Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-30 / 5. szám

1997. február 20. Esztergom és Vidéke 27 A polgári védelem vezérkara Újjáalakulóban a polgári védelem Január 22-én a Városháza nagytermében állomány-gyűlést tartott az újjáalakuló polgári védelem. Dr. Könözsy László polgármester, a védelmi bizottság elnöke megnyitójában elmondta, hogy a rendszerváltás óta több válságos időszakot élt meg a szervezet. 1996-ban törvényileg szabályozták e fontos területet, és kimondták, hogy a polgári védelem célja fegyveres összeütközések, katasztrófák és más vészhelyzetek esetén a lakosság életének megóvása. Ennek érdekében a lakosságot e szervezetnek jó előre fel kell készíteni a vészhelyzeti hatások leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. A katasztrófa lehetősége állandóan felettünk lebbeg, dunai árvízre mindig számíthatunk, a környezetszennyezés is reális veszély térségünkben (párkányi papírgyár, dorogi égetőmű). Ezek elhárítására, leküzdésére a hatóságok, intézmények, szervezetek együttműködése szükséges. Ezt fogja össze, ezt irányítja a polgári védelem, melyet a város anyagilag és erkölcsüeg egyaránt támogat - mondta a polgármester. Könözsy László azt is kiemelte, hogy Kribusz László pv alezredes jól látja el vezetői feladatát a körzetében, melyhez 25 további település tartozik, Dunaalmástól Dömösig és délen egészen Bajnáig. Zgyerka Pál pv alezredes, megyei parancsnok a polgári védelem szervezed felépítéséről és szakmai feladatairól beszélt. Elmondta, hogy a városi polgári védelem irányítása a mindenkori polgármester feladata. O irányítja és szervezi a lakosság felkészítését, s ha szükséges, kimenekítését és óvóhelyi védelmét. Szakmai helyettese a mindenkori hivatásos polgárvédelmi tiszt. Fontos ismeretterjesztő munka hárul az újjáalakuló szervezetre. A lakosságnak is van polgárvédelmi kötelezettsége. Létre kell hozni a településeken, valamint a nagyobb munkahelyeken a védelmi szervezeteket. Ezek tagjait annak vezetője jelöli ki, a beosztását a polgármester adja. Néhány kivételtől eltekintve (terhes nő, kisgyermeket nevelő anya, többgyermekes szülő, munkaképtelen személy) férfiak 16-60 év, nők 1850 év között polgári védelemre kötelezhetők. Az állomány-ülésen megtudtuk azt is, hogy polgári védelmi kötelezettségüket mindennapi munkájukkal végzik az országgyűlési képviselők, a jegyzők, a bírók, az ügyészek, a közjegyzők, a kijelölt köztisztviselők, a hivatásos katonák, az orvosok, a tűzoltók, valamint a lelkészek. Pálos Harrach Péter a kereszténydemokrácia jövőjéről Esztergom vendége volt január 24-én Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt nagyválasztmányának korábbi tagja, a párt volt alelnöke, aki népes hallgatóság előtt vallott a keresztény szellemiségű polgár társadalmi felelősségéről, a keresztény szellemű politizálás lehetséges mozgásteréről. (Harrach Péter civüben a Római Katolikus Egyház Püspökkari Titkárságának munkatársa, felesége esztergomi születésű. Politikusként pedig a Fővárosi Önkormányzat Nemzetiségi és Kisebbségi Bizottságának elnöke.) Előadásában nem kerülte meg a KDNP jelenlegi belső problémáit sem, megosztotta a hallgatóságával erről alkotott véleményét, miközben felvázolta a kereszténydemokrácia jelenlegi politikai mozgásterét. Előadásából idézünk most néhány, a helyi társadalom számára is érdeklődésre számot tartó közérdekű gondolatot. Az 1994-es önkormányzati választáson a KDNP a korábbihoz képest kicsivel jobban szerepelt, mégis úgy éreztük, belső megújulásra van szükség. A demokratikus úton lezajlott tisztújítást követően azonban a korábbi „hajszálrepedések" szélesedtek, a keresztény erkölcsiséghez, politizáláshoz méltatlan módon felerősödött a klikkesedés, a kiszorítósdi a pártvezetés különböző fórumain - vázolta fel a jelenlegi helyzet fő okait Harrach Péter. A kereszténydemokráciának két fontos társadalmi bázisa van: a vidéki, kisgazda szellemiségű helyi társadalom és a városi keresztény értelmiség. Őket elsősorban nem elvi, hanem életmódbeli és kulturális különbözőségek választják el egymástól. AKDNP-ben mindkét irányzat megtalálható egymás mellett élésüknek viszont nincs alternatívája. A KDNP minden morális felelősséget átérző tagjának törekedni kell arra, hogy a párt egysége fennmaradjon, ellenkező esetHarrach Péter előadása közben ben a kereszténydemokrácia eszméje kerülhet válságba - mondta az előadó. Látni kell - mint ahogy ez már különböző helyeken nyilvánosságot kapott -, hogy a KDNP esetleges „radikalizálódása" azt eredményezheti, hogy a nemzetközi keresztény mozgalom elfordulhat tőlünk. Szintúgy fennáll a veszély és ennek jeleit már sokan érzékelik hogy ezt a hivatalos egyház is kétkedéssel szemléli, és elfordulhat a KDNP-től. Ezért kell törekedni mindnyájunknak a párt szakadásának megelőzésére, ellenkező esetben a kereszténydemokrácia súlyos válságba kerülhet. Ennek felismerése persze politikai kultúra kérdése is! A Kereszténydemokrata Néppártnak a távolabbi jövőben is jobbközép koalícióban kell gondolkodnia, természetes szövetségeseit itt kell megtalálnia - jelentette ki előadása végén Harrach Péter. -koMire jutott a híd ügyében a párkányi Szlovák-Magyar Baráti Társaság? Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy a párkányiak a Mária-Valéria híd újjáépítésének ügyében több kormányhivtalunkba is meghívást kaptak. A találkozó előkészítésében és lebonyolításában részt vett dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselőnk, tőle kaptuk az alábbi tájékoztatást A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára, dr. Gyurkovics Sándor arról tájékoztatta a szlovák delegációt, hogy a magyar minisztérium minden tervező munkát és előkészületet megtett a dokumentum aláírására. Leszögezte, a magyar fél álláspontja: olyan hidat kell építeni, amely bármilyen vízmagasságnak megfelel. A Phare-támogatás lehetősége 1997. június 12-ig biztosan él, addig el kell kezdeni a munkálatokat. A híd megépítése példaértékű lenne, meg nem épülésével erkölcsű és szellemi értékeket is veszíthetünk. Hangsúlyozta, hogy a híd ügyét nem szabad összekapcsolni a hágai döntés előtt álló erőmű ügyével. Szintén pozitív és megnyugtató választ kaptak a szlovák képviselők dr. Bagi Gábor külügyi helyettes-államtitkártól, aki elmondta, hogy rendkívül fontos ügyként kezelik a Magyar Külügyminisztérium a Mária-Valéria híd megépítését, amely a külügyminiszteri tárgyalásokon mindig fontos pontként szerepel. Tóth András államtitkár, a miniszterelnök kabinetfőnöke azzal kezdte tájékoztatóját, hogy semmi okot nem lát arra, hogy ne épüljön meg a Mária-Valéria híd. A magyar kormány és miniszterelnöke részéről biztosított az a három tényező, amely a két ország közötti híd megépüléséhez szükséges: 1. A magyar fél politikai szándéka egyértelmű, és ez a miniszterelnöki találkozón is megerősítést nyert. 2. A műszaki paraméterek a magyar fél részéről kidolgozottak, ezeknél figyelembe vettek minden szlovák kérést, az illetékes minisztérium kész az aláírásra. 3. A magyar fél részéről a finanszírozás biztosított, a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésében ott szerepel az a tétel, mely az idén esetlegesen beinduló építkezéshez szükséges. Az államtitkár elmondta, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírta azt a levelet, melyben Vladimir Meciar miniszterelnököt arra kéri, hogy a hídépítéshez szükséges szlovák döntéseket gyorsítsák meg. Horváth Tamás, a miniszterelnök külügyi és diplomáciai tanácsadója szintén csak a magyar fél pozitív hozzáállásáról tudott tájékoztatót adni, s megerősítette, hogy minden tárgyaláson a híd ügye prioritást kap. A délután folyamán a Szlovák Köztársaság nagykövete, Eva Mitrova aszszony hallgatta meg a szlovák delegáció tájékoztatóját aznapi pozitív benyomásaikról. Megerősítette, hogy őis hasonló tapasztalatokkal rendelkezik, s ígérte, hogy mint eddig, ő is a híd megépítését fogja szorgalmazni. Ugyancsak előző számunkban adtuk hírül, hogy a Híd Bizottságot - melynek magyar és szlovák tagjai is vannak január 31-én délelőtt 11 órára összehívta dr. Könözsy László polgármester. Ujabb lépés ez a megvalósításért. (P.I.) Számítógépes ábra a műszaki paraméterek alapján