Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-23 / 4. szám

UJ MELLEKLETTEL! Ráncsimító, farsangi rovataink az 5-6. oldalakon ESZTERGOM es VIDEKE 1997. január 23. - 4. szám * POLGÁRI LAP * Ara: 40 Ft NEPI DIPLOM ACI A VAL A MARI A-VALÉRIA HIDERT 50 éve dédelgetett vágyunk, hogy a Mária-Valéria hidat újjáépítsék. Pár­kányban a Szlovák-Magyar Baráti Társaság tagjai nemrég terjedelmes levélben fordultak segítségért Horn Gyula, valamint Vladimír Meciar miniszterelnökhöz. Ebben városuk és régiójuk nevében kérik a kormányfő­ket, hogy tekintélyük teljes súlyával vegyék pártfogásukba a háborúban tönkretett híd felújításának ügyét. An­nak a hídnak az ügyét, amely a fenn­állásának 101 évéből több mint fél évszázadon át nem szolgált rendelte­tésének. Idézet a levélből: „A Duna partjait - a forrástól a torkolatig - 96 híd köti össze, ez a mi hidunk az egyetlen, amely feledésbe merült, mintha szük­ségtelen volna, és a felújítására kellő költségek a meglevő szerény forrása­ink elpazarlását jelentenék. Több mint három évtizede időnként felmerült a forgalomba helyezésének gondolata, de még soha nem jutottunk el a szándék oly konkrét stádiumáig, mint most. Ez megerősít azon remé­nyünkben, hogy a munkák végre meg­kezdődnek és a rendeltetésének szolgá­ló híddal ajándékot kaphatnánk még ezen évezred vége előtt. (...) Kérjük, hogy a jó és az állandóan javítható szomszédi viszony stratégi­áján alakuló politikai akaratukat fe­jezzék ki. Úgy véljük, hogy a mai idők ezen parancsszava ellen semmi­féle ellenvetés nem állhatja meg a helyét. Engedjék meg, hogy a felújí­tás célját és értelmét indokolandó né­hány véleményt és állásfoglalást fel­vázoljunk és kidomborítsunk. 1. A Duna-melléki tájegységek szempontjából a forgalomba állított hídnak főként a turizmus és a határ­menti gazdasági, kereskedelmi együttműködés fejlesztésére kifejtett hatását emeljük ki. Ezt a szempontot azért is hangsúlyozzuk, mert szlovák oldalon a határmenti területet érinti leginkább hátrányosan a tartós mun­kanélküliség, amely eléri a 20-25 %­os mértéket, de nem kivételesek az olyan községek sem, ahol ennek két­szerese az arány. Ebben a tekintetben nem elhanyagolható a kulturális és művelődési kapcsolatok bővítésének lehetősége sem, amelyeknek egyebe­ken kívül az az alapja, hogy a gyer­mekek és a fiatalok, főként a közel­fekvő pilisi területről származó szlo­vákok, Párkányban szlovák iskolába járhassanak, és fordítva. Itt tehát lehe­tőség kínálkozik arra, hogy a magyar­országi szlovákok lankadó azonos­ságtudatának megmentéséhez és fel­élesztéséhez egy konkrét lépéssel hozzájárulhassunk. 2. A híd felújítása a gazdasági és társadalmi hatásán kívül egyértelmű­en igazolná a Szlovák Köztársaság és a Magyar Közársaság között a jó­szomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről megkötött és rati­fikált szerződésben foglalt kötelezett­ségek gyakorlati teljesítésének akara­tát. Úgy gondoljuk, hogy dicséretre méltó állapot, ha a szerződés, amely­nek az elfogadása nálunk, szlovákok­nál és magyaroknál, valamint nem­zetközi méretben, főként az euro-at­lanti struktúrák szerveinél pozitív visszhangra talált, és reményteli vára­kozást váltott ki, ez ideig alapjában véve gyakorlatilag semmiképpen nem befolyásolta azok életét, akiket érint. Pedig éppen a híd felújításának a megkezdése fémjelezné a szerződés hitelességét, amelyben egyelőre nem kételkedünk, és reméljük, hogy a ké­telkedésre a jövőben sem lesz okunk. 3. A köztársaságaink közötti jó és gyümölcsöző kapcsolatok nemzetkö­zi politikai szempontját alapjában vé­ve meghatározza az Európa Unió ér­deke is, amelyben tagsági viszonyt igyekszünk nyerni. Ezen igyekezet folyományaként az Európa Unió a költségeknek legalább a felét vállaló, meghatározó pénzügyi részvételt ígért, amely meghatványozza és meg­erősíti a felújítás jelentőségét.(...) 4. A felújítás előnyös voltának elbí­rálására a döntő kritérium pedig az a hatás lesz, mely általánosságban a szlovákok és magyarok (...) közvetlen emberi kapcsolataiban mutatkozna meg elkerülhetetlenül. Csupán ezen eredendően jó és jobbuló kapcsolatok alapján várható, hogy a Szlovák Köz­társaság és a Magyar Köztársaság kö­zött tartósan javulni fognak a kapcso­ULESEZIK A HID BIZOTTSÁG Dr. Könözsy László polgármester január 31-én 11 órára összehívta a Híd Bizottságot a Mária-Valéria híd újjáépítésével kapcsolatos legújabb fejlemények, valamint az UTIBER Közúti Beruházó Kft. által készített tervek megbeszé­lésére. Az ülést a Városháza nagytermében tartják. NINCS SZÓ ESZTERGOMI ERŐMŰRŐL! (?) Semmiféle erőműépítésről nem esett szó - jelentette ki Nemcsók János kormánybiztos a dunai vízlépcsőről folytatott szakértői megbeszélések­kel kapcsolatos hétfői sajtótájékoztatón. A kormánybiztos azt is elmond­ta: a magyar fél két követelményhez köti az esetleges peren kívüli egyezséget: egyrészt, hogy kapjuk vissza az elterelt Dunát, másrészt hogy a megoldásban az ökológiai szempontok legyenek elsődlegesek. Leszö­gezte: semmilyen formában nem vetődött fel egy esztergomi erőmű építése, és erre vonatkozó hatástanulmány sem készült. Horváth Tamás, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója ehhez hozzátette, jelen pillanatban a peren kívüli megállapodásnak nincs reális esélye, egy ilyen egyezség lehetősége teljesen hipotetikus. Azt is elmondta: a vízlépcső és az Esztergom- Párkány közötti híd ügye semmilyen módon nem kapcsolódik egymáshoz. latok. Közvetlen személyes viszonyun­kat, amely a szlovák embert a magyar emberhez fűzi, és ez fordítva is igaz, nem tartjuk barátságtalannak.(...) A Németországot és Franciaorszá­gotösszekötő strasbourgi Rajna-hidat a történelmi jelentőségű megbékélés jegyében Európa-hídnak nevezték el. A Szlovákiát és Magyarországot újra összekötő párkányi-esztergomi Du­na-híd úgyszintén viselhetné a hason­ló kitüntető nevet. Hiszen okunk, mégpedig történelmi okunk is van a megbékélésre. Hisszük, hogy Önök lehetőségeik teljes kihasználásával hozzájárulnak ehhez, és átvehetik majd azok köszö­netét, akik ezt várják. Mindnyájunk, mégpedig közösen a szlovákok, ma­gyarok és európaiak háláját." A magyar kormány részéről nincs elzárkózás. Erről kaptunk tájékoz­tatást képviselőnk irodavezetőjétől, CsernusnéLáposi Elzától. - Dr. Hal­íer Zoltán országgyűlési képviselő szervezésében január 21-én, 9 órakor fogadja dr. Gyurkovics Sándor állam­titkár szomszédainkat, ahol a Baráti Társaság képviselői s Párkány város polgármestere tájékoztatást kapnak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium eddigi előkészítő mun­kálatairól. 10.45 órakor dr. Bagi Gá­bor helyettes államtitkár a Külügymi­nisztériumban tart számukra tájékoz­tatást az eddigi külügyi egyeztető te­vékenységükről. 11.30 órakor a Mi­niszterelnöki Hivatalban Tóth András politikai államtitkár, kabinetfőnök fo­gadja a levélírókat, és tájékoztatja őket Horn Gyula miniszterelnöknek a Mária-Valéria híddal kapcsolatos ed­digi tevékenységéről s a magyar fél álláspontjáról. A 12.30 órakor sorra kerülő szlovák nagykövetségi talál­kozón a Szlovák-Magyar Baráti Tár­saság vezetői tájékoztatást adnak Eva Mitrova szlovák nagykövetnek a dé­lelőtti tapasztalataikról. 14 órakor a Képviselői Irodaházban dr. Haller Zoltán és a szlovák delegáció sajtótá­jékoztató keretében áll az újságírók rendelkezésére. (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom