keresztény Múzeumba. (...) - Mit jelent Önnek Esztergom? - Az önkormányzati rendszer szintén kereszténydemokrata alapelv. Esztergomnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy „világváros" legyen; nem nagyságrendjét, hanem szellemi kisugárzó erejét tekintve. Régóta dédelgetett tervem, hogy Bologna, Firenze, Leuven mintájára egyetemi várossá kellene tenni. Itt ideális helye lenne egy közép-európai katolikus egyetemnek, hiszen a kultúrák keresztútján fekszik, s itt nemcsak a szomszédos országok fiaira gondolok, hanem a környékbeli nemzetiségekre is. A nyíltság jegyében a csonkahidat is újjá lehetne építeni. Az egyetem dolgában már sokakkal tárgyaltam: az Európa Parlament, az Európa Tanács, a leuveni egyetem képviselői messzemenő segítséget ígértek. Szeretném, ha a pápalátogatás idejére sikerülne dűlőre vinni a szó eredeti értelmében vett katolikus (egyetemes) universitás ügyét... (,EVID, 1990. május 9.) A Katolikus Egyetemi Alapítvány önkormányzati támogatása, valamelyik részlegének (fakultásának, Intézetének) esztergomi elhelyezése ELOTERJESZTES a képviselő-testület 1991. november 14-1 nyilvános ülésére A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság (KIB) október 14-i ülésén amelyen a nem bizottsági tag képviselők közül is részt vettek néhányan tárgyalta meg a Katolikus Egyetem létesítésének témáját. Meghívott előadói: dr. Erdő Péter, az Alapítvány képviselője és Marót Miklós dr., a Katolikus Egyetem társadalomtudományi fakultásának mb. vezetője voltak. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot dr. Kovács György Zoltán, a Közgyűlés elnöke és dr. Bárdos István, a hivatal főmunkatársa képviselték. Egy modern katolikus egyetem alapításának szándéka hazánkban régi hagyományokra tekinthet vissza. (Ezek közt olyan törekvésre is, amely az intézmény székhelyéül 1947-ben Esztergomot célozta meg.) Miután a legutóbbi években a kezdeményezés ismét napirendre kerülhetett, létrehozták a Katolikus Egyetemi Alapítványt, amelynek első belföldi támogatójaként Pest Megye, illetve Piliscsaba Önkormányzata tett határozott lépéseket, az egyetem céljára ez utóbbi településen biztosítva a felszabadult szovjet laktanya-épületeket is. Itt fogják tehát az alapítók 1992-ben elkezdeni az egyetem, működtetését. A koncepció azonban távlati fejlesztési tervként olyan országos intézményt körvonalaz, amelynek Piliscsabán és más településeken otthonra talált fakultásai, intézetei (pl. Katolikus Történettudományi Intézet) alkotják az „universitast" mint egységes egészet. Azoknak az önkormányzatoknak a sorába, amelyek a megvalósításból ezután vállalnak részt, Esztergomnak első helyen kellene jelentkeznie: hagyományai erre kötelezik, kulturális-oktatási-egyházi szerepköréből következő érdekei ugyancsak ezt kívánják meg. A Megyei Közgyűlés - amely a maga részéről a tervnek már elkötelezett pártfogója Esztergom csatlakozását kiemelt támogatásra érdemesítené. Bizottságunk teljes egyetértésben javasolja a tisztelt képviselő-testületnek, hogy a következő határozatok elfogadásával nyilvánítsa ki szándékát az Alapítvány, illetve az egyetem fejlesztésének támogatására. Határozati javaslatok 1. Esztergom Város Képviselő-testülete - régebbi helyi kezdeményezéseket és a városfejlesztés érdekeit egyaránt figyelembe véve - kinyilvánítja azt a szándékát, a.) hogy minden fórumon a leghatározottabban támogatni fogja a Katolikus Egyetemi Alapítvány programjának megvalósítását; b.) hogy lehetőségei szerint biztosítani törekszik az alapfeltételeket az egyetem egy vagy több részlegének (intézetének, fakultásának, tagozatának) esztergomi elhelyezéséhez. 2. A testület ad-hoc bizottságot hoz létre, hogy az megvizsgálja az elhelyezés lehetőségeit, és ezekről készítsen a testület számára olyan előterjesztést, amely minden - rövidebb vagy hosszabb távon megvalósítható - alternatívát magában foglal. A bizottságnak konzultáció céljából meg kell hívnia az Egyetemi Alapítvány valamint a megyei önkormányzat megbízottait. - A KIB 5 tagú bizottságot javasol, a bizottság elnökéül pedig dr. Kund Ferenc alpolgármestert. 3. A testület megbízza a polgármestert, hogy a szándéknyilatkozatról a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökét és dr. Seregély László egri érseket, az Alapítvány elnökét tájékoztassa, egyúttal háromoldalú személyes tárgyalást kezdeményezve. Esztergom, 1991. november 13. Nagyfalusi Tibor, a KIB elnöke LEHETETT VOLNA (MÉG LEHETNE?...) EGYETEMI ÉPÜLET IS