Esztergom és Vidéke, 1997

1997-12-04 / 49. szám

Esztergom és Vidéke 1997. december 4. U. Szőke István festményei a Zöldház galériájában Pintér Péter, U. Szőke István, Szabó Károly és Bangó Miklós a kiállítás megnyitóján November 21-én a Zöldházban Kapósi Endre művész-tanár, az Esztergomi Művészek Céhe elnöke köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt a csolnoki U. Szőke István festőművész kiállításának megnyitóján. A művész két gyermekének szavalata után Pintér Péter tatabányai tanár mutatta be a művészt és ajánlotta figyelmünkbe festészetét. U. SzŐke István pályája Székelyudvarhelyről indult, ott született 48 évvel ezelőtt, ősei között bosnyákok, morvák, székely-magyarok egyaránt voltak. Már korán, kilenc évesen az 1958-as varsói gyermekrajz pályázaton díjat nyert, rá tíz évre pedig Székelyudvarhelyen mutatkozott be első kiállításán, az őszi tárlaton. Ettől kezdve folyamatos meghívásoknak tett eleget, országos tárlatokon: Parajdon, Csíkszeredán, Bukarestben, Marosvásárhelyen. Rendszeres lakója lett a homoródszentmártoni alkotótábornak. Többször is házat és hazát cserélt. Első kísérleteként 1986-ban Tatabányán és Tatán át kijutott Ausztriába, de még abban az évben - csalódottan - hazament. 1988-ban Svájcban próbált szerencsét, de az ottani életforma idegennek tűnt számára és önként hazatért. Végül 1991 karácsonyán Csolnokon telepedett le, és nekilátott új otthona megteremtésének. Rengeteg munka - kiállítások és a házépítés - kötötte le minden idejét, nagy család, négy gyerek eltartása hárul rá ma is. A festészet mellett kő- és faszobrokat faragott, székelykapukat épített; megrendelések jönnek Münchenből, Strassbourgból, Bad Münsterből. Szakkört vezet, egyéni tanítványokat vállal ma is. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének és az esztergomi céhnek. Kiállított festményei a Hargitát, Székelyföldet, a jellegzetes fenyő-borította tájakat ábrázolják. Az erőteljes színeket kedveli, az impresszionista stílus határán lebeg. Ecsettel és késes technikával dolgozik, pasztellképei gyönyörűek. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk mi is, itt a Zöldházban, majd decemberben Dorogon. Pálos Megyei néptáncfesztivál Dorogon Dorogon utoljára a nyolcvanas évek elején rendeztek néptáncfesztivált. Most a József Attila Művelődési Ház ambiciózus vezetősége Tittmann János polgármester támogatásával - ismét felújította ezt a népszerű hagyományt. 14 tánccsoport, azaz több mint 500 táncos adott műsort a „MUKF'-nak becézett kultúrházban november 22-én. A „mezőny" java a német nemzetiségi együttesekből tevődött össze. Leányvár, Bakony sárkány, Alsógalla, Felsőgalla, Vértessomló és több más település is sváb táncokkal mutatkozott be a viszonylag csekély létszámú közönségnek. A magyar néptánchagyományokat a tatabányai Bányász, a Tatai Pötörke, és a Kenderke együttesek képviselték. A műsorprogram maratoni hosszúságúra sikeredett, ami bizony azt jelzi, hogy a szervezés még nem mondható tökéletesnek. Kevésbé tetszett, hogy a néptáncprogram szünetében egy harsány dixiland együttessel szórakoztatták a javarészt általános iskolás tanulókból álló néptánccsoportokat. Ez a harsogó „örömzene" sehogy sem illet a fesztivál meghitt, családias miliőjébe. A hiányosságoktól eltekintve elmondhatjuk: kiváló kezdeményezés a dorogiaké, reméljük, jövőre is lesz majd folytatása. Hiszen a tévécsatornák, valamint a legtöbb rádió csak elvétve ad tudósításokat a néptáncfesztiválokról. „Fekete bárány" lett a néptánc, és elvész a diszkó-videóklippek egyhangú arzenáljában. Köszönjük, dorogiak, hogy megtörtétek a jeget! (dezsö) 1 Rábai László vasdiplomás mérnök köszöntése A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Esztergomi Szervezete november 19-én ünnepélyes vezetőségi ülésen köszöntötte tiszteletbeli elnökét, a 90. születésnapját ünneplő Rábai László vasdiplomás gépészmérnököt. A Technika Házában tartott meghitt ünnepségen részt vett dr. Könözsy László polgármester, Lernyei Péter, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület ügyvezető igazgatója és Német János, a MTESZ Esztergomi szervezetének ügyvezető elnöke is. Rábai Lászlót, az ÉDÁSZ Esztergomi Üzletigazgatóság nyugalmazott főmérnökét Balázs Szilárd, az ünneplő szervezet elnöke köszöntötte és egyben méltatta életútját: - Rábai László 1907. november 18-án született Székesfehérváron. Egyetemi tanulmányait Budapesten a József Nádor Tudományegyetemen végezte, ahol 193 l-ben kiváló minősítéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet. Tanulmányai alatt jelesnél rosszabb érdemjegyet sohasem kapott 1931 -ben lépett be a Hungária Villamossági RT-hez, ahol az esztergomi üzemfőnökségen dolgozott, az akkori szokásoknak megfelelően először fizikai munkásként ismerve meg a folyamatokat, a villamos berendezéseket. 