Esztergom és Vidéke, 1997

1997-02-27 / 9. szám

Esztergom és Vidéke H A Z UN K TAJ A 1997. február 27. Gasztronómiai barangolások Lasagna Bár azt mondják rá, olasz specialitás, én már egy kétszáz éves kunsági sza­kácskönyvben is nyomára akadtam, per­sze más_ néven. A többféle elkészítési mód közül most egy egyszerű, de mutatós változa­tot ajánlok a figyelmükbe. Kapható a kereskedelemben - de per­sze házilag is előállítható - a zöld színű (parajos) és a rózsaszínű (paradicsom­pürés) metélt is a szokásos sárga színű mellett. Nos, mindegyik fajtából főz­zünk ki a szokásos módon 10-10 dkg­nyit, majd rakjuk félre. 5 dkg apróra vágott füstölt szalonnát pirítsunk meg kevés olajon egy nagy fej felszeletelt vöröshagymával együtt Te­gyünk hozzá 25 dkg ledarált sertéshúst ízesítsük sóval, törött borssal, kakukk­fűvel, bazsalikommal és 1 evőkanálnyi paradicsompürével. Keveijük meg né­hányszor, majd öntsünk rá 2 dl vörös­bort, és lefedve pároljuk. Ha levét elfőt­te, vízzel öntsük fel, és pároljuk tovább, míg a hűs puha nem lesz. Ekkor 2 dl tejfölt keverjünk össze 2 dkg liszttel, öntsük rá a húsra és jól forraljuk át Közben reszeljünk le 20 dkg száraz sajtot. A zöld színű kifőtt tészát terítsük egy olajjal kikent tűzálló tál aljára, erre kenjük rá a hús felét, szóljuk meg a sajt 1/3-ával, következzen a sárga színű tészta, erre a hús másik fele, ismét 1/3­nyi sajt, majd a rózsaszínű tészta. A tetejére ismét sajt kerül. Sütőben addig süssük, míg a tetején a sajt teljesen meg­olvad. A tortához hasonlóan szeletelve tálaljuk. Jénai tál helyett kisebb tepsiben is süthetjük a lasagnát, ilyenkor viszont kocka alakúra szeleteljük. Az olaszok könnyű vörösbort isznak hozzá. Önök„. nos, Önök bízzák az italt a férfiakra! Ok állítólag jobban értenek hozzá, mihez mi illik leginkább. K-Sz-E Környezetünket a napfény természetes megvilágításában szoktuk meg. Ezért arra kell törekednünk, hogy a mesterséges megvilágítás ezt megközelítse. Az izzólámpák és fénycsövek egyes fajtái erre alkalma­sak is, mert fényük jól megközelíti a fehér fényt A szem idegei nem csupán a képszerű látást közvetítik, hanem befolyással vannak az ember hangulatára is. Ezeket a hatásokat két jellegzetes csoportba sorolhatjuk. Az egyik a regeneráló pihentető, a másik az ösztönző hatás. Az ún. meleg színek (a sárgfa, a narancs és a vöröses árnyalatok) pihentető, míg az ún. hideg színek (kék, kékeszöld, kékesfehér) ösz­tönző hatásúak. Olvasáshoz, pihenéshez tehát a vöröses árnyalatú fényt kibocsátó izzólámpákat használjuk. Tanuláshoz, kézimunkához pedig a fehérebb és hidegebb színárnyalatú lámpákat. A lámpaernyők, burák opalizált fehér színűkkel elősegítik az ösztönző hatást, sárga, narancs és piros árnyalatukkal a pihentetést. A világítás­ban és a hangulatkeltésben fontos szerepe van a lámpaernyő alakjának, anyagának és a lámpa elhelyezésének is. A lámpaernyő célja, hogy a fénysugarakat a kívánt irányba terelje és védje a szemet a kápráztató, bántó, közvetlen fénysugaraktól. Közvetlen és közvetett megvilágítást különböztetünk meg. Közvetlen fényű lámpatest például az íróasztallámpa, mely a fényt a megvilágí­tandó helyre irányítja és a fény 70-80 %-a lefelé irányul, a többi felfelé. Ilyen lámpát célszerű a munkahelyi megvilágításra használni. A közvetett világítást nyújtó lámpatestek a kisugárzott fény többségét a mennyezetre vagy a falra vetítik. Ilyenkor a fény az említett felületről visszaverődik és kellmes szórt fényű megvilágítást ad. Ezt használják szoba általános megvilágítására. Mivel a visszaverődéskor a fény egy része elnyelődik, ez a világítás nem gazdaságos. Ezért lakószobáinkban asztali és állólámpákat célszerű használni, egyszerű áthelyezésükkel a kívánt helyre tudjuk irányítani a világítást s ezáltal a világítási beren­dezést gazdaságosabban használhatjuk ki. A bonsai (II.) A megfelelő bonsaifóldnek különféle