Esztergom és Vidéke, 1997

1997-11-27 / 48. szám

T A R K A - B A R K A A magyar líra immár klasszikus alakjára, Aprily Lajosra emlékeztünk november 14-én, születésének 110. évfordulóján. Abban az évtizedben született, amelyik különös gazdag­sággal adta íróinkat, költőinket, hogy csak Babitsra, Juhász Gyulára, Kosz­tolányira, Tóth Árpádra vagy Füst Milánra gondoljunk. Nekünk, pilisieknek, különösen kedves költőnk, hiszen életének utol­só harmadrészét itt élte le a Visegrád­szent györgypusztai völgyben, a maga választotta második hazában, amely szeretett Erdélyére és a felejthetetlen parajdi szülőföldre emlékeztette. Költészete Pilisünk élővilágát: a madarak, virágok, fák, cserjék és az erdő csodálatos színpompáját mutatja be. A tavasz, a nyár, az ősz és a tél minden szépségét érzékeltetik versei. Ezek zeneisége a legmagasabb művé­szi fokon áll. Életének sorscsapásai között is ma­radt teremtő ereje, hogy gyermeki fo­gékonysággal rácsodálkozzék a világ folyamatosan elmúló és megújuló szépségeire. Főleg versei, de prózája November - SZENT ANDRÁS HAVA 1.: Mindenszentek, 2.: Halottak Napja Az elmúlás, a halál gondolata jól beleolvad az őszi hervadásba, a pi­henni készülő természet hangulatá­ba. Isten ültetvénye a temető. Ezért gondolunk már a halottak napja előtt Istenhez jutott szeretteinkre - a „mindenszentekre" -, akiknek kü­lön-külön nem jegyezte föl nevét a világ; „hivatalosan" nem lettek szentté avatva, csak szívünkben ég­nek szentségük lámpásai. November 11.: Márton November jeles napjainak legfon­tosabbika. Eredete a rómaiak idejéig nyúlik vissza. Az istenként tisztelt Aesculapius napja volt ez. Kakast áldoztak neki, s ennek az állatnak alakja változott át aztán évszázadok során libává. A Márton-napi lúd be­vonult a magyar népszokások közé is. Az ünnepi asztalok kedvelt cse­megéje lett a libapecsenye. Az új bort is ekkor töltötték elő­ször pohárba, a minőségének „Már­ton volt a bírája". A pásztorok számára ilyenkor sü­tötték a,.marcipánt", amiből később, egyesek szerint, megszületett a mar­cipánsütemény. Időjósló rigmusok: „Ha jókedvű a Márton, kemény lesz a karácsony!", „Márton-napi esőre szárazság jön jövőre", „Ha Márton­kor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál." November 26.: Katalin Alexandriai Szent Katalint Ma­xentius császár hittagadásra kény­szeri tette. Ó azonban hű maradt hité­hez, s végül lefejezték. Sok helyen szokás e napon levágott ágakat, az ún. Katalinágat vízbe állítani, hogy újévre kizöldüljenek. Hozzáfűződő regula, hogy amilyen a Katalin-nap, olyan lesz a január, s amilyen az APRILY LAJOS (1887-1967) és drámái is telítve vannak hangok­kal, fényekkel és színekkel. Haláláig megmaradt bensőséges viszonya a természettel, az erdővel és az emberekkel is. Elvadult világunk­ban így és itt talált menedéket. Ko­runk eszmény- és erkölcsirtó durvasá­gában világítótorony O. Fényt ad és irányt mutat. Egész élete jel és bizo­nyíték, hogy másképp is lehet. Van, lehetséges, létezik igazi emberség az egyre egyetemesebb embertelenség­ben. Verseskötetei (Falusi elégia, Esti párbeszéd, Vers vagy te is, Rasmussen hajóján, Az aranymosó balladája, A láthatatlan írás, Abel füstje, Jelentés a völgyből, A kor falára, Akarsz-e fényt?) mellett műfordításai is remek­művek (Az aranyszarvas). Fecskék, őzek, farkasok c. állattörténeteiben a közvetlenül átélt élményeit örökíti meg. Számtalan verse kötődik Pilisünk­höz, a pilisi erdőkhöz. Költészete gaz­dag egészéből az alábbit idézem, tisz­telegve ezzel igaz emberségének és páratlan művészetének. SZERET AZ ERDŐ Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kísértek: bükkök, gyertyánok, égerek, tölgyek. Fenyők is. Égig értek. Most is, hogy visszagondolok hajdani erdeim sorára, a hegy felöl gyönyörűen zúg bükkös erdőnk orgonája. S ha majd mélyebbre költözöm, érzéstelen rommá omoltan, egy hang közelről súgja még: En is az erdő fája voltam. Dobay Pál Jeles napok, népszokások NOVEMBER-DECEMBER utána következő nap, olyan lesz a február. November 30.: András Mivel ezekben a napokban már nagyon hosszúra nyúlnak az éjsz­kák, ősidőktől való „pogány" szoká­sok emlékeképpen fonókban és ku­koricafosztókban ekkor próbálják a fiatalok jövendő élettársuk szemé­lyét kitudakolni. András napon a lá­nyok böjtöltek, csak 3 szem búzát ettek, 3 csepp vizet ittak, s így meg­álmodták, ki lesz a férjük. December - KARÁCSONY HAVA December 4.: Borbála Nikodémiai szűz, vértanú, akit po­gány apja féltve őrzött a keresz­ténységtől, s valahányszor üzleti útra indult, toronyba záratta. Távolléte alatt Borbála megkeresztelkedett. Ezért pellengérre állították, végül a feldühödött apa maga fejezte le lá­nyát. Kertészek honosították meg azt a szokást, hogy Borbála napján vízbe­állítanak cseresznye-, barack- és mandulafa-ágat, hogy ezek aztán az új esztendőre kivirágozzanak. A harangöntők, tüzérek, hegymá­szók és bányászok védőszentje. December 6.: Mikulás A mai, karácsonyi előtti napok ajándékozó „Télapója", „Mikulása", annyira történelmi személy volt, hogy myrai püspökként részt vett a niceai zsinaton 325-ben. A népszerű Mikulás-járás cseh és osztrák eredetű szokás. Középkori gyökerei vannak, hiszen Miklós volt a diákok egyik patrónusa. December 13.: Luca A Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja volt. Maga a Luca név is az újjáéledő Nap fényére (lux) utal. Szent Luca mesés gazdagságú va­gyonát szétosztotta Szirakuza szegé­nyeinek. A helytartó halálra ítélte ke­resztény volta miatt. Nem bírták megmozdítani, hogy a vesztőhelyre hurcolják, így hát leöntötték szurok­kal, és elégették. A Luca-napi szokások közül a leg­ismertebb a Luca-szék készítés. De­cember 13-án kezdik faragni a „luca­széket", többféle fából. Mindennap annyit faragnak rajta, hogy Kará­csonyra az éjféli misére készen le­gyen. Az a babonás hiedelem fűző­dik hozzá, hogy aki arra karácsony éjjelén feláll, az egyszeriben meglát­ja a falu boszorkányát. Ezen a napon vetik tálkába a meg­számolt tavaszi búzát: így ellen-őr­zik a gazdák a vetőmag csíraképes­ségét. A kikel t búzáv al díszítik a betlehe­mi jászol környékét. December 24.: Adám, Éva A Megváltó születésnapja előtt a két ős-szülőre emlékezünk. Régen szigorú böjti nap volt, hú­stilalommal, így érthető a karácsonyi halfogyasztás szokása, mely most, a böjt eltörlése után is töretlenül tart. December 25.: Karácsony Jézus születése az ajándékozás, a megbékélés, a szeretet ünnepe. A karácsonyfa-állítás szokása a XIV. században indult világhódító útjára. Örökzöld lombjával az életet szimbolizálja. December 26.: István Karácsony másnapja, liturgikus színe piros, a vértanúság jele. A ma­gyar népélet híres ,megölései" kap­csolódnak e naphoz. Ilyenkor gyer­mekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, bol­dogságot kívánnak a következő év­re. Mondókájukban István király szolgáinak nevezik magukat. December 28.: Aprószentek A hatalmát féltő Heródes megölet Betlehemben és környékén minden fiúgyermeket kétéves kortól lefelé. Ezek a gyermekek halálukkal szol­gálják a Messiást s nyernek különle­ges státust és tiszteletet a szentek táborában. A december 28-ai korbácsolás a XV. századból származik. A Dunán­túlon sokáig a téli időszak egyik je­lentős népszokása volt. A korbácso­láshoz mondókákat mondanak, hogy elűzzék a keléseket, betegségeket. Á legények felkeresik a lányos háza­kat, s ének kíséretében megkorbá­csolják a ház népét. A lányok pedig szalagot kötnek a korbácsra, s ha valamelyikük rokonszenvezik a le­génnyel, étellel kínálja. Ezután a le­gény elviszi a lányt bálba. Szerte az országban ez a disznóto­rok napja is. December 31.: Szilveszter A polgári év utolsó napja, Szil­veszter pápa ünnepe. Nagy Konstan­tin idejében ő kormányozta az Egy­házat, erre az időre esik a keresz­tényüldözés megszüntetése. Szil­veszter a papnövendékek védőszent­je. Ezen a napon tartják a templo­mokban az év végi hálaadást és az elmúlt évre vonatkozó lelkipásztori beszámolókat. Az ilyenkor szokásos jóslások legismertebbike a szilveszteri ólom­öntés. Szokás az is, hogy az óévtől vidáman, hatalmas lármával, kolom­polás közben búcsúzunk el. Klotz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom