Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-27 / 48. szám

T A R K A - B A R K A A magyar líra immár klasszikus alakjára, Aprily Lajosra emlékeztünk november 14-én, születésének 110. évfordulóján. Abban az évtizedben született, amelyik különös gazdagsággal adta íróinkat, költőinket, hogy csak Babitsra, Juhász Gyulára, Kosztolányira, Tóth Árpádra vagy Füst Milánra gondoljunk. Nekünk, pilisieknek, különösen kedves költőnk, hiszen életének utolsó harmadrészét itt élte le a Visegrádszent györgypusztai völgyben, a maga választotta második hazában, amely szeretett Erdélyére és a felejthetetlen parajdi szülőföldre emlékeztette. Költészete Pilisünk élővilágát: a madarak, virágok, fák, cserjék és az erdő csodálatos színpompáját mutatja be. A tavasz, a nyár, az ősz és a tél minden szépségét érzékeltetik versei. Ezek zeneisége a legmagasabb művészi fokon áll. Életének sorscsapásai között is maradt teremtő ereje, hogy gyermeki fogékonysággal rácsodálkozzék a világ folyamatosan elmúló és megújuló szépségeire. Főleg versei, de prózája November - SZENT ANDRÁS HAVA 1.: Mindenszentek, 2.: Halottak Napja Az elmúlás, a halál gondolata jól beleolvad az őszi hervadásba, a pihenni készülő természet hangulatába. Isten ültetvénye a temető. Ezért gondolunk már a halottak napja előtt Istenhez jutott szeretteinkre - a „mindenszentekre" -, akiknek külön-külön nem jegyezte föl nevét a világ; „hivatalosan" nem lettek szentté avatva, csak szívünkben égnek szentségük lámpásai. November 11.: Márton November jeles napjainak legfontosabbika. Eredete a rómaiak idejéig nyúlik vissza. Az istenként tisztelt Aesculapius napja volt ez. Kakast áldoztak neki, s ennek az állatnak alakja változott át aztán évszázadok során libává. A Márton-napi lúd bevonult a magyar népszokások közé is. Az ünnepi asztalok kedvelt csemegéje lett a libapecsenye. Az új bort is ekkor töltötték először pohárba, a minőségének „Márton volt a bírája". A pásztorok számára ilyenkor sütötték a,.marcipánt", amiből később, egyesek szerint, megszületett a marcipánsütemény. Időjósló rigmusok: „Ha jókedvű a Márton, kemény lesz a karácsony!", „Márton-napi esőre szárazság jön jövőre", „Ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál." November 26.: Katalin Alexandriai Szent Katalint Maxentius császár hittagadásra kényszeri tette. Ó azonban hű maradt hitéhez, s végül lefejezték. Sok helyen szokás e napon levágott ágakat, az ún. Katalinágat vízbe állítani, hogy újévre kizöldüljenek. Hozzáfűződő regula, hogy amilyen a Katalin-nap, olyan lesz a január, s amilyen az APRILY LAJOS (1887-1967) és drámái is telítve vannak hangokkal, fényekkel és színekkel. Haláláig megmaradt bensőséges viszonya a természettel, az erdővel és az emberekkel is. Elvadult világunkban így és itt talált menedéket. Korunk eszmény- és erkölcsirtó durvaságában világítótorony O. Fényt ad és irányt mutat. Egész élete jel és bizonyíték, hogy másképp is lehet. Van, lehetséges, létezik igazi emberség az egyre egyetemesebb embertelenségben. Verseskötetei (Falusi elégia, Esti párbeszéd, Vers vagy te is, Rasmussen hajóján, Az aranymosó balladája, A láthatatlan írás, Abel füstje, Jelentés a völgyből, A kor falára, Akarsz-e fényt?) mellett műfordításai is remekművek (Az aranyszarvas). Fecskék, őzek, farkasok c. állattörténeteiben a közvetlenül átélt élményeit örökíti meg. Számtalan verse kötődik Pilisünkhöz, a pilisi erdőkhöz. Költészete gazdag egészéből az alábbit idézem, tisztelegve ezzel igaz emberségének és páratlan művészetének. SZERET AZ ERDŐ Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kísértek: bükkök, gyertyánok, égerek, tölgyek. Fenyők is. Égig értek. Most is, hogy visszagondolok hajdani erdeim sorára, a hegy felöl gyönyörűen zúg bükkös erdőnk orgonája. S ha majd mélyebbre költözöm, érzéstelen rommá omoltan, egy hang közelről súgja még: En is az erdő fája voltam. Dobay Pál Jeles napok, népszokások NOVEMBER-DECEMBER utána következő nap, olyan lesz a február. November 30.: András Mivel ezekben a napokban már nagyon hosszúra nyúlnak az éjszkák, ősidőktől való „pogány" szokások emlékeképpen fonókban és kukoricafosztókban ekkor próbálják a fiatalok jövendő élettársuk személyét kitudakolni. András napon a lányok böjtöltek, csak 3 szem búzát ettek, 3 csepp vizet ittak, s így megálmodták, ki lesz a férjük. December - KARÁCSONY HAVA December 4.: Borbála Nikodémiai szűz, vértanú, akit pogány apja féltve őrzött a kereszténységtől, s valahányszor üzleti útra indult, toronyba záratta. Távolléte alatt Borbála megkeresztelkedett. Ezért pellengérre állították, végül a feldühödött apa maga fejezte le lányát. Kertészek honosították meg azt a szokást, hogy Borbála napján vízbeállítanak cseresznye-, barack- és mandulafa-ágat, hogy ezek aztán az új esztendőre kivirágozzanak. A harangöntők, tüzérek, hegymászók és bányászok védőszentje. December 6.: Mikulás A mai, karácsonyi előtti napok ajándékozó „Télapója", „Mikulása", annyira történelmi személy volt, hogy myrai püspökként részt vett a niceai zsinaton 325-ben. A népszerű Mikulás-járás cseh és osztrák eredetű szokás. Középkori gyökerei vannak, hiszen Miklós volt a diákok egyik patrónusa. December 13.: Luca A Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja volt. Maga a Luca név is az újjáéledő Nap fényére (lux) utal. Szent Luca mesés gazdagságú vagyonát szétosztotta Szirakuza szegényeinek. A helytartó halálra ítélte keresztény volta miatt. Nem bírták megmozdítani, hogy a vesztőhelyre hurcolják, így hát leöntötték szurokkal, és elégették. A Luca-napi szokások közül a legismertebb a Luca-szék készítés. December 13-án kezdik faragni a „lucaszéket", többféle fából. Mindennap annyit faragnak rajta, hogy Karácsonyra az éjféli misére készen legyen. Az a babonás hiedelem fűződik hozzá, hogy aki arra karácsony éjjelén feláll, az egyszeriben meglátja a falu boszorkányát. Ezen a napon vetik tálkába a megszámolt tavaszi búzát: így ellen-őrzik a gazdák a vetőmag csíraképességét. A kikel t búzáv al díszítik a betlehemi jászol környékét. December 24.: Adám, Éva A Megváltó születésnapja előtt a két ős-szülőre emlékezünk. Régen szigorú böjti nap volt, hústilalommal, így érthető a karácsonyi halfogyasztás szokása, mely most, a böjt eltörlése után is töretlenül tart. December 25.: Karácsony Jézus születése az ajándékozás, a megbékélés, a szeretet ünnepe. A karácsonyfa-állítás szokása a XIV. században indult világhódító útjára. Örökzöld lombjával az életet szimbolizálja. December 26.: István Karácsony másnapja, liturgikus színe piros, a vértanúság jele. A magyar népélet híres ,megölései" kapcsolódnak e naphoz. Ilyenkor gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Mondókájukban István király szolgáinak nevezik magukat. December 28.: Aprószentek A hatalmát féltő Heródes megölet Betlehemben és környékén minden fiúgyermeket kétéves kortól lefelé. Ezek a gyermekek halálukkal szolgálják a Messiást s nyernek különleges státust és tiszteletet a szentek táborában. A december 28-ai korbácsolás a XV. századból származik. A Dunántúlon sokáig a téli időszak egyik jelentős népszokása volt. A korbácsoláshoz mondókákat mondanak, hogy elűzzék a keléseket, betegségeket. Á legények felkeresik a lányos házakat, s ének kíséretében megkorbácsolják a ház népét. A lányok pedig szalagot kötnek a korbácsra, s ha valamelyikük rokonszenvezik a legénnyel, étellel kínálja. Ezután a legény elviszi a lányt bálba. Szerte az országban ez a disznótorok napja is. December 31.: Szilveszter A polgári év utolsó napja, Szilveszter pápa ünnepe. Nagy Konstantin idejében ő kormányozta az Egyházat, erre az időre esik a keresztényüldözés megszüntetése. Szilveszter a papnövendékek védőszentje. Ezen a napon tartják a templomokban az év végi hálaadást és az elmúlt évre vonatkozó lelkipásztori beszámolókat. Az ilyenkor szokásos jóslások legismertebbike a szilveszteri ólomöntés. Szokás az is, hogy az óévtől vidáman, hatalmas lármával, kolompolás közben búcsúzunk el. Klotz József