Esztergom és Vidéke, 1997

1997-01-23 / 4. szám

Farsangi szokások Esztergom-Szentgyörgymezőn Mindig nagy ünnep volt és fontos alkalom a vigasságra a „farsang utójja", a farsang utolsó három napja Szentgyörgymezón: „Három riapig tartott, és akkor nem is dógozott a nép, ünnepötek mind. Farasangvasárnap, hétfő, kedd. Utána hamvazószerda. Minden este tánc volt a házaknál, kedden este pedig az olvasókörben volt bál, de akkor már csak éjfélig." - emlékezett egy idős szentgyörgymezei. Kedden éjfél után eltemették a muzsikát, eljátszották a bőgőtemetést. Egyvalaki beöltözött papnak, ketten meg „ministernek" (ministránsnak). A bőgő az asztalon volt, leterítve fehér lepedővel. Siratták a bőgőt, mint egy halottat (Ennek analógiájára házi mulatságban harmonikát is sirattak. Nádlerné így meséli: „Apámék csinálták. Letakarták a harmonikát fekete kendővel, azt ráborút apám, úgy siratta. Azt leöntötték itet egy bögre vízzel.") A farsangi víg időszak a lakodalmaknak is kiváló alkalma volt. Sok lánynak bekötötték ilyenkor a fejét, s bizonyára innen ered, hogy aki mégis pártában maradt, csúfolták, gúnyolták, hogy csúnya, azért nem kelt el. „Ha rövid a farsang, elkapdossák az öreg lányokat, ha hosszú, akkor megmaradnak" - mondták. „Csúnyák vótak, kimaradtak a farsangból!" Bár a vélemények eltérnek ezzel kapcsolatban Szentgyörgymezőn: többen úgy emlékeznek, hogy nem is a lányokat, inkább a legényeket csúfolták ki. Velük rönköt húzattak farsang utóján a határban. „ Tökél kell húzatni evvel a véti gazemberrel, mer nem nősült meg!" - mondták rá. „Olyan jó nagy fatörzseket kivágtak, a tuskót nekik kellett kihúzni a földből, szögeket vertek beléjük, kötelet kötöttek rá, s azt kellett elhúzniuk, mert nem nősültek meg. Hát nem bírták megmozdítani se." Farsang végén már a nyári, őszi termésre is gondoltak, ezért ilyenkor megmetszették a szőlő négy sarkát, hogy jó termés legyen. Gyűjtötte: Tisovszki Zsuzsanna Az olvasó kérdez - a szexológus válaszol TARKA - B A R K A Irodalmi kvíz Két versrészietet közlünk alább. Mindkettőben egy-egy- főleg humoros írásairól ismert - irodalmi nagyság csipkelődik, s e csipkelődések szenvedő alanyai olyan költők, akiknek emlékét több minden őrzi Esztergomban. Az első versrészlet egy paródiából, a második egy vidám nekrológból való. Fejtsék meg: kik írták és kikről szól a két idézet.? Ha kedd délig beküldik a megfejtést, értékes tapasztalatokat nyernek. Legfőképp arról, mennyire nincs pénze szerkesztőségünknek a helyes megfejtők díjazására. /. Ki bún borongva, barna, bús bajusszal, Beteg bolyongó, béna bink bálán... És szólt a lány, gradus genitivusszal: „Mi, hát nekem bajuszom van talán?" S én szólék: ó, kegyed mély mívű marha, Ezt mondtam csak a széphangzás mién. II. Pantallója kél araszra vágva, Alul gatyája ki-ki ütközött, A sanda nöszemeknek kapzsi vágya A csábos térden visszatükrözött. Ha két ebéddel éhgyomorra végzett A szaftba mártván mind a két kézit, A sok burzsuj ijedten összenézett, Azt hitte mind, most ö következik. Ha sikerült rájönniök a megfejtésre, és elhatározták, hogy beküldik azt szerkesztőségünknek, a sikeren felbuzdulva próbálják megválaszolni alábbi kvíz-kérdésünket is: Honnan származik a „kvíz" szó? Könnyítésül megadunk négy lehetséges választ, s Önöknek csupán iá kell bökniük: ez az igaz! íme a választék: 1. megoldás: A kvíz a latin „qui est" kifejezésből származik, melynek magyar fordítása: Ki ez? Néró császár találta ki ezt a játékot, de a rómaiak nem igazán rajongtak érte, mert bár a jutalom nagy volt, aki nem tudta a választ, azt megkorbácsolták. 2. megoldás: Ezt a vetélkedő-faj tát az ohioi Quiesland-ben játsszották először a helyi tévében 1958-ban. Innen terjedt el Amerikában Quiesland's Game néven, ami aztán lerövidült Quies-re, majd átterjedt Európába is. 3. megoldás: A játék Georg Bemard Quise-ről kapta a nevét, aki mint a londoni BBC műsorvezetője először szerepeltette e vetélkedő-fajtát műsoraiban. 4. megoldás: A kvíz egy mesterségesen alkotott szó, amely egy fogadás révén vált ismertté, mégpedig az írországi Dublinban. Egy fiatalember arra vállalkozott, hogy egy általakitalált szót egyetlen nap alatt ismertté tesz az egész városban. Az éjszaka folyamán telepingálta a város utcáit a „quiz" szóval, s reggel a járókelők egymást kérdezgették, hogy vajon mit jelent e szó. így vált a fejtörők szimbólumává, később elnevezésévé. Persze elképzelhető egy ötödik megoldás is: egyik válasz sem igaz! Jeles napok, népszokások Válaszadónak - áldozatokat nem kímélve (mindent az olvasóért!) - ezúttal sikerült Mr. Murphyt megnyernünk. Mottó: Kényes kérdések nincsenek, csak zavart szexológusok. T.J.: - Mit tegyek, hogy olyan ellenálhatatlan férfi legyek, akit üldöznek a nők? Murphy: - Ez nagyon kényelmeden volna... De ha mégis azt akarod, hogy üldözzenek, költözz át az anyósodhoz! K.N-né: - Hogyan érhetem el, hogy a férjem engem válasszon nemi gerjedelme tárgyául? Murphy: - Ha megcsalod a férjed, JANUÁR „Adjon Isten, ami nincs!" - ez volt a régi magyarok kívánsága az év fordulóján. Mily hosszúra nyúlna az újévi köszöntő ma evvel a kívánsággal!... Január 6.: Vízkereszt A hagyomány szerint ezen a napon vizet szentelnek s ezzel megáldják a családi otthonokat. Ilyenkor kerül az ajtófélfára a három bölcs király (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) nevének kezdőbetűje: G + M + B és az évszám). Január 18.: Piroska „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy" - tartja a népi mondás. A földművesek ezen a napon kímélték állataikat, még a lovakat sem fogták be. Január 22.: Vince Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait, és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját Nevének a vinum (= bor) szóval ronkon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince napjának időjárásából következtetnek az év bortermésére. A Vincék névnapi köszöntése: „Ha megcsordul Vince, megtelik a pince, régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!" Január 25.: Pál Balázs Mátyás szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra. rögtön érdeklődni fog utánad. Ha ez mégse jönne be, akkor repetázz! L.S.: - Érdemes az embernek szexológushoz fordulnia? Murphy: - Semmi szükség erre! Hülye kérdéseket anyósod is fel tud tenni, beszélgetni meg ott van a szomszéd kutyája... De keress csak fel egyet bátran, ha neked jó, hogy vájkálnak benned, s ha úgy gondolod, hogy kényelmesebb beszélgetni róla, mint csinálni! P.P.:-Mit tegyek, ha az aktus szorongást okoz? Murphy: - Gombold ki a nadrágod! A torockóiak ekkor ünneplik a Féltél estéjéi. Minden háznál lakoma van ezen az estén, a fánk, a kürtőskalács mellett ilyenkor sütik az óriási „ somodit", ami fűszerekben dús rétes-féle tészta, s igen jó borkorcsolya. Arákövetkező vasárnap szokták megülni a templomban a „féltél háláját", megköszönve a Gondviselésnek, hogy megvédte őket annyi vész között. FEBRUÁR - a farsangolás ideje. A farsang, amely Vízkereszt napjától Hamvazószerdáig tart, rendkívül gazdag népszokásokban. E szokások és hiedelmek zöme azonban többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd napjaihoz kapcsolódik Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, mely gyakran kapcsolódik adománygyűjtő szokásokhoz is. A maszkosok, jelmezesek dramatikus játékai és felvonulásai mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evésivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. Legények és fiúgyermekek versengő ügyességpróbái is ismeretesek voltak (kakasütés, gúnárnyakszakítás, túskóhúzás). A sokfelé elterjedt hit szerint Húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni, vagy bizonyom gyümölcsfákat, ül. a szőlő négy sarkán egyegy tőkét megmetszeni. A farsang folyamán tartották meg a páros és a nős bálokat is. A Dunántúl egyes vidékein a zártkörű farsangi mulatságot batyúsbálnak nevezték. Gyakoriak a gyermekbálok is ebben az időszakban. A farsang legarchaikusabb elemei a hétfalusi csángók boricatáncában és különféle állatalakoskodásokban lelhetők fel. Február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony E napon fehér miseruhában áll a pap az oltár előtt, és gyertyát szentel. Ez a gyertya Krisztus világosságát jelképezi. Gyertyaszentelőkor mondták a Dunántúl egyes részein: „Esik a hó, fúj a szél. Nem tart sokáig a tél!" Az Alföldön inkább ez a rigmus járta: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízigcsutkát vedd elő!" (Az „ízigcsutka", vagyis a lemorzsolt kukorica csutkája kedvelt - s főleg olcsó - tüzelője volt az alföldi embereknek. Néhol még ma is az.) Február 3.: Balázs Balázs püspök Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendett. Legendája szerint a torokbajok csodálatos orvosa, az állatok patrónusa, aki még az égi madaraknak is parancsolt. Balázs napja az egészség- és a természet-varázslás, a gonosz- és madárűzés, valamint a gyermekek Balázs-járásának az ideje. Február 12.: Hamvazószerda A nagyböjt első napja. A hamu, az elmúlás természetes jelképe. E napon a misén a pap megáldja az előző év Virágvasárnapján megszentelt barkák hamuját. Ezzel jelölik meg a hívők homlokát. Február 14.: Valentin Szent Valentino Rómában élt orvos és áldozópap volt Sok történet maradt fent csodás gyógyításairól. Ünnepén az egymást szeretők virágot ajándékoznak, üdvözlőkártyákat küldenek egymásnak. E szokás főleg Nyugat-Európában terjedt el. Február 16.: Julianna Ilyenkor már várható a jobb idő. Ezt úgy fogalmazták meg: „Ha Dorottya szorítja, Júlianna tágítja." A tavaszt váró emberek Júliannától várják tehát a tél szorításának engedését, a természet ébredését. Február 19.: Zsuzsanna A pásztorok szerint akárinilyen is az időjárás, még ha hó borítja is a tájat, megszólal a pacsirta. Ez pedig már a tél végét jelenti. Február 24.: Mátyás Az írások szerint Szent Mátyást lefejezték, ezért ábrázolják őt szekercével a kezében. Valószínűleg e szekerce miatt bízhatta rá a népi hagyomány a tavaszthozó ,jégtörést", és hogy ossza ki az énekes madarak között a sípokat, hogy ki-ki a saját hangján köszönthesse a tavasz ébredését! Klotz József