Esztergom és Vidéke, 1997

1997-10-23 / 43. szám

1997. október 23. Esztergom és Vidéke Táti fúvósok espooi sikere Testvérvárosunkban, Espoo-ban jár­tak a táti fúvósok. Erről beszélgettünk Rózsavölgyi Károllyal, az utazást szer­vező idegenforgalmi szakemberrel. - Miként kerültek Finnországba? - Ebben az évben nem volt nyári szü­net a Táti Német Nemzetiségi Fúvósze­nekari Egyesület tagjai számára, sőt az ősz is sűrű programokkal van tele. Ebbe a sorozatba illeszkedett a szeptember közepi finnországi vendégszereplés is. A szokatlanul nyárias időben már a re­pülőút is csodálatos élmény volt vala­mennyi zenész számára. A zenei progra­mok közül kiemelkedett az a hangver­seny, melyet az espoo-i fúvószenekarral együtt adtak Tapiolában, az espoo-i Kul­turális Központban. Hámeenlinnában, Finnország történelmi városában egy középkori kiállításon és vásáron arattak nagy sikert. A zenekar ott tartózkodásá­val egy időben került sor Espoo-ban a „Magyarország ma" témájú szeminári­umra és a Hollókőt bemutató fotókiállí­tásra Ehhez a rendezvényhez is a zenei hátteret a táti fúvósok adták. A magas színvonalú szerepléshez a jelenlévő Krausz György nagykövet is gratulált Sokan tapsoltak a Zagyi István által ve­zényelt 37 tagú fúvószenekarnak az es­poo-i Városáházán és a NESTE olajtár­saság - Finnország második legna­gyobb vállalata - impozáns központjá­ban adott koncerten is. A táti fúvósok számára rendkívül nagy megtiszteltetést és egyben óriási feladatot jelentett ez az utazás. - Közel másfél millióba került az uta­zás. Ilyen tehetős ez az együttes? - Mi egyáltalán nem vagyunkilyen gazdagok! A finnországi tartózkodás teljes költségét a meghívó Espoo város vállalta magára Az utazási költség ­40.000 Ft/fő - előteremtése azonban még így is rendkívül nagy gondot jelen­tett önfenntartó, nagy részt tanulókból és nyugdíjasokból álló együttesünknek. Az Egyesület vezetői és tagjai bebizo­nyították, hogy nem csak kiváló zené­szek, de jó menedzserek is. A finnorszá­gi utazást jelentős mértékben támogat­ták az alábbi közösségek és egyének: Musik-Land Kft. Tát, Budapesti Sört Értékesítő Kft Veszprém, Hungária Biztosító Rt Tatabánya Budapest Bank Rt. Esztergomi Fiókja, Szalma Csárda Esztergom, Komárom-Esztergom Me­gye Közgyűlése, Viktória Étterem Tát, Dinnyés Ferenc, Hűmmel József, id. Rózsavölgyi Károly, Szabó István, Szi­tás Gyula és Tát Nagyközség képviselő­testülete. A fúvószenekar ezúton is kö­szöni segítségüket, mely nélkül ez az utazás nem jöhetett volna létre! - Ebben az idényben nemcsak Finn­országban, de szűkebb hazánkban, Tá­lon és Sopronban is nagy közönségsike­rük volt, de szintén nemzetközi vissz­hanggal... - Az ausztriai Bürgerkorps-Musikka­pelle Haslach és a Táti Német Nemzeti­ségi Fúvószenekar tagjai adtak közös délutáni hangversenyt a fúvószenét ked­velő, egyre nagyobb számú közönség­nek. Itthon már hagyomány, hogy a fel­lépő két zenekar először egymás nemze­ti Himnuszát játssza el. A tátiak három zeneszám - köztük egy finn keringő ­előadásával köszöntötték a vendégzene­kart és a közönséget A 2600 lakosú felső-ausztriai Haslach kisváros 35 tagú fuvószenekara nem csak a császári kort idéző pompás egyenruhájáért kapott nagy elismerést, hanem a nagyszerű já­tékért is. Mag. Stelzer Klaus karmester határozott, katonás dirigálása és a tisz­tán megszólaló együttes nagy sikert ara­tott Nem mindennapi élményt jelentett, amikor a két zenekar, a 70 zenész együtt játszotta az osztrák és a magyar induló­kat A ráadásként közösen előadott Ra­detzky-indulót végigtapsolta a hálás táti közönség. Szeptember végén ,J31ásertreffen '97 Ödenburg/Sopron" címmel került meg­rendezésre a Magyarországi Német Nemzetiségi Fúvószenekarok Országos Fesztiválja A résztvevő 16 zenekar kö­zött természetesen ott voltak a mieink is. A versenyprogramjukban szereplő táti gyűjtésű darabokat a zenekar első kar­mestere, Bulhardt Vilmos hangszerelte. (Pálos) KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSI LEHETŐSÉG! Lapunk november-december hónapra már 320 forintért előfizethető. Ha október 26-ig befizeti, az oktober 30-i számot ingyen kapja. Az októberi új előfizetők között egy egynapos bécsi kirándulást, valamint értékes könyveket sorsolunk ki. Most fizessen elő az Esztergom és Vidéke hetilapra! Ha előfizeti, megkedveli! Olcsóbb, ha házhoz visszük! Ingyen hirdetési lehetőség, hiszen e polgári hetilap az Ön lapja! Előfizethető az ERI-VTV Információs Irodában (Bástya sétány, tel.: 313-343) és a Gran Tours Utazási Irodában (Széchenyi tér 25., tel.: 413-756) Vincze László 75. tárlatán Október 17-én nyílt meg a Sziget Galériában Vincze László festőművész jubi­leumi: 75. tárlata A Gyakorló iskola aulájában megjelent közönség előtt Drobino­ha Józsefné igazgatóhelyettes köszönte meg a kiállítónak, hogy elhozta az idén készült legszebb 22 alkotását, akvarellek mellett két gyönyörű olajképét is. Nagyfalusi Tibor könyvtárigazgató megnyitójában Vincze László munkásságá­ról többek között a következőket mondta: „Festőnk képein megörökítve látható az Idő, ami őszülő haján eltelőben... A 60-as évek legelején került ide, az intézmény jogelődjébe rajztanárként - s immár neki vannak 60-as évei... Az eltelt évtizedek alatt élményszerző, önmegvalósító sétaútjai hazai művésztelepekre, Európára sőt Amerikára nyúltak, tágultak ki. A lényeg azonban mit sem változott: azóta is, ma is szenvedélyesen nyomában van a futó pillanatoknak. Egyre többet képes belőlük megragadni, térbe fordítani. Mint akvarellista már régóta úgy tud bánni a színek és a fehér papír összehangolásával, hogy fények és árnyékok megnyugtató harmó­niájában örökítődik meg a kitágított pillanat, olyan vázlatossággal, amely mégis a teljesség élményét nyújtja. Festői, látható varázs ez, de egyben szinte hallható is: színek, fények, formák áttetsző szerkezetének e képeken mintha zenéje lenne. És nem is csak ritmusa hanem dallama is." A megnyitó szavak után a festő leánya, Vincze Zsuzsa hegedűművész Hándel D-dúr szonátájának és Bach E-dúr partitájának átélt előadásával vezette még közelebb a nézőket a tárlat képeihez. A kiállítás október végéig tekinthető meg. (Pálos) <>oooooooooooooooo<»oooooo<>ooooooooooooooo o oooooooooora Nemere István REJTEKUTAK (14.) Őszidőn Alattomosan közelít, miközben he­gyek kék mosolyával leplezi magát. Mind közelebb sompolyog, pedig még erős a napfény és nem borzongat a szellő. Nappal nem is érezni igazán. De reggel és ősszel mintha már kö­zelebb lenne. Szinte itt, a hátam mö­gött. A házfal tövében. És ott lapul minden feketedő árnyékban. Még azt hisszük, nyár vége van, de az ősz beleült a vastag falakba, fatör­zsekbe. Ott úszik ökörnyál-léghajó­ján, és a szeptembervégi fehér párák­ban. A rétek fölött nemcsak hajnalban, de még napvilágos reggelen is fehérlik ez a ködszerű valami, látni innen a magasból is. Talán itt is van, de közelről nem látjuk. Az árnyékok hűvösek, a falak nehezen melegszenek fel. A fenyők mintha meg-megborzonganának. A madarak kórusából jó ideje hiányzik már a fecskék csivitelése. Korábban sötétedik, és a délután sem olyan verőfényes, mint volt akár néhány hete is. A nap alacsonyabban jár, íróasztalomon látom októberi fu­tását. Ahová nyáron soha nem értek el sugarai, hisz oly magasan állt - most ősszel messze besüt a szobába sápadt­sárga fényét szinte vízszintesen veti a bútorokra. Talán még a hőmérő is fázik, fél éve nem mutatott ilyen alacsony fokokat Lúdbőrzik az ember karja megbor­zong, amikor reggel kilép az udvarra a kertbe. Finom, még szelíd kis hara­pásokkal üdvözli a reggeli levegő. Amely még magában hordja az éjsza­ka könyörtelen hidegét Jelzik ezt a macskák is. Többet esznek, erőszako­sabbak, ha életről van szó. Szőrük már nem hull, és mind több időt töltenek a lakásban. Kezdik utálni a kinti világot mint télen mindig. Akárcsak én. Azon kapom magamat, hogy az ab­lakokat nemegyszer becsukom éjsza­kára pedig a hálószoba jóleső hűvös­sége milyen sokat ért még pár hete is! De most lábtól teijed a hideg, a föl­szinten pedig már belopózott a falakba is. Néha bizony elkelne a fűtés, valami nagy, meleg, sárgásarany tűz kéne. Amitől ismét kedvet kap az ember, és nem gondol a télre. Mert hát nem egyéb az ősz, mint gyümölcsöktől roskadozó szolga. Hír­nöknek jött, bár nem nagyon szól. De látjuk rajta, hogy rossz hírt hozott. A tél küldte maga előtt, utolsó figyel­meztetésnek. És mi értünk a szóból. Bekotródunk a házba v áljuk a meleget, és hol az elmúlt nyárról ábrándozunk, hol meg a következő, talán még forróbb, még gyönyörűbb nyarat váijuk már na­gyon, nagyon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom