Esztergom és Vidéke, 1997

1997-05-22 / 21. szám

Május 1. E nap hajnalán állították a legtöbb vidéken a májusfát a lányos házaknál. Rajta színes szalag, boros üveg, festett tojás csüngött. Magyarországon Temesvári Pelbárt híres ferences szónok említi legelőször ezt a szokást a XV. században. A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi szocialista munkáskongresszus a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Május 12-13-14.: Pongrác, Szervác, Bonifác A három fagyosszent. Szerencsére idén nem hideget, hanem kánikulai meleget hoztak. Talán ezzel kívántak minket kárpótolni a korábbi, hosszantartó zord időért. Ha fagyosszentek napjaiban esik, az nem jó a gabonára, mert az üyenkor hulló csapadék kedvez a kalászosok gombabetegségeinek. Május 18.: PÜNKÖSD Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Az egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra, E napon tartják sok helyen a bérmálás szertartását, a hit megerősítésére a felnőttkor küszöbén. Legjellegzetesebb pünkösdi népszokások az ügyességpróbákkal egybekötött királyválasztás (pünkösdi királyság), a lányok, legények (kisfiúk és kisJeles napok, népszokások MÁJUS - JÚNIUS lányok) falujáró köszöntése (pünkösdölés) és a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (pünkösdi királynéjárás). A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel, gúnárnyakszakítással választották. A 19. századi adatok szerint egy évig a legények vezetője, bírája volt (legénybíró), hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, a legények engedelmeskedni tartoznak neki. A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti formájában. Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. A pünkösd termésjósló a gabonafélékre, valamint időjóslónap is. A pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló. Néhány gazdasági szokás is kapcsolatos pünkösddel, ilyenkor tartottak cselédvásárt, ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az ún. pünkösdi garast. Sok helyen minden községi pásztor élelem- és pénzadományt kapott minden házból, ahonnan állatot őrzött. Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti. Május 25.: ORBÁN Orbán pápa a keresztények üldözésekor mártírhalált szenvedett (230-ban). Szőlőfürttel ábrázolják, mert régi megfigyelés szerint május végén, Orbán-nap körül szokott az utolsó tavaszi fagy jönni, mely a legveszedelmesebb a virágzásban lévő szőlőkre. A szőlőhegyek (szőlőskertek) védőszentje. Tiszteletére sok helyen kápolna is épült a szőlőkben. Bizony, ha fagy járta, besározták s kővel dobálták Orbán szobrát, mert nem teljesítette szőlőpásztori kötelességét, június 8.: MEDÁRD Ősi, népi tapasztalat és megfigyelés eredménye az a „parasztregula", miszerint ha ezen a napon esik, akkor negyven napon át bőséges részünk lesz csapadékban. (A Medárd-napi esőzés tudományos magyarázatát az ún. nyári monszum jelensége adja meg.) Június 8.: ÖZSÉB Boldog emlékű Özséb, az egyetlen magyar alapítású remete Szent Pálról elnevezett szerzetesrend atyja. Esztergomi kanonokból lett rendalapító szerzetes, aki a Pilis hegységben élő remetéket gyűjtötte egybe, és belőlük jött létre a pálosok rendje, melynek első központja a budaszentlőrinci kolostor volt Június 24.: Keresztelő Szent János A keresztény világban a nyári napforduló körüli Keresztelő Szent János ünnep az V. században vált általánossá. Szokásban volt hogy nagy tüzeket raktak a mezőn, s énekeltek, táncoltak körülötte. Üszögöket vittek a gyerekek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye. A