Esztergom és Vidéke, 1997

1997-05-15 / 20. szám

Esztergom és Vidéke 1997. április 24. GERY BÚTOR ÉS FÉMSZERKEZET KFT. „FA 2500 Esztergom, Árok u. 44. Felszámolja, eladásra felkínálja az esztergomi 16445/5/A-3 hrsz.-ú, 927 m területű műhely- és irodaépületeket. A belterületi ingatlan jellege: társasházasított, egyedi fűtésű, vízzel, ipari árammal ellátott. Érdeklődni lehet: Kerekes Istvánná 2800 Tatabánya Bánhidai Itp. 104-105 Tel.: (34) 330-644; 311-538 POZSONY, A KORONÁZÓVÁROS - tanulmányi kirándulás felnőtteknek! Az Esztergom Barátainak Egyesülete és az Esztergom és Vidéke polgári lap Szerkesztői Műhelye 1997. május 31-én, szombaton, újabb tanulmányi kirándulást szervez az egykori koronázó városba, Pozsonyba. Részvételi díj: 1.370,-Ft/fő. Jelentkezni lehet: május 30-ig folyamatosan Koditek Pál egyesületi elnöknél (Cathedralis Tours, Bajcsy-Zs. u. 49. Tel.: 315-260, vagy lapunk szerkesztőségében (Szabadidőközpont II. em. 214-es szoba) naponta 9-15 óra között Értékteremtők (K) OLTÓSY PÁL Oltósy Pál a hazai meggyfaipar megalapítója volt. 1818-ban született Nagymart ónban. Faesztergályos szakmát tanult. (Eredeti neve Lonnecker Pál volt, 1882-ben magyarosította Oltósyra.) 1836-ban telepedett le Esztergom-Szentgyörgymezőn. Meggyfatelepet létesített, - az első bádeni szagosmeggy csemetéket 1842-ben ültette el kertjében - hogy meggyfakészítményeket gyárthasson. így jött létre az ún. „Szipkagyár". Kiváló minőségben gyártottak itt cigaretta- és szivarszipkákat, pipaszárat, síbotot, sétabotot, fonott meggyfapálcákat, esemyőnyelet stb., hazai és külföldi piacokra egyaránt. Oltósy Pál a szabadságharcban honvédnak állt be. Komárom ostromakor mint főhadnagy védte a várat. Híres volt az a bravúrja, amikor Klapka tábornok Komáromból fontos, titkos levéllel Kossuth Lajoshoz küldte Debrecenbe. Oltósy a levelet sétabotba rejtette és rengeteg viszontagság közt jutott el Kossuthhoz. E tettéért századossá léptették elő. A szabadságharc után, a Bachkorszakban sok üldöztetést szenvedett, de újult erővel fogott a munkához, s pár év alatt virágzóvá tette üzletét. Ez annál nagyobb érdem, mert a termékek 80 %-át exportálta, ezáltal jelentős külföldi valutát hozott az országba és városunkba. Oltósy Pál szentgyörgymezei meggyfatelepeit és üzemét hamarosan fiára, Ferencre bízta, aki akkor már 20 éve mellette dolgozott. Még abban az évben Fegyvemekre költözött, s ott is elindította (80 holdnyi területen) a meggyfatermelést. 1880-ban Bécsben exportraktárt nyitott, melynek vezetésével másik fiát - Lajost bízta meg. A meggyfaszálak feldolgozására Esztergomban rendezték be a gyárat, melynek technikai berendezését Ferenc működtette. Állandó képviseletekkel, s részint bizományi raktárakkal rendelkeztek sok világvárosban, így például Koppenhága, Szentpétervár, Varsó, Konstantinápoly, Alexandria, Madrid, Cádiz, Párizs, London, Liverpool, sőt New York, Philadelphia, San Francisco és Cleveland is rendelkezett Oltósy-féle raktárral. Az Oltósy Pál és Fiai cég készítményei kitűnő minőségük miatt számos kitüntetésben részesültek a hazai és külföldi kiállításokon: Esztergomban 1863-ban és 1869-ben, Budapesten 1871-ben és 1885-ben, Londonban 1889-ben, Bostonban 1881-ben, Antwerpenben 1885ben. Itthon az országos ipartestülettől ezüst díszérmet kapott, 1885ben pedig a Ferenc József-rend érdemkeresztjével tüntették ki. A szentgyörgymezei képviselő-testület 1893. június l-jén örökös díszpolgárrá választotta, mert városunknak hírt, nevet, dicsőséget szerzett, és száz embernek éveken át kenyeret biztosított. Megadatott számára, hogy szeretett feleségével boldog házasságuk ötvenedik évfordulóján, 1892. május 25-én aranylakodalmat ünnepelhessenek a Bazilikában. Ez a nap nemcsak a családnak volt ünnep, hanem az egész városnak. Oltósy Pál 1894. augusztus 29-én hunyta le örökre a szemét. Kora társadalma nagy részvéttel és tisztelettel búcsúztatta. A családi alapon nyugvó céget halála után fia Ferenc vezette 1904ig, amikor Ferencnek a fia, Rezső vette át az irányítást. 1920 után - a trianoni megváltozott helyzet miatt - vitéz Oltósy Oszkár és Altspach K. Lajos közös munkával láttak hozzá a cég új alapokra helyezéséhez. Az üzem ekkor 420 négyszögöl területen feküdt a Földműves utcában, ahol modern gépi berendezések segítségével készítették termékeiket. Az Oltósy-örökösök 1950-ben államosított szagosmeggyfa- és botgyárából 1951-ben alakult meg Hogy lopta meg Oltossy a német titkát. Oltó s s y Pál a ki mint szegény esztergályos telepedett meg 1830-ban Esztergom-Szentgyörgymezön. már kezdetben különös vágyódást érzett magában a meggy favesszök nagyban termelése iránt. S mert a termelés módját nem ismerte a hol csak vad meggyesek voltak a közelben, kibérelte mind: A priinacziától, káptalantól, Esztergom kir. várostól, s Gróf Sándor bajnai uradalmában mind kibérelte a meggyeseket. Ezeken neveigetett vesszőket s árusította el. Ámde a meggyfatermelés ezen primitív módja nem elégítette ki. F.átta a különbséget a vadon szedett vesszők s a kertileg neveltek között! Erezte hogy ezzel a veszódséggel czélját nem éri el, ós rá szánta, eltökélte magát, elment Ausztriába azon szilárd elhatározással, hogy mig a termelés titkát el nem lesi nem jön haza. Űzte, kergette sóvár vágya ogész Badenig. Ott voltak a legszebb meggyfatclepek. S hol egy körülbelül 100 hold kiterjedésű gyögyörü meggyfakert közelébe jutott. Oly közel vágyai Mekkájához, mégis í 00 mértföldnyi távol tőle, mert a telep magas deszkakerítéssel volt körülvéve s bármint kért. könyörgött, nem engedték be. Furfanghoz folyamodott: kínálkozott munkásnak, nem fogadták az Esztergomi Fatömegcikkipari Vállalat, de közismert nevén „Szipkagyár" maradt. Később a Kályhacsempegyár faipari részlegeként működött tovább. Tekintettel arra, hogy a sétabot, síbot, cigarettaszipka és ehhez hasonló meggyfaáruk gyártása gazdaságtalanná vált, a vállalat szükségszerűen profilt változtatott és asztalosipari, faipari termékek gyártására tért át. Az Oltósy család által létrehozott értékek városunk történelmének szerves részét képezik. Oltósy Pál a szentgyörgymezei temetőben nyugszik - övéi között. Küzdelmes ifjúsága és élete tanulságául róla elmondhatjuk: a tevékeny, teremtő munkás ember csak akkor lel nyugalmat itt a Földön, ha a szíve megszűnik dobogni. Klotz József í>e. Ugy őrizte a német nagy kincseket ér5 mesterségének titkát. —Valóban Jázoti Colchisban könnyebben megközelíthető az arany gyapjut, pedig azt cerbentsok őrizték,, mint megközelitheté Oltóssy a német litkát. De túljárt a német eszén mégis. Kgy szép holdvilágos éj jel tudásvágyától iizve, kergetve, rászánta mag.it s még a tollkést is eldobva magától, hogy tolvajnak ne gondolják, ha esetleg rajta érnék, a magas kerítésen át, mint egy szerelmes kandúr, akit vágyai emelnek, bemászott a kertbe. Szít-e dobogott, hogy szinte egy lépésre lehetett hallani szive dobogását, a láz is gyötörte közbe a mint kúszva, mászva a gyönyörű vesszósorok között tovabb-tovább haladt s szivta kéjjel magába a német tudományát. — Ezt a veszélyes kalandot háröm éjjel ismételte Oltóssy o ttílntlann^iar.or aili.rütt az orjtvemelct sikerülnie. I " ez elég volt neki arra, hogy képzeletében megalkossa a magyarországi megyfaipar fényes jövőjét, mert a németnek féltékenyen őrzött titkával gazdagodva, önérzete emelkedett, szinte röpült haza; vitte, emelte cgö vágya, hogy a kísérletet az első megyfa teleppel megtegye. A kísérletet 1842-ben meg is tette s az neki fényesen sikerült. Es ezzel meg lett vetve alapja a most már vilá'.diirii magyarországi meggy faiparnak. — Tol járt a német esztu. Hasonmás az Esztergom és Vidéke 1893. június 4-i számából Az „Esztergomi Nyár '97" programjaiból Május 15-19.: Off Road - Nemzetközi terepjáró verseny (Tokodaltáró) Május 16-20.: Pünkösdi Kiállítás és Vásár (helyszín: a Prímás Sziget) Május 17.: Veterán Autók Találkozója Május 18-19.: Pünkösdölő Pilisszentléleken a Pálos-romoknál Május 21-23.: Nemzetközi Egyházmegyei Konferencia Szent Adalbert halálának 1000. évfordulóján Május 21.: A Szent Adalbert Székesegyház és Esztergom középkori egyházi intézményei (a Balassa Múzeum kiállításának megnyitója) A KET esztergomi klubjának májusi programjaiból Május 16-án, pénteken: 18 órakor tánc-tanítás a Mindszenty iskola Hősök terei épületében. Május 17-én, szombaton: Kirándulás (a Természetvédő és Túra Klubbal közösen) a Visegrádi hegységben. Útvonal: Esztergom-Visegrád-Ördögmalom vízesés-Apátkúti völgy-Paprét-Voröskő-Leányfalu. Találkozás az autóbuszpályaudvarnál 8.30-kor, a szentendrei járatnál. Május 21-én, szerdán 19 órakor: angol nyelvgyakorlási lehetőség a vízivárosi templom közösségi termében. Május 23-án, pénteken 19 órakor: Tavaszi Táncos Est a közgazdasági szakközépiskolában (büfé biztosítva).