1933-ban komáromi üzemvezetői, majd 1948-ban esztergomi üzemfőnöki beosztást kapott. Az államosítást követően az Állami Villamosenergia Szolgáltató Nemzeti Vállalat esztergomi üzletigazgatóság főmérnökévé nevezték ki. Közben a cég neve Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalattá változott, ő pedig főmérnökként végezte a műszaki irányítást nyugdíjba vonulásáig, 1968-ig. Nehéz időben irányította az Oroszlánytól Galgamácsáig terjedő terület áramszolgáltatását, a háború utáni újjáépítést, a faluvillamosítást, a szabványos hálózatok, berendezések kiépítését, fejlesztését. Nehezítette munkáját, hogy esetenként az üzemzavarokat az ÁVÓ is vizsgálta, szabotázst szimatolva. Rábai Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak KomáromEsztergom megye, sőt a Pest és Nógrád megyei területek és városok korszerű villamosenergia hálózatának kialakításában. Munkahelyén és az Elektrotechnikai Egyesületben nagy gondott fordított az utánpótlás, a fiatalok nevelésére, évtizedeken át tanított az iskolákban és szaktanfolyamokon. Az Elektrotechnikai Egyesület Esztergomi Szervezetének megalakulásától, 1963-tól elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az életpálya méltatása után Esztergom város önkormányzata nevében dr. Könözsy László polgármester díszoklevelet adott át Rábai Lászlónak a hivatásában és a közéletben kifejtett tevékenységének elismeréseként, majd a Magyar Elektrotechnikai Egyesület országos elnöksége megbízásából Lernyei Péter ügyvezető igazgató köszöntötte az esztergomi szervezet elnökét, oklevéllel ismerve el több évtizedes szakmai, tudományos és társadalmi tevékenységét. A Műszaki és Természettudományi Egyesület Szövetsége részéről Németh János ügyvezető elnök - a jókívánságok mellett - alkotói díjat nyújtott át kiváló értékteremtő munkásságáért. A ma is fiatalos, kedélyes ünnepelt meghatódva mondott köszönetet a jókívánságokért. A pezsgős köszöntés után, a közvetlen, baráti beszélgetés során életének és munkájának sok érdekes, esetenként veszélyes eseménye elevenedett fel. Kiváló szaktudása, őszinte embersége, becsületessége, kiegyensúlyozott magatartása miatt nemcsak egykori munkatársai, barátai tisztelik és becsülik, hanem városszerte köztiszteletben áll, a „Laci bácsi"-ként ismert és szeretett Rábai László Könözsy Béla, MEE Esztergomi Szervezet titkára Elment Bartos is Akik ismerték a körülményeket, azokat is váratlanul érte a szomorú hír: dr. Bartos Jenő, Jenő bácsi eltávozott az élők sorából. November 24-én vettek tőle - családjával együtt - végső búcsút volt tanítványai, kollégái, ismerősei. Alig pár esztendő kivételével a helyi tanítóképzőhöz kötötte az élet, itt kapott tanítói oklevelet, melyet később az egyetemen tanárivá emelt. Akik fiatal korábban ismerték, azok előtt a „szép szál" fiatalember és a szakmáját hozzáértéssel művelő tanító együtt jelenik meg. A későbbi évtizedek tanítójelöltjei is a szakmát szerető, jó kedélyű volt tanárukat idézik, akitől nem csupán a tanóravezetés, hanem a kisiskolások szabadideje megszervezésének tudományát is elsajátították. Voltak napok, amikor többször is megtette a tanítóképző, a lakása és a szigeten működő úttörőház közti utat, ahol az elmúlt évtizedekben a szabadidejét töltötte a vidám gyermeksereg. Többé már nem találkozunk vele sem a szigeten, sem a tanítóképzőhöz vezető emelkedőn. Nem megy már az üzletbe, a piacra sem. Arra az útra lépett, mely oly távolba vezet, hogy végét sem látjuk, ahonnan már nem térnek vissza az emberek. Végleg eltávozott közülünk, csupán emléke maradt velünk. „g"