hagyománynak három eleme van: a tűzgyújtás, az azon való átugrálás és az ének. A hosszú énekben az egymásnak szánt párokat kiéneklik. A tűzgyújtásnak elsősorban bajelhárító szerepe volt aki átugrotta, egészségét biztosította. Június 29.: PÉTER, PÁL Péter és Pál apostolok egy napon nyerték el a vértanúság koronáját Péter a halászok, asztalosok védőszentje. Pál az újságírók patrónusa. Péter és Pál napjához fűződik az aratás kezdete. Ezen a napon szakad meg a gabona gyökere, azontúl nem nő, hanem csak érik mondják sok helyen. A néphit szerint ekkor vet magára keresztet a természet Az aratással párhuzamosan ez a szénakaszálás ideje is, és megkezdődik a gyümölcsök tartósítása, befőzése. Klotz József Alapítványt a képviselők megsegítésére! Családom tagjaival elhatároztuk, alapítványt hozunk létre. Már neve is van: ASZKÉTÁK (Alapítvány a Szegény Képviselők Életviteli, Túlóra- és Ápolási Költségeire). Az alaptőkével ugyan még egy kis gond van, mivel férjem már elköltötte illetve én elköltöttem - e havi fizetését fiam is az egyetemi ösztöndíját anyósom viszont még nem kapta meg 15 ezer forintos nyugdíját így aztán jelenleg csupán a dugi-pénzem (egy lila hasú 500 forintos) képezi az alapítvány anyagi erőforrását. Minderre akkor került sor, amikor meghallottuk a rádióban, hogy országgyűlési képviselőink vagyonnyüatkozataiból kiderült, milyen szűkös anyagi viszonyok között tengetik életüket törvényeink alkotói. Többnyire szűk, kétszobás, negyedik emeleti lakásokban szoronganak, biciklivel vagy öreg Trabanttal közlekednek. (Gondolom, milyen rozoga autók lehetnek! Bizonyára állandóan javítgatják őket, mert az Országház előtt egyeden Trabantot vagy Wartburgot sem látni!) Olyan képviselő is akad - nem is kell messze menni érte -, aki egyenesen nincstelen - saját szerény bevallása szerint. Igazán megesett a szívem szegény képviselőkön! Amíg én Daciammal hencegve járom Esztergom utcáit amíg leértékelt pulyka far-hátból főzött pörkölttel dorbézolok hétvégeken, s ha akarok, akár fél kiló kenyeret is vehetek naponta, addig szegény választott vezetőink ilyen sanyarú sorban szűkölködnek.Kérem a minden jóban dúskáló polgártársaimat - különösen a nyugdíjasokat és a munkanélkülieket csatlakozzanak alapítványunkhoz és fölösleges pénzüket áldozzák fel a szegénysorsú honatyák megsegítésére. Az anyagi hozzájárulások - melyek a helyi hegyközségi és ebadóból levonhatók - az Esztergomi Eszement Bank 00ás bankszámlájára fizethetők be. Káesze az ASZKÉTÁK kuratóriumának elnöke UL: Lapzártakor érkezett a hír: néhány esztergomi civil szervezet jótékonysági hangversenyt szervez az ASZKÉTÁK nemes céljának támogatására. A Nyugdíjas Bélyegragasztók Körének erobik tánccsoportja, a Családtervezők Klubjának ,Antibébi" pantomin csoportja és a Városi Főzési Tanácsadó trambulin-zenekara mellett számos helyi kiválóság is porondra lép a magasztos cél érdekében. Láthatják a nézők a HAHA (a Hazai Hídverő Albizottság) zenés báb-produkcióját is. A Megyei Kórház Inflációs Osztályának „Ross doktor" klubja ingyenes vérnyomás- és adóterhelés-mérést tart a műsoros est folyamán! Dr. Borbély György: DOMI ÉS A MEDVE Domi. Csak így hívták, akik ismerték, nevezzük hát így mi is! Hatalmas termetű, igen mulatós kedvű polgára volt a háború előtti Esztergomnak. A Széchenyi tér közelében volt egy papírkereskedése, nappal ott állt a pult mögött, de az estéket - sokszor az éjszakákat is - a vendéglőkben töltötte. A cigányzenészeket névről ismerte, gyakran húzatta velük, nem ritkán