Esztergom és Vidéke, 1997

1997-05-29 / 22. szám

MM— Szeretettel köszöntjük városunk tanárait, tanítóit, óvónőit! - öregdiákok vallanak az egykori alma materről: mellékletünk V. és VI. oldalán es THE 1997. május 29. - 22. szám POLGÁRI HETILAP Ara: 50 Ft Ülésezett a képviselő-testület Május 22-én tartotta városunk képviselő-testülete májushavi ülését, melyet szokás szerint a polgármester beszámolója vezetett be. Többek között ismertette a kórházi építkezés jelenlegi helyzetét és problémáit, s kitért arra, hogy a belgyógyászat épületének statikai vizsgálatai nem várt gondokat és pluszköltségeket vetettek fel. Beszámolt a statisztikai körzet-módosítással kapcsolatos intézkedéseiről, melyek sikere esetén városunk előny ösebb helyzetbe kerülne. A napirend előtti felszólalások során Miavecz Jenő képviselő felvetette az Erőmű privatizációjának helyzetét, illetve azt az igényt, hogy a döntést a testület elé kellene vinni. Dr. Könözsy László emlékeztette a testületet, hogy egy korábbi határozatuk e témában a döntést egy bizottságra bízta. Veszélyesnek minősítette azokat a törekvéseket, hogy egyesek beleszólást követelnek a másokra átruházott döntésekbe. Dr. Etter Ödön képviselő is egyetértett e véleménnyel, és kérte képviselő társait, nagyobb komolysággal hozzák és hajtsák végre határozataikat. Egyben bejelentette, hogy az utóbbi hetekben nagy port kavart sikátor ügye békésen megoldódott. Sikerült elérni, hogy a Bajcsy-Zsilinszki úti építkezésen lebontsák és újraépítsék a vitatott falat. CsernusnéLáposi Elza felvetésére, miszerint félő, hogy az esztergomi Vöröskereszt Dorogon kényszerül működni, ha nem kap helyiséget, a polgármester azt válaszolta, hogy a probléma nem annyira a helyiségen múlik, mint inkább személyi ellentéteken. Ezután zárt ülésen személyi kérdésekben hozott döntéseket a testület. A folytatásban megszavazták a Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételei következtében szükségessé vált rendelet-módosításokat, egy igénybejelentés benyújtását az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatoknak járó támogatásra, valamint a város általános iskoláiban az 1997-98-as tanévben indítható osztályok számát. Ezt követően Könözsy László ismertette az Ipari Park fogalmái, jelentőségét és pályázati rendszerét, majd jóváhagyták a képviselők a 2000-ben tartandó millenniumi ünnepségekre való felkészülés tervezetét, és megbízták a polgármestert, hogy az abban foglaltak megvalósítására a szükséges egyeztetéseket és intézkedéseket tegye meg. A tervezet két részből áll: a kulturális rendezvényekkel kapcsolatos elképzelésekből és a város felkészítésének tervéből. Ez utóbbinak még vannak homályos pontjai, melyek további tárgyalásokat kívánnak (pl. a piac és a buszpályaudvar problémája), az anyagi fedezet biztosítása is kérdéses még, de a célkitűzésekben a képviselők valamennyien egyetértettek. Fontosnak tartották viszont, hogy a terveket a széles nyilvánosság előtt, a város civil szervezeteinek bevonásával vitassák meg. Erre dr. Etter Ödön, a Városfejlesztési Bizottság elnöke ígéretet is tett. A testület végezetül zárt ülésen tárgyalt meg néhány kérdést, majd fél tíz tájban fejezte be a hat és félórás tanácskozást. Híd-hír az EU-konferenciáról Térségünk országgyűlési képviselője részt vett az Európai Parlament és a Magyar Parlament Integrációs Bizottságának együttes ülésén. A szomszédainkkal kapcsolatos alapszerződések végrehajtását tárgyaló napirenden dr. Haller Zoltán tájékoztatta a magyar és az uniós képviselőket a Mária Valéria híd újjáépítésével kapcsolatos információkról. A vitában az az álláspont alakult ki, hogy új formákat is kell keresnünk a magyar-szlovák együttműködés elősegítésére. Parry angol konzervatív képviselő - a téma uniós előadója - biztosította a konferenciát az újjáépítés európai támogatásáról, továbbá fölvetette egy közös, háromoldalú magyar-szlovák-európai uniós bizottsági ülés megszervezését Horn Gyula miniszterelnök támogatta az angol képviselő javaslatát A vitában elhangzottak alapján nyüvánvalóvá vált: az Európai Unió a társulási bizottságokon kívül is erőteljes nyomást gyakorol a szlovák politikusok hozzáállásának megváltoztatására. Egyháztörténeti konferencia A konferencia díszelnöksége Szent Adalbert halálának 1000. évfordulóján, május 21-22-én nemzetközi egyháztörténeti konferencia zajlott Esztergomban a Technika Házában. A rangos, tudományos eseményt közösen rendezte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, KomáromEsztergom Megye Önkormányzata és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége. A szerda délelőtti megnyitón Beke Margit, az egyháztörténeti bizottság elnöke bevezető szavai után Paskai László bíboros, prímás-érsek nyitotta meg a konferenciát. Hangsúlyozta az évforduló jelentőségét, és hivatalosan is bejelentette: az egyház augusztus 20-án ünnepli Esztergom kiemelkedő szentjének évfordulóját. Az esztergomi ünnepi megemlékezés után Szent Adalbert ereklyéit a Szent Jobbal együtt mutatják be a budapesti Bazilikánál a híveknek. A konferencia vendégeit a Megyegyűlés nevében Kovács György Zoltán, városunk nevében pedig Könözsy László köszöntötte. Polgármesterünk hangsúlyozta: Szent Adalbert nemzetközi szent és az akkori kor feltételei között modern diplomata. Személye nemzeteket kapcsolt és kapcsol össze, így Esztergom város külkapcsolataiban is jelentős szerepe van, mert Gnieznó és Bamberg testvéjrvárosaink elválaszthatatlanok az Ö személyétől. (...) Ö a szó legnemesebb értelmében nemzetközi szent. Joggal hódolnak emlékének a csehek és lengyelek, a németek és olaszok egyaránt. Adalbert püspök határok nélküli nemzetközisége példaértékű lehet napjaink egységessé válni szándékozó egész Európája számára. A külföldről érkezett neves előadók sorában láthattuk és hallhattuk az esztergomi születésű Somorjai Ádámot, a Vatikán államtitkárságának munkatársát, Franz Machileket, a bambergi levéltár igazgatóját, Richárd Pralakot, Csehország budapesti nagykövetét és Adriányi Gábort, a bonni egyetem tanszékvezető tanárát. Kazimierz Smigiel lengyel professzor ugyan az utolsó pillanatban lemondta résztvételét, de előadásának szövegét elküldte Esztergomba, így azt megismerhették a jelenlévők. Az esztergomi előadók - Horváth István, Cséfalvay Pál és Czékli Béla - mellett több magyar tudós számolt be Szent Adalbert korának egyháztörténeti vagy művészettörténeti érdekességeiről, így Érszegi Géza és Dóka Klára főlevéltárosok, Gerics József, Szántó Konrád, Tóth Sándor, Erdő Péter és Török József egyetemi tanárok, Marosi Ernő és Körmendy Kinga, az MTA főmunkatársai, valamint Beke Margit, az egyháztörténeti bizottság vezetője. A kétnapos konferencia sok érdeklődött vonzott Ha kicsit nagyobb hírverést kapott volna, talán még többen vettek volna részt az érdekes, színvonalas előadás-sorozaton.