kívánalmaknak kell megfelelnie. A gyö­kerek számára kellő tartást kell biztosí­tani, de a jó vízfelvevő és víztartó képes­ség is nagyon lényeges. A normál virág­föld egyáltalán nem alkalmas bonsaine­velésre. A jó bonsai talaj lényegében há­rom komponensből áll: humusz, agyag és durva szemcsés homok. Minden nö­vény, így a bonsai is, csak addig fejlődik megfelelően, addig marad egészséges, amíg a gyökerek a talajban elég teret találnak a növekedéshez. Ha kinövik az edényt cserepes kedvenceinket egysze­rűen egy mérettel nagyobb cserépbe ül­tetjük. A bonsai esetében azonban más a helyzet, nemigen növelhetjük a tál mé­retét Hogy a bonsait ismét a régi tálba ültethessük vissza, gyökérmetszéssel biztosítunk megfelelő életteret a gyöke­rek számára. E művelet legalkalmasabb időpontja a kora tavasz. A teljes bonsaikompozícióhoz hozzá­tartozik még a stílusos és szép talajfel­szín és az esetleges aljnövényzet is. A beültetett felszín csökkenti a vízpárol­gást, öntözésnél a föld nem mosódik ki olyan könnyen. A bonsaiok legyakoribb aljnövényei a mohafajok. Sajnos, a sza­badban gyűjthető mohafélék nem bírják a szobaklímát. Gyűjtsünk tehát moha­párnákat üvegházakból, s ezeket helyez­zük a felületre. Különösen alkalmas alj­növénynek a zöldecske (Soleirolia sole­irolii), amely szépsége mellett kiváló jelzőnövény is. Ha lankadni kezd, jelzi, hogy a bonsai szomjazik, ha összesik, bizonyosra vehető, hogy túlöntöztük a növényt Az első saját bonsait többnyire ké­szen vásároljuk vagy kapjuk. Egy fa azonban magától nem marad bonsai, nő­ni fog, s ezzel elveszti formáját. Hogy a bonsaijelleget megtartsuk, a fácskát megfelelően kell metszenünk. Ez nagy hozzáértést, szinte már művészetet igé­nyel. Csupán az alapismeretek leírása is több oldalt tenne ki, így ezt meg sem kíséreljük. E fák alakításánál a metszés mellett a drótot is használják. A drótozás segítsé­gével viszonylag gyorsan végrehajtha­tunk a növényen különféle iránybeli vál­toztatásokat. A formaváltoztatás egyéb módjai is ismertek. Ilyen az ágak ki­pányvázása valamely fix ponthoz, a kis súlyokkal történő áglehúzás, vagy fara­gott fadarabkák segítségével történő aíakváltoztatás. E műveletek legkedve­zőbb időpontja a március. A kifejezetten szobai bonsai kultúrá­ban leginkább az alábbi növények va­lók: kamélia, karmona, kenguruszőlő, majomken yérfa, cseresznyemirtusz, törpenarancs, olajfa, gránátalma, vala­mint a különböző azálea és fikuszfajok. Kvíz-vonat XII. SZAKASZ Ez az első alkalom, hogy nem egyet­len városhoz fűződnek kérdéseink. Ezen a héten három településen is megállunk, s mindegyikhez kapcsolódik egy-két kérdés. 1. Aszatmári várban őrizték hajda­nán a király tulajdonát képező­di... koronaékszereket b... birtokleveleket és kódexeket c... aranypénzeket d... sót 2. A Szatmár megyei Erdődön született e... Bakócz Tamás esztergomi érsek f... Szendrey Júlia g... Kaffka Margit h... Erdődy Sylvester János 3. Nagybányát 1347-ig... i... Asszonypatakának nevezték j... háromszor is fölégették az észak­ról betörő szláv és tatár hadak k... birtokolták a magyar királyok /... Baia-Marenak hívták a román és moldvai őslakók 4. Nagybánya öreg fogadójában... m... gyűltek össze vasárnap délelőt­tönként a Schola Rivulina festőiskola tagjai n... töltötte nászéjszakáját Petőfi Sán­dor és Szendrey Júlia o... kiáltották ki Erdély önállóságát 1564-ben p... írta első regényét Németh László, a város szülötte 5. Máramarossziget a Máramarosi havasok bércei között fekszik,... r... melynek havasi állatvilágát legin­kább a fekete kecske, a saskeselyű és a keresztes vipera jellemzi. s... ahol sok sóbánya található. t... melyeket többször megmászott Berda József is. v... itt vadászik havasi siklóra a barát­keselyű és a hollókeselyű. A megfejtéseket kérjük a jövő hét péntekéig beküldeni a szerkesztősé­günkbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom