Esztergom és Vidéke, 1997

1997-06-12 / 24. szám

Kedves Olvasói Sportmellékletünkben folytatjuk a kosárlabdázók és az evezősök törté­netét. A kosarasok továbbra is kérik, hogy a korábbi játékosok - akikről a szervezők nem tudnak -jelentkezzenek Klinda Katalin szervezőnél! Címe: 2500 Esztergom, Bánomi Itp. 11. Tel.: (33) 313-655 "PáLv Imre, sztrkfsr.tó Az Esztergom és Vidéke melléklete -1. évf. 3. szám -1997. június 12. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet reálisan értékelni lehessen, vissza kell tekinteni a 70-es évek közepéig. Az előző két cikkben említett egye­sületek és iskolák mellett ebben az időszakban igen tehetséges fiatalok nevelődtek Barát Iván testnevelő ta­nár keze alatt a Bottyán János Gépipa­ri Technikumban is. Ezek a fiatal ko­sarasok egyrészt a GHSE-hez, más­részt a SZIM Vasas csapatához kerül­tek. Ez a tény - a már említetteken túl­menően - szerencsésen oldotta meg az igen fontos játékos-utánpótlás kér­dését. A GHSE női csapata 1968-ban át­került a SZIM Vasas sportegyesület­hez. Ennek a sok egyéb tényező mel­lett, elsősorban financiális okai vol­tak. A GHSE férfi csapata 1973-ig szerepelt az NB II-ben, amikoris az egyesület megszűnt. Ez volt az a határkő, amely a mint­egy tíz esztendős sikerszakaszt lezár­ta. Ezt tetézte, hogy 1975-ben Kégel Tamás testnevelő tanár Kecskemétre költözött és így a város elvesztette a legjobb kosárlabda szakedzőjét. Itt érdemes megemlíteni - a teljes­ség igénye nélkül - azoknak a nevét, akik ebben az időszakban váltak ra­gyogó kosarassá és országos szinten is kiváló eredményeket értek el maga­sabb osztályban: Iván Szilárd (Hon­véd, Videoton), Tóth Viktor (Kecske­mét, TF, Kecskemét), Tóth József (Oroszlány), Rabb Viíaor (Ganz Má­vag), Jánny Csaba (Videoton, Szol­nok), Simon Károly (Oroszlány, Cse­pel, Kaposvár), Manner Péter (Oroszlány), Kovács István (TF), Ko­meczy Lajos (Eger), Dombrády Krisz­tina (Eger, Spartacus), Rittling Kata­lin (Kecskemét, Szolnok). Az ebben az időben Esztergomban nevelkedett fiatalok közül élvonalbeli edző lett: Simon Károly (Kaposvár, Paks), Tóth Viktor (Kecskemét), Németh József (Oroszlány, Szekszárd), Húber István (Oroszlány, Paks). Nemzetközi ko­sárlabda játékvezető lett Hartyáni Zsolt. Ebben az időben Esztergomban kosarazott Nagy Antal és Mucha Jó­zsef, akik később válogatott labdarú­gók lettek. A 70-es évek végére a város létesít­mény-állománya gazdagodott és ez­zel a feltételrendszer - legalábbis ezen a téren - javult. Elkészült a vá­rosi sportcsarnok, megépült a Somo­gyi Béla úti és a Balassa Bálint Álta­lános Iskola tornaterme. Ennek elle­nére a kosárlabda nem tudott megerő­södni, nem tudott a város tartósan NB Il-es csapatokat működtetni. Vissza­tekintve erre az időszakra az ember­nek az a sejtése támad, hogy a város sportjáért felelős állami- és pártveze­tők nem is nagyon akarták, vagy leg­alábbis nem kellő módon támogatták a kosárlabdasportot. Megtehették volna, hisz jól működő négy nagyvál­lalat volt ekkor Esztergomban. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 1974­ben megszűnt a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum, nem sikerült a főiskolává történő átalakulás. Ebben az időben ugyanis az FVGT volt az esztergomi kosárlabdasport központ­ja. Az FVGT megszűnése is megkér­dőjelezi az akkori vezetők városért való igazi tenniakarását. Milyen jó is lenne most két főiskolával rendelkez­ni és több egészséges, értelmes fiatalt a városban látni. Biztosra vehető, hogy a kosárlabdasport alakulását ez is befolyásolta. szakosztály. Az egyesületi kosárlabda az ezt követő időszakban jószerével megszűnt létezni, egyedül a közép- és általános iskolákban folyt kosárlabda élet. Szerencsére a város testnevelő ta­nárai és a kosárlabdához hű sportsze­retők ezen a területen élesztgették azt a pislákoló lángot, ami a sikeridő­szakból még megmaradt. Igen szín­vonalas iskolák közötti városi baj­nokság folyt. A nyerő csapatok a me­gyei középiskolai versenyeken indul­hattak, ahol sajnos nem sok szeren­csével szerepeltek. (A szerkesztő megjegyzése: A szerző figyelmét bi­gBgBBBBBaBBaBBBB«l«586BaB<HB^^ ÖTVEN EV UTAN: Az esztergomi kosárlabdasport jelene A cikksorozat apropója az esztergomi kosárlabdasport 50 éves évfordulója, mely évforduló alkalmából a kosárlabdázók nagy családja találkozót rendez a Dobó Katalin Gimnáziumban 1997. július 5-én. Az ünnepségre Önt és kedves családját szeretettel meghívjuk. A program: 8.00-kor: Koszorúzás Fülöp Zoltán, az esztergomi kosárlabda csapat alapítója sírjánál, a dorogi temetőben. 8.45-kor: Koszorúzás Bakos Gyula sírjánál a belvárosi és Sarlós Tibor sírjánál a szentgyörgymezei temetőben, valamennyi bará­tunk emlékére. Bemutató mérkőzések a Dobó Katalin Gimnázium sportcsarno­kában (Bánomi lakótelep) 9.00-kor: Általános iskolás fiú mérkőzés 10.00-kor: Középiskolás fiúmérkőzés 11.00-kor: Esztergom válogatott - Elszármazottak és Barátaik válogatott férfi mérkőzés 12.30-kor: Ünnepi megemlékezés a Dobó Katalin Gimnázium aulájában. Köszöntőt mond: dr. Könözsy László polgármester, Horváth Frigyes a Magyar Kosárlabda Szövetség főtitkára. 13.30-kor: Baráti találkozó A Rendező Bizottság nevében: dr. Dolina Károly A 70-es évek végén és a 80-as évek elején a SZIM Vasas Sport Egyesület­ben volt egyedül figyelemre méltó kosárlabda élet Esztergomban. A GHSE működése alatt is volt a SZIM Vasasnak NB III-as női és férfi csapa­ta, mely csapatok váltakozó sikerrel szerepeltek. 1974-ben a GHSE - SZIM Vasas fúzió létrejött, így ekkor a Vasasban mintegy felértékelődött a kosárlabda­sport. 1977-ben mind női, mind férfi csa­pat már NB II-ben szerepelt. Azt lehe­tett volna várni, hogy Esztergom tar­tósan képviselteti magát a Nemzeti Bajnokságban. Sajnos nem ez történt. A csapatok kiestek az NB II-ből és a megyei bajnokságban játszottak, majd a 80-as évek elején megszűnt a zonyára elkerülték azok a tények, hogy nemcsak a középiskolás, de ál­talános iskolás kosárlabda csapata­ink is több ízben nyertek megyei baj­nokságot. 1990-ben pl. mindkét kor­osztályban esztergomiak győzedel­meskedtek. A középiskolások döntőjét a Ferences gimnázium nyerte R át kai Péter, az általános iskolásokét pedig a Balassa iskola Szánthó Barna irá­nyításával. Ezek a csapatok a Zalae­gerszegen megrendezett dunántúli te­rületi döntőn, olyan ragyogó kosár­labda eredményekkel rendelkező vá­rosok együtteseivel kerültek szembe, mint a vendéglátó Zalaegerszeg, va­lamint Körmend, Sopron és Székesfe­hérvár. E döntőn a ferencesek a má­sodik, a balassások a harmadik helyet szerezték meg. Nyert megyei bajnok­ságot a Petőfi iskola, sőt a Hell szak­középiskola több ízben is. A legújabb hír pedig az, hogy az idei megyei ko­sárlabda döntőt is a ferencesek csa­pata nyerte, s a napokban lezajlott területi döntőn harmadik helyezett lett.) A 80-as években meghirdették és minden évben megrendezték a városi bajnokságot, ahol a kortól függetlenül lehetett csapatokat indítani. Ebben a bajnokságban indultak az „öregfiúk" is, mely csapatban régi, neves játéko­sok is szerepeltek, egy kicsit öreguras kondícióval, de nagyon „okos" takti­kával és ragyogó technikával. Az egyik évben a sok fiatal csapat előtt meg is nyerték a városi bajnokságot, annak ellenére, hogy a fiatalok szinte „haraptak" minden mérkőzésen. Nagyon szerencsésnek mondható és figyelemre méltó jelenleg is Eszter­gomban az iskolai kosárlabdasport. Az 1980-as évek végén a Tanítóképző Főiskola Haladás DSE-ben a volt SZIM Vasas játékosok egy része és új, tehetséges fiatalok kezdeményező lé­péseket tettek a kosárlabdázás fellen­dítésének érdekében. Kaposi Endre főigazgató személyében igen segítő­kész partnert találtak és megalakítot­ták az ETK kosárlabda egyesületet. Először városi bajnokságban, majd megyei szinten versenyeztek. 1990. január 29-én megalakult az Esztergomi Kosárlabda Sportclub. Az egyesület férfi kosárlabda csapata 1991-ben megyei bajnokságot nyert és így jogosítványt szerzett az NB E-ben való indulásra. Az 1992/93-as bajnoki évadban a nagyon erős Közép „A" csoportba került és igen hullám­zó teljesítménnyel a tabella utolsó harmadában végzett. Ebben az „újjá­szervezési" munkában igen hatható­san tevékenykedett Hartl László, aki mint játékos is jelentős szerepet vál­lalt. A nagyüzemek megszűnése, a sporttámogatás rendszere, az anyagi „nincstelenség" azt eredményezte, hogy 1994-től a sportkör kosárlabda csapatát bajnoki rendszerben nem szerepelteti. Ettől az időtől kezdve a városi versenyek, nemzetközi barát­ságos mérkőzések, az Esztergom Ku­pa, de elsősorban az iskolai versenyek jelentik a kosárlabdázást Esztergom­ban. Egy jelentős esemény volt váro­sunkban 1993 decemberében. AzEK­SE megkapta az MKSZ-től az Orszá­gos Ifjúsági Kupa területi középdön­tőjének megrendezési jogát, mely 1993. december 28-án és 29-én került lebonyolításra. A legfrissebb hírek szerint az EK­SE 1997. év őszétől ismét indítja csa­patát az NB II-ben. Reméljük, hogy így lesz és a csapat majd eredményesen szerepel!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom