Esztergom és Vidéke, 1997

1997-09-04 / 36. szám

8 ss K-M EREDMENYES TANEVET KÍVÁNUNK MINDEN DIÁKNAK ÉS NEVELŐNEK! es TOKÉ 1997. szept. 4. - 36. szám # POLGÁRI HETILAP * Ára: 50 Ft ? Emléktábla-avatások a Várhegyen Augusztus 18-án a Várhegyen Ma- spn törekedett a békés külpolitikára. gyar Bálint művelődési és közoktatá­si miniszter, dr. Kovács György Zol­tán, a Megyegyűlés elnöke, dr. Nagy István székesfehérvári polgármester, főpapok és nagyszámú érdeklődő előtt dr. Könözsy László köszöntötte az ünneplőket, majd e szavakkal mél­tatta Géza fejedelem tetteit: -Itt, Esztergomban, az ősi várfalak között régi adósságunkat törlesztjük azzal, hogy Géza fejedelem halálának 1000. évfordulóján államalapítást előkészítő tevékenységét méltatjuk. Ezzel nemhogy Szent István királyunk érdemeit csökkentenénk, hanem gaz­dagítjuk azt. Géza fejedelem átgon­dolt politikája egyenes utat készített államalapításunkhoz. Nem szabad el­feledkeznünk Saroltról sem, aki mint feleség és anya, hősiesen segített fér­jének és fiának. Itt, az államalapítás tényleges helyszínén, e történelmi kö­vek ezer év után is őrzik dicső őseink szellemiségét, és most az emlékező utódoknak méltó helyszínt kínálnak az ünneplésre - mondta többek között a szónok. Dr. Paskai László bíboros, prímás­érsek táblaavató beszédében az ezer évvel ezelőtti eseményekre így emlé­kezett: -Géza fejedelem uralkodása jelen­tős volt az ország életében. A fegyve­res hadjáratokat felváltotta a politi­kai kapcsolatok kiépítése a magyar­ság és a nyugati szomszédok között. Belpolitikájában megkezdte a köz­ponti hatalom létrehozását. Tudato­Arpád óta ő volt az első uralkodó, aki konszolidációs belső és békés külpo­litikájával elérte, hogy itthon és kül­földön egyaránt elismerték Magyar­ország uralkodójának. Amikor most az ősi fejedelmi szék­helyen emlékezem Géza fejedelemre, tisztemnél fogva egyházpolitikájára irányul a figyelmem. Az ország veze­tésében ennek jelentős szerepe volt nála. Az egész magyarság megtéríté­sét lényegében Géza fejedelem kezdte meg. Előzőleg is voltak az országban misszionáriusok különböző nyugati egyházmegyékből, de a térítés nem kifejezetten szervezett módon, még kevésbé fejedelmi irányítással tör­tént. Géza megkeresztelkedése után ­973-ban - misszionáriusokat kért a császártól. Ezzel vette kezdetét Ma­gyarország beilleszkedése az európai államok közé. Többek között ez a tette is hozzájárult ahhoz, hogy országá­nak a békességet biztosította. *** Augusztus 19-én Szent Adalbert tiszteletére vesperást mondtak a B azi­likában, ahol lengyel, cseh, német, olasz és magyar püspökök és papok asszintenciájával dr. Paskai László bíboros volt a főcelebráns. Szentbe­szédében István nevelőjéről, a 997­ben vértanúhalált halt Szent Adalbert­ről emlékezett: — Adalbert 954 körül, Géza fejede­lem meghívására, rövid ideig Eszter­gomban tartózkodott, növendékének (Folytatás a 3. oldalon) „Lesz még szőlő, lágy kenyér' Az Esztergomi Szent István Napok hoz. Most az európai gazdasági csat­kiemelkedő programja volt az au­gusztus 20-i Új Kenyér Ünnepe a szentgyörgymezői Olvasókörben, ahol sor került a már hagyományos kiállítás megnyitójára is, mely a vá­rosrész gazdálkodóinak és háziasszo­nyainak a munkáját dicséri. Az ün­nepség kezdetén az ehingeni testvér­város füvószenekara játszotta el a Himnuszt, majd dr. Könözsy László polgármester tartott ünnepi beszédet. Többek között ezeket mondta: - A tegnapelőtti és a tegnapi ma­gasztos ünnepi helyszínek után ma ide, e meghitt körbe jöttünk össze, Esztergom legősibb városrészébe, Szentgyörgymezőre, amely a királyi várost kezdettől fogva ellátta az életet adó kenyérhez gabonával, na meg jó borral. (...) Azt tartják, aki nem tudja honnan jött, az azt sem tudja, hogy hová tart. Ez a nép tudja. Nagy buz­gósággal gyűjtik a régmúlt emlékeit, ápolják a gyökereket. De ez a földmű­ves és iparos nép az újra is mindig fogékony volt. (...) Hét éve, hogy au­gusztus 20-án összegyűlünk itt, s bi­zony mindnyájunknak hét szűk eszten­dőt jelentett ez az időszak gyökeres társadalmi változásokkal, gyötrelmes gazdasági gondokkal. De azért ér­tünk el eredményeket, haladunk a vá­rosiasodás felé. És remélem, hogy há­rom év múlva, 2000-ben, állam­alapításunk 1000. évfordulóját méltó­képpen tudjuk majd megünnepelni. (...) Szent királyunk szilárd államot alapított, megszabta utunkat Európá­lakozás küszöbén a bőrünkön érez­zük, hogy milyen nehéz és rögös ez az út, de jövőnk és gyermekeink érdeké­ben végig kell járni. Dicsérőleg nyilatkozott a polgár­mester a kiállításról, majd átadta az elismerő okleveleket és jutalomtár­gyakat a díjazottaknak. AKertbarátok Köre termékkiállításának első három helyezettje Nádler László, Klotz Jó­zsef és Szabó János lett, a Nőldub kézimunka-kiállításának díjait Nagy Gizella, Bokros Istvánné, valamint a Szatmári Irgalmas Nővérek Szere­tetotthona nyerte el. A kisállatte­nyésztők közül Vámos Ferenc, Pász­tor Gyula és Bábszki Ferenc került a „dobogóra". Oklevéllel jutalmazták a Díszmadártenyésztők Egyesületének kiállítóit, a környezetvédők kiállítá­sát, valamint Kreivich Gyula festő­művészt, akinek tárlata érdekes, új színfoltja volt a kiállításnak. Az ünnepség végén polgármeste­rünk megszegte az új kenyeret, majd a Molnár Pékség jóvoltából az ünnep­ség díszvendégei - dr. Wolf Brzoska, az ehingeni delegáció vezetője, dr. Dékány Vilmos püspök, dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő, az önkormányzat tagjai - és a kiállítók is kaptak egy-egy cipót az új lisztből készült finom, fehér kenyérből. Miközben a vendégek megtekintet­ték a színvonalas kiállítást, a vendég­látók kenyérszeletekkel, szőlővel és borral kínálták a jelenlévőket. Sz.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom