Esztergom és Vidéke, 1997

1997-02-27 / 9. szám

Esztergom és Vidéke H A Z UN K TAJ A 1997. február 27. Gasztronómiai barangolások Lasagna Bár azt mondják rá, olasz specialitás, én már egy kétszáz éves kunsági szakácskönyvben is nyomára akadtam, persze más_ néven. A többféle elkészítési mód közül most egy egyszerű, de mutatós változatot ajánlok a figyelmükbe. Kapható a kereskedelemben - de persze házilag is előállítható - a zöld színű (parajos) és a rózsaszínű (paradicsompürés) metélt is a szokásos sárga színű mellett. Nos, mindegyik fajtából főzzünk ki a szokásos módon 10-10 dkgnyit, majd rakjuk félre. 5 dkg apróra vágott füstölt szalonnát pirítsunk meg kevés olajon egy nagy fej felszeletelt vöröshagymával együtt Tegyünk hozzá 25 dkg ledarált sertéshúst ízesítsük sóval, törött borssal, kakukkfűvel, bazsalikommal és 1 evőkanálnyi paradicsompürével. Keveijük meg néhányszor, majd öntsünk rá 2 dl vörösbort, és lefedve pároljuk. Ha levét elfőtte, vízzel öntsük fel, és pároljuk tovább, míg a hűs puha nem lesz. Ekkor 2 dl tejfölt keverjünk össze 2 dkg liszttel, öntsük rá a húsra és jól forraljuk át Közben reszeljünk le 20 dkg száraz sajtot. A zöld színű kifőtt tészát terítsük egy olajjal kikent tűzálló tál aljára, erre kenjük rá a hús felét, szóljuk meg a sajt 1/3-ával, következzen a sárga színű tészta, erre a hús másik fele, ismét 1/3nyi sajt, majd a rózsaszínű tészta. A tetejére ismét sajt kerül. Sütőben addig süssük, míg a tetején a sajt teljesen megolvad. A tortához hasonlóan szeletelve tálaljuk. Jénai tál helyett kisebb tepsiben is süthetjük a lasagnát, ilyenkor viszont kocka alakúra szeleteljük. Az olaszok könnyű vörösbort isznak hozzá. Önök„. nos, Önök bízzák az italt a férfiakra! Ok állítólag jobban értenek hozzá, mihez mi illik leginkább. K-Sz-E Környezetünket a napfény természetes megvilágításában szoktuk meg. Ezért arra kell törekednünk, hogy a mesterséges megvilágítás ezt megközelítse. Az izzólámpák és fénycsövek egyes fajtái erre alkalmasak is, mert fényük jól megközelíti a fehér fényt A szem idegei nem csupán a képszerű látást közvetítik, hanem befolyással vannak az ember hangulatára is. Ezeket a hatásokat két jellegzetes csoportba sorolhatjuk. Az egyik a regeneráló pihentető, a másik az ösztönző hatás. Az ún. meleg színek (a sárgfa, a narancs és a vöröses árnyalatok) pihentető, míg az ún. hideg színek (kék, kékeszöld, kékesfehér) ösztönző hatásúak. Olvasáshoz, pihenéshez tehát a vöröses árnyalatú fényt kibocsátó izzólámpákat használjuk. Tanuláshoz, kézimunkához pedig a fehérebb és hidegebb színárnyalatú lámpákat. A lámpaernyők, burák opalizált fehér színűkkel elősegítik az ösztönző hatást, sárga, narancs és piros árnyalatukkal a pihentetést. A világításban és a hangulatkeltésben fontos szerepe van a lámpaernyő alakjának, anyagának és a lámpa elhelyezésének is. A lámpaernyő célja, hogy a fénysugarakat a kívánt irányba terelje és védje a szemet a kápráztató, bántó, közvetlen fénysugaraktól. Közvetlen és közvetett megvilágítást különböztetünk meg. Közvetlen fényű lámpatest például az íróasztallámpa, mely a fényt a megvilágítandó helyre irányítja és a fény 70-80 %-a lefelé irányul, a többi felfelé. Ilyen lámpát célszerű a munkahelyi megvilágításra használni. A közvetett világítást nyújtó lámpatestek a kisugárzott fény többségét a mennyezetre vagy a falra vetítik. Ilyenkor a fény az említett felületről visszaverődik és kellmes szórt fényű megvilágítást ad. Ezt használják szoba általános megvilágítására. Mivel a visszaverődéskor a fény egy része elnyelődik, ez a világítás nem gazdaságos. Ezért lakószobáinkban asztali és állólámpákat célszerű használni, egyszerű áthelyezésükkel a kívánt helyre tudjuk irányítani a világítást s ezáltal a világítási berendezést gazdaságosabban használhatjuk ki. A bonsai (II.) A megfelelő bonsaifóldnek különféle kívánalmaknak kell megfelelnie. A gyökerek számára kellő tartást kell biztosítani, de a jó vízfelvevő és víztartó képesség is nagyon lényeges. A normál virágföld egyáltalán nem alkalmas bonsainevelésre. A jó bonsai talaj lényegében három komponensből áll: humusz, agyag és durva szemcsés homok. Minden növény, így a bonsai is, csak addig fejlődik megfelelően, addig marad egészséges, amíg a gyökerek a talajban elég teret találnak a növekedéshez. Ha kinövik az edényt cserepes kedvenceinket egyszerűen egy mérettel nagyobb cserépbe ültetjük. A bonsai esetében azonban más a helyzet, nemigen növelhetjük a tál méretét Hogy a bonsait ismét a régi tálba ültethessük vissza, gyökérmetszéssel biztosítunk megfelelő életteret a gyökerek számára. E művelet legalkalmasabb időpontja a kora tavasz. A teljes bonsaikompozícióhoz hozzátartozik még a stílusos és szép talajfelszín és az esetleges aljnövényzet is. A beültetett felszín csökkenti a vízpárolgást, öntözésnél a föld nem mosódik ki olyan könnyen. A bonsaiok legyakoribb aljnövényei a mohafajok. Sajnos, a szabadban gyűjthető mohafélék nem bírják a szobaklímát. Gyűjtsünk tehát mohapárnákat üvegházakból, s ezeket helyezzük a felületre. Különösen alkalmas aljnövénynek a zöldecske (Soleirolia soleirolii), amely szépsége mellett kiváló jelzőnövény is. Ha lankadni kezd, jelzi, hogy a bonsai szomjazik, ha összesik, bizonyosra vehető, hogy túlöntöztük a növényt Az első saját bonsait többnyire készen vásároljuk vagy kapjuk. Egy fa azonban magától nem marad bonsai, nőni fog, s ezzel elveszti formáját. Hogy a bonsaijelleget megtartsuk, a fácskát megfelelően kell metszenünk. Ez nagy hozzáértést, szinte már művészetet igényel. Csupán az alapismeretek leírása is több oldalt tenne ki, így ezt meg sem kíséreljük. E fák alakításánál a metszés mellett a drótot is használják. A drótozás segítségével viszonylag gyorsan végrehajthatunk a növényen különféle iránybeli változtatásokat. A formaváltoztatás egyéb módjai is ismertek. Ilyen az ágak kipányvázása valamely fix ponthoz, a kis súlyokkal történő áglehúzás, vagy faragott fadarabkák segítségével történő aíakváltoztatás. E műveletek legkedvezőbb időpontja a március. A kifejezetten szobai bonsai kultúrában leginkább az alábbi növények valók: kamélia, karmona, kenguruszőlő, majomken yérfa, cseresznyemirtusz, törpenarancs, olajfa, gránátalma, valamint a különböző azálea és fikuszfajok. Kvíz-vonat XII. SZAKASZ Ez az első alkalom, hogy nem egyetlen városhoz fűződnek kérdéseink. Ezen a héten három településen is megállunk, s mindegyikhez kapcsolódik egy-két kérdés. 1. Aszatmári várban őrizték hajdanán a király tulajdonát képeződi... koronaékszereket b... birtokleveleket és kódexeket c... aranypénzeket d... sót 2. A Szatmár megyei Erdődön született e... Bakócz Tamás esztergomi érsek f... Szendrey Júlia g... Kaffka Margit h... Erdődy Sylvester János 3. Nagybányát 1347-ig... i... Asszonypatakának nevezték j... háromszor is fölégették az északról betörő szláv és tatár hadak k... birtokolták a magyar királyok /... Baia-Marenak hívták a román és moldvai őslakók 4. Nagybánya öreg fogadójában... m... gyűltek össze vasárnap délelőttönként a Schola Rivulina festőiskola tagjai n... töltötte nászéjszakáját Petőfi Sándor és Szendrey Júlia o... kiáltották ki Erdély önállóságát 1564-ben p... írta első regényét Németh László, a város szülötte 5. Máramarossziget a Máramarosi havasok bércei között fekszik,... r... melynek havasi állatvilágát leginkább a fekete kecske, a saskeselyű és a keresztes vipera jellemzi. s... ahol sok sóbánya található. t... melyeket többször megmászott Berda József is. v... itt vadászik havasi siklóra a barátkeselyű és a hollókeselyű. A megfejtéseket kérjük a jövő hét péntekéig beküldeni a szerkesztőségünkbe.