Esztergom és Vidéke, 1997

1997-02-06 / 6. szám

1997. február 20. Esztergom és Vidéke 3 (Folytatás az 1. oldalról) E témában szólalt fel Török József képviselő is, aki megnyugtatta a szenttamásiakat, a csatornázási tervben nemcsak a kertváros, de az ő utcáik is szerepelnek. Kerékpárút, környezetvédelem Először Kiss Lajos nyugdíjas fejezte ki aggodalmát egy esetleges esztergomi duzzasztómű megépítése, ennek környezeti kárai, valamint a város körüli földek elhanyagolt állapota miatt. Majd Szendi Gábor kérte a városvezetést az esztergomi környezetvédők nevében, hozzanak létre környezetvédelmi alapot és státuszt egy környezetvédelmi referens részére. Érdeklődött továbbá mi a helyzet a félkész kerékpárúttal. E témákra többen is reagáltak a város vezetői közül. A polgármester a dunai erőműről felröppent hírrel kapcsolatban kijelentette, az katasztrófa lenne Esztergom számára, s a város vezetése mindent megtesz, hogy ezt elkerüljük. A környezetvédelmi felvetésekre reagálva megjegyezte, ezek pályázat útján megoldható gondok, s ha mód lesz rá, a város vezetése élni fog e lehetőséggel. Dr. Takács Márta jegyzőnő a földek állapotával kapcsolatban elmondta két dologról van szó. Egyrészt sok új földtulajdonos, aki kárpótlás útján jutott kisebb-nagyobb telekhez, nem tud mit kezdeni földjével, műveletlenül hagyja azt. Másrészt a Duna-menti földek azért gazosak, mert ezek sorsáról az állam még nem döntött. Annak idején a tervezett gátépítés miatt kisajátították e sávot, most a város szeretné azt visszakapni. E terület összefügg a kerékpárút sorsával is. Erről Csernusné Láposi Elza, a KISB elnöke beszélt részleteKözmeghallgatás sebben. Elmondta, hogy a Területfejlesztési Társulás pályázatot fog beadni a kerékpárút folytatására. Első lépésben a Búbánat-völgytől Dömösig terjedő szakasz terveit készítik el, mert itt a legprobléma-mentesebb a nyomvonal. A várostól Tátig, illetve a Búbánatig vezető szakasz a Dunával kapcsolatos bizonytalanságok miatt jelenleg nem tervezhető, a városon keresztül vezető kerékpárút út nyomvonala is sok gondot okoz, hiszen a Kis-Dunaparton nem lehet végigvinni, mivel az nagyrészt sétálóút, a szigeten pedig csak úgy lehetne elvezetni, ha egy kisebb hidat tudnánk építeni valahol a volt MIM épületegyüttese táján. Művelődés, sport, szociálpolitika Forróné Virágh Zsuzsa az oktatási intézmények támogatását keveselte, Nagyfalusi Tibor a részinformációkat hiányolta, Szeder Balázsné a Szabadidőközpont tervezett létszámcsökkenése ellen emelte fel szavát. Domavári János a szociális támogatás gondosabb elosztására szólította fel az illetékeseket a Magyar Ellenállási Szervezet helyi csoportja nevében, Hevesi Mónika a mozgássérültek képviseletében kérte a városvezetés további támogatását, Vörös István pedig a helyi a sport fejlesztése érdekében szólalt fel. Dr. Magyarsóki Ferenc, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke részletesen válaszolt Domavári János felvetésére. Elmondta, tavaly 82 millió forintot osztott ki a város a rászorultak segélyezésére, de ez is kevés volt, hiszen sokan vannak a várakozási listán, akiknek eddig nem tudtak semmit sem adni. Ez évre 106 milliót tervezett a bizottság szociális támogatásra, de ezt az összeget redukálni kellett. Megtudtuk dr. Magyarsóki Ferenc tájékoztatójából, hogy a támogatások odaítélése előtt környzettanulmányt végeznek, és bekérik az érintettek jövedelem igazolását is. De még így is előfordul, hogy nem mindig a legrászorultabbak kapnak segítséget, hiszen a tárgyilagos megítélés nagyon nehéz. A többi felvetésre dr. Könözsy László válaszolt. Kijelentette: az oktatás finanszírozásának megemelése miatt kellett 50 millióval több hitelfelvételt beterveznie a képviselő-testületnek. Tovább nincs mód emelni az iskolák támogatását. A könyvtár igazgatójának felvetésére válaszolva elmondta a polgármester, hogy ezen a fórumon nem volt arra lehetőség, hogy minden egyes költségvetési tételt részletesen ismertessen, hiszen az rengeteg időt vett volna igénybe, és a sok számadatból szinte semmi sem maradt volna meg az emberek fejében. Valamennyi intézmény vezetőivel részletesen meg fogják tárgyalni a rájuk vonatkozó költségvetési tételeket, egyeztetni fogják az elképzeléseket A város vezetői semmilyen részinformációt nem rejtenek véka alá. Szeder Balázsnét megnyugtatta a polgármester, felülvizsgálják a létszám-leépítéssel kapcsolatos állásfoglalást. A mozgássérülteknek is további támogatást ígért, a labdarúgás híveinek viszont kénytelen volt kijelenteni: „Nem nálunk van a labda" Az egykori MIM sporttelep ügyében - bár bírósági pert nyert a város - fellebbezést nyújtott be a jelenlegi tulajdonos, de peren kívüli egyezkedés is folyik, s van esély arra, hogy végre megoldódjon a pálya kérdése. Új alapítvány létrehozására is született döntés, amely a helyi labdarúgást támogatná. (Persze ettől még nem fog több gólt rúgni a csapat! Ehhez szélesebb körű összefogás kell.) Végezetül Könözsy László megköszönte a jelenlevőknek az aktív együttműködést, képviselő társainak és a Városháza dolgozóinak a költségvetés-tervezet előkészítésében végzett fáradságos munkát, s megígérte, hogy a február 13-i önkormányzati ülésen figyelembe fogják venni a költségvetés végleges formába-öntésénél a lakosság és a különféle szerevezetek véleményét is. Sz.B. Legyünk „őstermelők"! Január l-jével megváltozott a kistermelők támogatásának rendszere. Aki őstermelőnek minősíti magát - vagyis kiváltja az őstermelői igazolványt bizonyos kedvezményekre, előnyökre válik jogosulttá. Az új jogszabályokról Bokrosné Rajner Katalin gazdajegyzőt kérdeztük. - Kinek célszerű kiváltani az őstermelői igazolványt? - Mindenkinek, aki eladásra is termel élelmezésre szolgáló növényi és állati termékeket, és szeretné megkapni azokat a kedvezményeket, amelyek e termékek előállításához kapcsolódnak. -Mi a feltétele az igazolvány kiváltásának? -Olyan magánszemély válthatjaki az őstermelői igazolványt, aki nem egyéni vállalkozóként tevékenykedik, elmúlt már 16 éves, és rendelkezik szükséges termelési feltételekkel (saját tulajdonban lévő vagy bérelt termőfölddel, ill. állattartásra alkalmas épülettel). - Kötelező-e az igazolvány kiváltása? - Nem kötelező, de célszerű. Akinek van igazolványa, több előnyt is élvez. Ha éves bevétele kevesebb 250 ezer forintnál, nem kell adóznia. (De akár 1 millió forintot megközelítő családi bevétel esetén sem kell adózni, ha a család négy tagja kiváltja az igazolványt.) Ha az éves bevétel ezt meghaladja, de nem több 3 millió forintnál, kistermelőnek számít az illető, és a bevétel 40 %-át igazolás nélkül levonhatja költségként, emellett számlákkal igazolt költségeit is elszámolhatja. Ezen kívül évi 100 ezer forintig terjedő összeget elengednek az adójából. Előnye még az őstermelőnek, hogy a piacon nem kötelező számlát adnia, csupán saját nyilvántartásában kell vezetnie az eladásokat. 1997-ben minden őstermelő kezdőnek számít, így a megelőző három évben felmerült, bizonylattal igazolt kiadásait is elszámolhatja ezévben költségként. - Milyen nyilvántartásokat említett az előbb? - Az értékesítési betétlapra az őstermelői termék nagybani vásárlói írják be az adás-vétel adatait. Kisebb tételű eladásoknál az őstermelőnek külön vezetett bevételi nyilvántartásba kell beírnia az értékesítések ellenértékét, és azok negyedéves összesített adatait kell az előbb említett értékesítési betétlapra bejegyeznie. -Hol lehet az igazolványt kiváltani, meddig érvényes az, és mennyibe kerül? - Az igazolvány egészen 2000-ig ingyenes, utána 1000 forint lesz a kiváltásának díja. Ez az igazolvány három évre szól, de minden évben március 20-áig érvényesíteni kell. Az igazolványt a gazdajegyző adja ki, Esztergomban a szerdai és csütörtöki napokon 8-tól 10 óráig az Ipari és Kereskedelmi Kamara Kossuth L. u. 13. szám alatti irodájában. -A helyszín esetleg arra utal, hogy az illetőknek kamarai taggá kell válniuk? - Valóban, a gazdasági tevékenységet folytatóknak kötelező a kamarai tagság. - Az őstermelőknek kell-e adóbevallást adniuk? - Mint már említettem, annak az őstermelőnek, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, ez nem szükséges. Adószámot is csak annak kell kérnie, aki a költségszámláiban lévő ÁFÁ-t vissza akarja igényelni, és ennek érdekében vállalja a számlaadást és az ahhoz tartozó pénztárkönyvelést. - Milyen társadalombiztosítási befizetések terhelik az őstermelőt? - Csupán amiatt, hogy igazolványa van, még nem kell tb-t fizetnie. Ha van más tevékenysége, amely után ő maga vagy a munkáltatója a tb-t megfizette, vagy más biztosított személy eltartottjának számít, nyugdíjas, vagy GYES-en van, akkor őstermelőként nem kell fizetnie. Ha az előző esetek egyike sem állna fenn, akkor az adókötelesjövedelem (de legalább a mindenkori minimálbér) után 11,5 % egészségbiztosítási járulékot és havi 1800 forint egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetni. -Jó-e ez az új jogszabály a gazdáknak? - Mint minden újtól, ettől is idegenkednek az emberek. Még nem látják az előnyeit, s nehezen hiszik el, hogy mostanában olyan rendelkezés is születhet, ami nem további megszorításokat jelent, hanem az ő érdekeiket szolgálja. Aki e témáról bővebb információt szeretne, február 7-én, pénteken 18 órára menjen el a Szabadidőközpontba, ahol a gazdajegyző részletes tájékoztatást ad, és szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre. Szába