Esztergom és Vidéke, 1997

1997-07-10 / 28-29. szám

10 Esztergom és Vidéke 1997. június 26. Az olvasó kérdez - a kamara válaszol Milyen fejlesztéseket támogatnak a 15 milliós keretből? A kis- és középvállalkozások részére a Kereskedelmi és Iparkamara az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal együttműködve regionális műszaki fejlesztési pályázatot hirdetett meg. Az innovációs tevékenységet, a kutatási-fejlesztési eredmények alkalmazását, a térségben működő gyártók és szolgáltatók ösztönzését tűzték célul a pályázat kiírói. - Milyen fejlesztéseket támogatnak? - kérdeztük Engelbrecht József megyei alelnököt. - A kamara gazdaságfejlesztési alapjából az év első felében a kereskedelem fejlesztésére, kiadványokra, vásárokon, kiállításokon való megjelenésre, a szakképzésre már 22 milliót elnyertek a pályázók. A regionális műszaki fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására 15,3 millió áll rendelkezésre. A kamara Gazdaság - Vállalkozás folyóirata júniusi számában a fontos tudnivalókat közöltük, de itt is hangsúlyozom, hogy a pályázati csomag az irodánkban váltható ki. Támogatjuk az ipari szerkezet-átalakítás előkészítését, a feldolgozóiparban a termelési rendszereket, a járműgyártásban a beszállítói kooperációs kapcsolatok bővítését, a térségi energiaracionalizálást. Külön figyelmet szentelünk az Esztergom és a Dunakanyar kistérségre vonatkozóan a melegvíz hasznosításra, ezzel a turizmus fejlesztésére. A megújuló energiaforrások, a fűtési technikák racionalozálása, a másodlagos nyersanyagok felhasználása, tovább a vízminőség javítása, a levegőszennyezés környezeti problémáinak műszaki megoldása, a települési hulladékgazdálkodás regionális kezelése, a települési veszélyes hulladékok mérséklése ugyancsak támogatott célunk. A gyártók, a szolgáltatók minőségbiztosítási rendszerének kiépítése jelentős összeg, ehhez is nyújtunk támogatást, ha megpályázzák. Itt is hangsúlyozzuk, hogy nem támogatja a pályázati rendszerünk a termelőkapacitást, a termelésbővítő beruházást. Ezekre a minisztérium és a bankok adnak kedvezményes hitelkeretet. A beadási hartáridő július 18-a, ezért még van rövid idő azok számára, akik most értesültek a lehetőségről. Hangsúlyozom, hogy csak jól előkészített szakmai pályázattal van esély a támogatás elnyerésére, ami az érintett összes költség 50 %-a lehet. További kötöttség, hogy a pályázati cél eléréséhez műszer vagy más anyagi beszerzés a költségek 30 %-a lehet csak. Lényeges tudnivaló, hogy egy pályázatot több kamarai tag együttesen is beküldhet, valamint egy-egy pályázó több célra is nyújthat be pályázatot. (P.I.) Felhívás A Szentgyörgy mezei Olvasókör tagsága emléktáblát kíván állt tani azon szentgyórgymezeíekre elmékezve, akik a II. világháborúban estek áldozatul a harctéren vagy bárhol. Kérjük a hozzátartozókat, közöljék az Olvasókörben az áldozatok neveit •' Bejelentési határidő: 1997. augusztus 31. Készítsünk napórát! Az ember életritmusa ősidők óta a Naphoz igazodik. A legrégibb időmérő eszköz valószínűleg egy földbe szúrt bot volt s árnyékának irányából és hosszából állapították meg az időt. Napórákat már az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában és Kínában is készítettek. Híres volt Kleopátra és Augustus császár napórája. Mértanilag és matematikailag megalapozott ismeretté (a gnomonika tudományává) az antik görögség körében vált. A napórák használata fellendítette a földrajzi helymeghatározás tudományát is. A napóra sokféle alakot öltött a 30 m magas obeliszktől a tájolós zsebnapórákig, de az elv azonos volt: az ún. gnomon árnyékot vetett egy számozott skálára. A gnomont (a mutatót) a Föld forgástengelyével párhuzamosan kell beállítani úgy, hogy az Északi-sarkcsillagra mutasson. így a mutató pálcájának a horizont síkjával alkotott hajlásszöge egyenlő a felállítási hely földrajzi szélességével. Esztergom földrajzi szélessége: 47°48'. A napórakészítés világszerte a reneszánszát éli. Felkutatják, felújítják, rendszerezik a régieket, s új napórák készülnek épületek falára, kertekbe, parkokba. Napóra-készítési versenyeket is rendeznek (mint pl. az olaszok), nemzetközi résztvétellel. Nagyon hasznosak a különféle napórák a csillagászat és az időmérés egyes alapfogalmainak megismertetésére, iskolai oktatás céljára. Valóban, aki a Nap és a Föld látszó és valóságos mozgásával és ezek kombinációival közelebbről óhajt megismerkedni, ezeknek a fogalmaknak, tehát a csillagászat alapjainak tisztázására nem is találhat alkalmasabb módot a napóra szerkesztésénél. A legrégibb időmérő eszköz A napóra a valódi helyi időt mutatja, óráink viszont egységesen a kiegyenlített középidő, illetve a zónaidő szerint járnak. Az árnyékfogó felület helyzete szerint háromféle napórát különböztetünk meg. Az ekvatoriális napórák számlapjának síkja párhuzamos az egyenlítő síkjával, az árnyékvető pálca erre merőleges. A horizontális napórák számlapjának helyzete a látóhatár síkjával megegyező, míg a vertikális napórák síkja merőleges a horinzontra. Következő írásunkban a napórák szerkesztését, elkészítését ismertetjük és néhány napórát mutatunk be. Klotz József Ui.: Június 30-án kézbesítette részemre a posta Olaszországból az angol nyelvű felhívást az 1997-es napóra versenyen való részvételre. Előzőleg 1993,1994 és 1995 évben vettem részt a nemzetközi napóra-seregszemlén. Örömmel megyek most is. Nap, mint nap bekapcsoljuk a rádiót, hallgatjuk a jó muzsikát, a bemondók kellemes hangját. Valahogy ők olyan misztikusnak, távolinak tűnnek. Egyikőjükről most megpróbáljuk lerángatni a leplet. Az Új Rádió Esztergom egyik műsorvezetőjéről, Pemmer Istvánról van szó. - Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével? - Amióta az eszemet tudom, zeneőrült vagyok. 7-8 éves lehettem, amikor az első felvételeket készítettem anyukám orsós magnóján. 12 éves koromban kaptam az első kazettás magnóm. B. Tóth László és Komjáthy György műsorán nőttem fel. De az első komoly felszereléssel a középiskolában találkoztam. Iskolai „klub-délutánok", fordított napok alkalmával zenéltünk. A katonaság után ahobbimatmár pénzért műveltem. Az első felszerelésem két kölcsönkapott lámpából és két hangfalból, valamint egy saját magnóból és egy keverőből állt. Egy Székesfehérvár melletti településen diszkóztam péntek esténként. Ott ismerkedtem meg egy barátommal, akivel házilag szerekesztettünk villogókat, forgókat. Utána az ő segítségével elkerültem egy másik faluba. Ott már igazi felszereléssel dolgozhattam. Aztán megismerkedtem a későbbi feleségemmel, akinek nem nagyon tetszett a mesterségem, és így kihagytam egy évet. Majd a barátom, aki az előző munkámhoz hozzásegített, megkeresett, hogy Szabadbattyánban, egy jó nevű helyen dis jockey-t keresnek. Később 1995januárjában Azok az őrült diszkósok... bekerültem Fehérvárra a Helyőrségiklubba. Ott már előttem diszkózott valaki. Az én „időm alatt" ugrásszerűen megnőtt az ott szórakozók száma. De a honvédség saját kezébe vette vissza, és így megszűnt ez a diszkó. Idén tavasszal egy ismerősöm szólt, hogy profi diszkóst keresnek egy szórakoztató centrum most induló 3. táncterére. 4-5 ember közül választottak ki engem. Június 14-én óriási tömeg előtt nyitottuk a fehérvári Power Dance Hall új kerthelyiségét. -Hogyan kerültél be a rádióba? - Két évvel ezelőtt a Fehérvár Rádióban akartuk reklámozni azt a helyet, ahol akkor dolgoztam. Az jutott az eszünkbe, mi lenne ha én beszélnék róla. Ők beleegyeztek, és így megismerkedtem a stábbal. Nem sokkal utána megtudtam, hogy az egyik műsorvezetőjük, Szigeti Tibor egy évre Amerikába megy tanulni, gondoltam kell valaki helyette, ezért felajánlottam szolgálataimat, ő belement, hogy mielőtt elmegy, másfél hónapig maga mellé vesz. Két hétig csak néztem, aztán azt mondta: OK! Most te kevered a zenét, én beszélek. Akkor már 6-7 éve diszkóztam, de remegő kézzel toltam fel a potmétert. Egy hónap múlva vezethettem először műsort. Nagyon rosszul sikerült, nem tudtam, mit mondjak, azt hogyan hangsúlyozzam. Rutintalan voltam és izgultam, de a főnökök láttak bennem fantáziát s maradhattam. - Tudjuk, Székesfehérváron élsz. Mi hozott Esztergomba? - A Fehérvár Rádióban volt műszaki vezető Horváth Miklós, akivel jelenleg is együtt dolgozom itt. Jó kollégiális viszony volt közöttünk. Amikor ő idekerült, megkérdeztem, nincs-e szüksége munkaerőre. Azt mondta jöhetek, s ha tetszik az esztergomiaknak amit csinálok, maradhatok... Azután a Fehérvár Rádió tulajdonosa kitalálta, hogy aki ott dolgozik, máshova ne jáijon. Piszkálni kezdtek, én pedig egy veszekedés után otthagytam őket. A decemberi fizetésemért még bementem, de ezzel minden kapcsolat megszakadt közöttünk. Jött velem egy másik kollégám, Örsi József is. Egyébként ő is diszkós volt. -És a többiek? - Edvi Lászlót itt ismertem meg, Spindler Csilla pedig szintén székesfehérvári. Bennünk, diszkósokban van bizonyos fokú őrültség. Az egész életünket végigkíséri a szereplési vágy. Néha túl harsányak vagyunk, és ezt tudni kell elviselni. Erzsike, a titkárnőnk mindent megtesz az ügyeink intézése érdekében, nem ismer lehetetlent. Nagyon talpraesett. - Mi érdekel még a zenén kívül? - Két hobbim van: a jó zene és az autóvezetés. Egy Ford Fiestám van, amiben 200 Watton szól a zene. Ez a diszkóbetegség ! Szeretem a sportot, a történelmet, szeretek kirándulni Egerbe, Sárospatakra, a törökkori várakhoz, a Rákócziszabadságharc emlékhelyeihez. Legutóbb Kassán voltunk a Miklós-börtönben, és a Dómban, Rákóczi sírjánál. -Van „rendes,polgári" foglalkozásod is? - Van egy saját kft-m, és ennek vagyok az ügyvezető igazgatója. Az ország több pontján helyi, menetrendszerinti buszközlekedtetéssel foglalkozunk. A szakmán is ez. Közlekedésforgalmi szakközépiskolában végeztem. -Milyen terveid vannak? - Szakmailag: szeretnék fejlődni, jó műsort csinálni, mert még a kezdők közé tartozom. Két példaképem van: Barabás Zoltán a Juventusból és Bochkor Gábor a Danubiusból. Nem akarok nagy rádióban dolgozni, a helyi rádióknak varázsa van. Nagyon tetszik itt. Tudomásom van róla, hogy a közeljövében bővülni fog a műsoridőnk 24 órára. És ezáltal még több, még színesebb, még profibb anyagot tudunk majd produkálni. A magánéletben pedig: gyerekeket szeretnék. És nevelésükhöz biztos anyagi hátteret. Szeretnék ezenkívül minél több helyre eljutni. A leghőbb vágyam egy amerikai út... Csonka Andrea