hajnalig. Mesélik, egyik hajnalon éppen a cigánybandával kísértette magát hazafelé, mikor bekanyarodott a Széchenyi térre egy dinnyékkel megrakott szekér. (Akkor még ott volt a piac.) Domi megállította, kiválasztott vagy harminc darab szép, kerek görögdinnyét, megalkudott rá s megvette. Áztán a cigánybanda tagjait felállította a téren, mint a kugli bábukat, s elkezdte gurítani feléjük a dinnyéket. A kontrás - kicsiny, vékony figura ijedten ugrált félre a dinnyék elől, de a többiek állták a sarat, míg sorra el nem Horváthy Péter: MOROG A NAGYMAMA - Nem törődsz te velem, fiam! Egy rendes koporsót se veszel majd nekem, ha meghalok! - zsörtölődik megint a Nagyi Pista bácsival. Ezt fújja már hónapok óta okkal, ok nélkül. Egyszer, maximum kétszer az ember még zsebre vágja. No de minden nap - reggel, délben, este - ez már tényleg az ember idegeire megy! Pista bácsi Dorogon dolgozik, busszal jár ki minden nap. Ott topog ma is a Temetkezési Vállalat előtt a MÁVAUT táblánál. Hűvös, nyirkos a reggel. A járda mellett pocsolya, sár. így van ez ilyenkor, télutón gondolja magában, miközben fázósan húzza össze magán alódenkabátot. Mikor jön már a busz? - les a sarok felé türelmetlenül. Unalmában - hogy teljen az idő - a kirakatot nézi. Minden komoly, sőt komor - ahogy illik is. Fekete szegélyes particédulák. Száradt krizantén, poros művirágok. Egy díszes cserépurna. (Divatba jött újabban, bár tiltja az egyház.) Felcsillan a szeme és hirtelen ötlettől vezérelve benyit az üzletbe. Rövidesen egy hatalmas, hosszú csomaggal a vállán lép ki onnan. (Közben elment a busz, de ki bánja!?) Hazasiet. (Csak itt lakik a Háromszerecsen házban.) Hú, de nehéz! - lihegi a lépcsőházban. - Anyu! - kiabál már az ajtóból. - Nézd, mit vettem! - mondja büszkén, miközben kibontja a papírból. - Jó lesz? találta őket egy-egy 4-5 kg-os „golyóbis". Mire a dinnyék elfogytak, már csak a prímás maradt állva. Az édes görögdinnyék meg ott hevertek szanaszét- egy részük megrepedve, összetörve - a kövezeten. Persze mindez zajjal járt, s a környék lakói azzal „díjazták" a produkciót, hogy másnap feljelentették Domit csendháborításért A mulatság nem volt olcsó, de Domi szó nélkül kifizette a büntetést, sőt másnap Majer néni vendéglőjében 100 darab palacsintát süttetett a „kidöntött bábuknak", s mivel ekkora adag túlzottnak bizonyult, a maradékkal teletömködte a zenészek zsebeit. Élt Dominak egy öccse Csepelen. Egy tavaszi hétvégén meglátogatta bátyját Esztergomban. Végigkóstolván a vendéglők borait a Kossuth utcán sétáltak éppen, amikor a városban vendégszereplő cirkusz hatalmas stráfkocsijára lettek figyelmesek, amely nézőket toborzott az esti előadásra. Á kocsi platóján egy megbéklyózott hatalmas állat morgott. Egy barna medve. Hiába csitította az öcskös, Domi megállította a szekeret, felmászott a tetejére, és birokra hívta az ágaskodó, hatalmas szörnyeteget, gondolván, az csupán egy állatbőrbe bújt cirkuszos. Akkor érkezett oda halálraváltan a cirkuszigazgató, aki elhalló hangon kérlelte Dormit jöjjön le a szekérről, mielőtt az állat széttépi. Az igazgató szavai, no meg az az 1-2 pofon, amiben addigra részesült a szerencsére éppen álmos hangulatban lévő medve részéről, kijózanította hősünket leugrott a kocsiról, s minden tagjában reszketve kapaszkodott öccse karjaiba. - Majd széttépett ez a nagy marha állat - mondta fogvacogva. - Te vagy a nagy marha - zárta le a vitát a némileg józanabb testvér, majd miután egyetértettek abban, hogy a nagy ijedtségre inni kell - betértek a közeli Kispipába.