Esztergom és Vidéke, 1997

1997-04-03 / 14. szám

1997. március 13. Esztergom és Vidéke Országos konferenciák Esztergomban A hulladék-hasznosításról Az esztergom- kertvárosi Oktáv Ipari Továbbképző Rt. március 2425-én országos konferenciát szervezett „Hulladékgazdálkodás, mint önkormányzati menedzsment probléma" címmel. A konferenciára 37 résztvevő érkezett az ország különböző részeiből. Balogh Péter, az Oktáv Rt. vezérigazgató megnyitójában arról szólt, hogy a volt NDK-ban is hasonló gazdasági gondok jelentkeztek a rendszerváltás során, mint nálunk. Ezért hívta meg előadónak Dieter Moys urat, a riesai Moys Hulladékkezelő vállalat igazgatóját és tulajdonosát, hogy a konferencia résztvevői megismerkedjenek a szászországi tapasztalatokkal a hulladék hasznosítása terén. Bese Erzsébet, a KTM Hulladékgazdálkodási osztályának főtanácsosa és Kertész György, a Belügyminisztérium titkárságvezetője előadásában a magyarországi hulladékgazdálkodás jellemző megoldásait és a korszerű szemétkezelés hazai megvalósításának lehetőségeit ismerhették meg a hallgatók. Magyarországon 3200 önkormányzat van és 2700 hulladéklerakó. A jövő útja az, hogy regionális hulladéklerakókat létesítsenek, amelyekhez hulladékfeldolgozók is kapcsolódhatnak. 1997-ben ezidáig 89 település 13 regionális lerakóhelyet létesített a korszerű környezetvédelmi szempontok alapján. Az önkormányzatoknak lehetőségük van külföldi partnerrel szerződést kötni a köztisztasági feladatok ellátására. (Pl. az esztergomi önkormányzat a jó hírnevű Rumpold-dal kötött szerződést.) Hogy milyennek kell lennie egy hulladékfeldolgozónak azt Dieter Moys igazgató videofilmen mutatta be. A 46 főt foglalkoztató cég a háztartási szemétkezelésétől kezdve az ipari elektronikus hulladékig igen széles skálán foglalkozik a hulladék hasznosításával és megsemmisítésével. Például az autógumikat darabolják, és játszóterek, sportpályák burkolására használják alapanyagként. Elektronikus hulladékfeldolgozójuk szociális munkahelyként működik, ahol az elektronikus berendezéseket szétszerelik, és a használható alkatrészeket újra hasznosítják. Muzslai Az erősáramú oktatásról A Magyar Elektrotechnika Egyesület - mint ahogy arról már múlt héten röviden hírt adtunk - kétnapos országos konferenciát rendezett Esztergomban a Technika Házában. Balázs Szilárd, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást és jelentette be, hogy Magyar Bálint művelődési és közoktatási, Kiss Péter munkaügyi, valamint Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterek vállaltak védnökséget a tanácskozás felett. Mindhárman levében bizotsították a résztvevőket az erősáramú szakma oktatásának támogatásáról. Dr. Könözsy László polgármester köszöntötte az Esztergomban érkezett közel 100 résztvevőt, majd kifejtette azon véleményét, hogy a kormányzatnak előbb a szakképzést kellene konszolidálnia, s csak azután a bankokat. Elmondta, hogy ez a város ma is sokat tesz az oktatásért, három középfokú intézményében tanulnak villamosságot. Dr. Tusclták Róbert akadémikus, egyetemi tanár, az MEE tiszteletbeli elnöke nagysikerű előadásában kritikát zúdított a kormányzatra és a privatizált cégekre egyaránt. Semmibe veszik az erősáramnak, az ipar egyik bázisának jövőjét - mondotta. Az öszszeomlott ipati háttér, a leépítések nem jelentenek vonzerőt a szakmának. Azt is megjósolta viszont, hogy erre az energiaforrásra még sokáig szükség lesz. Bagics Lajos, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa az iskolai és az iskolán kívüli szakképzés jelenéről és jövőjéről beszélt. A gazdaságnak többet kell vállalni magára - fejtette ki -, hiszen a ma dolgozók fele nem rendelkezik szakmai végzettséggel. A mai fiatalok már jobb úton járnak, hiszen 26 %-uk tanul gimnáziumban, ugyancsak 26 szakközépiskolában és 45 százalékuk szakmunkásképzőben. Szkárossy Annamária, a Ipari Minisztérium főosztályvezetője a szakmai tanulás mellett a nyelvismeret megszerzésében látja az európai színvonalhozvaló felemelkedés lehetőségét. Orlay Imre (MEE), Fekete János (Kézműves Kamara) és Kovács Béla (Kereskedelmi és Iparkamara) a szakmai szervezetek, valamint a gazdasági önkormányzatok szakképzési tennivalóiról beszél. A Magyar Villamosművek Rt. erősáramú szakemberigényét Radenkovics Péter, a Siemens multinacionális cég elvárásait a szakember-utánpótlással szemben Hargilay László mondta el. Hallhattunk a tervező vállalatok mai alacsony létszám-igényéről, továbbá a kisvállalkozásokban folyó kivitelezési műszaki- és munkásigényről is. Összességében kicsengett az előadásokból, hogy a gazdaságnak eme része is alapjáraton dolgozik, ezért keveset tudnak nyújtani az oktatási intézmények részére is. Alig van ösztöndíjasuk, alig van hallgató az egyetemek, főiskolák ezen ágazatában. Erről szóltak a budapesti, a miskolci, a pécsi, a veszprémi egyetemek oktatói is. Krízist él át a közép- és felsőoktatás, a túlélésre kell játszani - mondta zárszavában a kétnapos konferencia végén Tuschák akadémikus. Anyagi támogatást csupán a szakképzési alapból, a gazdasági kamaráktól és a műszaki fejlesztési alapból remélhetnek. P. I. Mikor indul a párkányi komp? Március 21-én sürgős ügyem akadt Párkányban. Azt terveztem, hogy a déli komppal átmegyek, és az utolsó járattal jövök vissza Esztergomba. Egyéb elfoglaltságom miatt tervemen változtaüli kényszerültem. Három óra után tudtam volna csak indulni, de úgy gondoltam, az már késő ahhoz, hogy az utolsó járattal visszatérhessek. Szerettem volna azonban erről meggyőződni, s telefonon kértem felvilágosítást az egyik helybéli utazási irodától. A hívást fogadó hölgy nem tudott válaszolni kérdésemre, ezért ő is munkatársához fordult, majd közölte, hogy az utolsó járat négy órakor indul Párkányból. Megköszöntem „segítségét", de azért - biztos ami biztos felhívtam egy másik irodát is. A kagylót felvevő hölgy itt is csak munkatársai segítségével tudta közölni, hogy három órakor már elindult az utolsó hajó. így utazásom másnapra maradt. Reggel nyolc órakor érkeztem a parton lévő jegypénztárhoz, ahol kis híján elájultam a meglepetéstől. A tájékoztató táblán ugyanis azt olvashattam, hogy az utolsó járat délután öt órakor mond búcsút Párkánynak. Ezek szerint az előző nap is utazhattam volna. Nem tagadom, hogy mindezekről nyomban dühösen tájékoztattam a környezetemben lévő ismerősöket, sőt a pénztárost is. Dühöm már elmúlt. Nyugodt hangon szeretném viszont megkérdezni az illetékeseket: ha a nyár folyamán idegen, eltévedt turistával találkozom a városban, hová küldjem őt hiteles felvilágosításért? Valamelyik utazási irodánkba vagy inkább a piac végén beszélgető, szatyorral közlekedő emberek egyikéhez? GJ. A Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése jóváhagyta az 1997. évi költségvetést, melyben 30 millió forintot különítettek el a gazdaságfejlesztési alapra. Több érdeklődő kérdést kaptunk a hír kapcsán: - Kik és mikor nyújthatnak be pályázatot a támogatásra? - Engelbrecht József a megyei kamara alelnöke válaszol. - Gazdaságfejlesztési alapunk pénzügyi támogatásáért a műszaki fejlesztés területén, a kereskedelemfejlesztés valamint a szakképzés és oktatás területén adhatók be pályamunkák. Első lépcsőben a vendéglátásra kereskedelemfejlesztésre, tov ábbá a s zakképzésre és ok tat ásra, öszszesen 23 millióra várjuk a jelentkezéseket. A Kamarai Hírek folyóirat márciusi számában megjelent a gazdaságfejlesztési alap felhasználásának a szabályzata. Vissza nem térítenAz Olvasó kérdez - a Kamara válaszoI A vállalkozók 30 milliós gazdaságfejlesztési támogatásáról dő támogatás nyerhető el, a pályázattal érintett összeg nettó - áfa nélküli - mértékének 70 százalékáig, de legfeljebb 1 millióig. A megítélt összeg kifizetése az 1997-ben megvalósult fejlesztési cél tárgy évi bizonylatainak alapján utólagosan történik. Egyegy pályázó több, de különböző célok érdekében benyújtott pályázattal is részt vehet. Egy-egy pályázatot többen is benyújthatnak az 1 milliós összeghatárig. A pályázaton csak a kereskedelmi és iparkamara rendes tagjai vehetnek részt, akiknek nincs köztartozásuk. A műszaki fejlesztésre, az innovációra kamaránk pályázott az OMFBnél újabb összegre. Emiatt erre a szakterületre várhatóan májusban jelenhet meg a mi kiírásunk, vélhetőleg újabb 10 millióra. - Mire pályázhatnak a kereskedelem, a vendéglátás területén? - A szakmai kultúra hagyományainak, a technológiai fejlődés eredményeinek, a fejlesztésnek kívántunk teret adni, továbbá a szakvásárokon, kiállításokon való részvételt támogatni a dologi kiadások részbeni átvállalásával. Az egyes kiemelt idegenforgalmi térségekben - mint Esztergom is a kiadványokat, a szakmai katalógusokat, a reklámanyagokat hozzájárulásával támogatja kamaránk. - A szakképzést mivel segítik elő? - Pénzügyi támogatásban részesülnek a pályázat során azok, akik a megye gazdasági fejlődéséhez hozzájárulnak a képzéssel és továbbképzéssel, a személyi vagy tárgyi feltételeiknek a fejlesztésével. Különösen a piac feltételeihez kapcsolódó képzési feladatokra irányulóan. - Mit kell még tudni az egyéni és társas vállalkozóknak? - A részletes pályázati kiírás, a nyomtatvány, a csatolandók felsorolása beszerezhető személyesen a kamarai ügyfélszolgálati irodában, Kossuth L. u. 13., tel.: 316-403. A pályázat beadási időpontja: 1997. április 15! Bátorítom kamaránk tagjait, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel! Pálos