Esztergom és Vidéke, 1997

1997-05-08 / 19. szám

1997. április 24. Esztergom és Vidéke Valéria napi emlékezés a csonka hídnál Április 27-én délután az Esztergomi Klubszínpad tagjai - Bakai Ferenc vezető, Trázsi Ildikó, Willinger László, Kuhn Tamás és Lampel Viktor irodalmi- és sajtóösszeállítását halhattuk a Mária Valéria vasráccsal lezárt hídfőjénél. A múlt századvégi Esztergom és Vidékébői olvastak fel tudósításokat a híd építésének körülményeiről, a hídavatásról, majd a háborús időkben történtekről és az újjáépítés kezdeményezéséről. Elhangzottak részletek a Népszabadságból és más sajtótermékekből is. Bakai Ferenc felolvasta azt a levelet, amit Bánfalvi Anna Adrienne Tokodaltáróról küldött az önkormányzatnak. Sorai szívet, lelket melengetők: „... Nekem a szlovákokkal való megegyezés és békés együttműködés is szívügyem. Egyik nagyapám szlovák származású, s - bár magam nem beszélem a szlovák nyelvet - az emberek odaát is mind kedvesek szívemnek, függetlenül attól, hogy szlovákok vagy magyarok - mert mindnyájukat rokonomnak érzem..." Homor Kálmán mérnök előadásában a híd újjáépítésének elhúzódásáról, az értelmetlen szakmai vitákról szólt, amik mögött politikai érdekek húzódnak meg. Hiába az Európai Unió 5 millió ECU támogatása, hiába a magyar költségvetés 400 milliója, ha a jelenlegi szlovák kormány nem mutat hajlandóságot. A Valéria napi emlékezést a Westergom együttes muzsikája zárta. A marógépgyáriak majálisán Május elsejét a Prímás-szigeten ünnepelte sok fiatal és kevésbé fiatal, olyanok is, akik még emlékeztek a virslis és söijegyes gyári rendezvényekre. Az Esztergomi Marógépgyártó Kft. legtöbb dolgozója és családtagjaik az Evezősök Hajós Egylete telepén töltötték a napot. Jó érzés volt látni, hogy a részvénytársaság felszámolása ellenére tovább él a szerszámgépgyártás, mely még a Petz-testvérek korában indult. Szabó Máté Zoltán és Szántó János, a gazdasági társaság vezetői elmondták, hogy 120 felett van a foglalkoztatottak létszáma, főként a forgácsolás a profiljuk. Megmunkáló központok, NC marógépek nagyjavítását végzik és belekezdtek egy MZP típus gyártásába is. Elmondták a vezetők, hogy hiány van esztergályos, marós, köszörűs szakmunkásban. Megrendelésük lenne, és visszavárják a korábban tőlük és más ipari üzemektat elpártolt, leépített szakembereket! (Pálos) A jogtalan területszerzés következménye Van (volt?) egy kis köz a BajcsyZsilinszki E. utca 35-37. számú házak között, mely emberemlékezet óta szolgálta a Török Ignác (régi nevén Rózsa) utca és a főútvonal közötti célirányos összeköttetést. (Korábban e közön keresztül közlekedett Szent Tamás városrész lakosságának nagy része az 1963-65 közötti években az oktalan „városrendezés" áldozatává lett Malom utcai Mala-forráshoz ivóvízért.) A köz közlekedési funkciója is éppen ez időben szűnt meg, mert a két ház között lefutó utcácskán az államosított Generzich-ház (37. sz.) és a korábbi orvosi rendelő épülete (35. szám, máig városi tulajdonban) között közlekedni az előbbi életveszélyes állapota miatt nem volt tanácsos. A használaton kívülivé vált sikátorba - helyi szokás szerint!? - megkezdődött az illegális szemétlerakás, lassan a feledés homályába veszett eredeti szerepe. Örült a helyi polgár szíve, mikor tudomására jutott, hogy Generzich úr, a régi tulajdonos visszavásárolta a Várostól jogos tulajdonát, reménykedett, hogy a felújítás kapcsán visszanyeri eredeti szépségét a főútvonal egyik patinás polgárháza. A városvédő, de a jövőre is gondoló polgár még többet is gondolt: a ház, a mögötte megújult támfal, a házak alatti pincék megerősítését követően hamarosan eljöhet az idő a kedves kis köz helyreállítására is. De ember tervez..., a tulajdonos „végez"; az építési hatóság nem kellő odafigyelése miatt a közből, a főútvonaltól a hegy felé számított mintegy tíz méteres hosszban „elcsalt", jogtalanul igénybe vett - szó szerint - a köz területéből átlagosan 50-60 centimétert, a főút torkolatánál pedig legalább kilencvenet! A szándék már az alapozásnál is gyanítható volt, de csak a házfal építésekor vált egyértelművé. Örömmel, de nem megnyugvással olvasom lapunk április 24-ei 17. számában a legutóbbi testületi ülésről szóló tudósítást, mely szerint a képviselők (egy része?) felháborodással vette tudomásul a beépítés tényét. A jogtalan igénybevételt igazolandó mellékelek egy térkép-részletet, mellyel a fentebb írtak hűen dokumentálhatók. A térkép a Város megbízásából a Dorogi Szénbányák Tervező Vállalatánál készült 1987. VIII. hónapban, a „Bajcsy-Zsilinszki E. u. 37. sz. alatti üregszakadás terv" címet viseli. Felmérő: Molnár Ferenc, ellenőr: Bakó Bálint tervezőmérnökök. A tervlap léptéke: 1:100-hoz. A tervlapról hitelesen leolvashatók, visszamérhetek a térképre most feljegyzett adatok: a 35-37. számú házak között a párhuzamos falszélesség a Török Ignác utca magasságában 140 cm. A Bajcsy-Zs. utca torkolata előtt 160 cm, a főútvonalnál a teljes (ferde) szélesség 185-190 cm. Helyette most mérhetünk 95-100 centimétert. A hasznos szélesség tehát „éppen" annyira lett beszűkítve, hogy a jövőben szó sem lehessen a köz megnyitásáról! Ezt sugallják a tények. Nem (költői) kérdések és válaszok: - Ismerték-e az illetékesek a közölt részletes felmérési tervet, a hiteles mértékeket? Véleményem szerint igen, mert ennek alapján (is) folytak a 90-es években, a pinceprogram keretében a tervlap-részleten is látható pincék és a Mala-alagút megerősítési munkái. - Az építési engedély kiadásakor egyeztették-e a Városháza, a lakóház tulajdonosa által készíttetett terveket a Hivatalban meglévő hiteles tervlapokkal? Véleményem szerint nem, mert a jogtalan igénybevétel ténye azonnal felszínre kerülhetett volna. - Az építkezés megkezdése óta volt-e, s ha volt, alapos volt-e az építési hatóság helyszíni ellenőrzése? Véleményem szerint nem, mert már az alapozásnál a jogtalan igénybevétel gyanúja felmerülhetett volna. A felfalazás pedig több mint egy hónapja zavartalanul folyik. - Lehet, hogy éppen azt a tervet hagyták jóvá, amely a jelenlegi állapotot tükrözi? Tételezhető-e fenti mulasztásokban olyan szándék, hogy a köz ilyentén beszükítésével eleve megszűnjön a közlekedési funkció, ne kelljen esetleg később, néhány százezer forintos ,felesleges" költséggel újra megnyitni? A tény az, hogy a jövőben a Török Ignác utca lakóinak, a Rózsa Panzió vendégeinek a romantikus felső utcában kóborló turistának szüksége volt (van és lesz) a köz közlekedési funkciójára. Egy múltjára, turizmusára büszke, magát valamire is tartó város ezt nem engedheti meg magának, nem hagyhatja veszendőbe menni hangulatos utcaképeit, míg máshol ilyeneket „művi úton" hoznak létre. Erősen remélem, hogy a Városháza illetékesei, ha kell, az Önkormányzat teljes határozottsággal lépnek fel a jogtalan területszerzés ellen és visz szabontatják az engedély nélküli, nem az eredeti telekhatárt tiszteletben tartófalszakaszt. Nem szabad ez esetben (sem!) elfogadni azt a megoldást, hogy „néhány ezer" forint építési bírsággal, vagy a jogtalanul igénybe vett utólagos „megvásároltatásával" az ügy rendezhető. Itt nem pénzről, hanem elvekről és egy utcának nevezett közterületről van szó! Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke Egy eltűnt köz nyomában Sokakat - többek között az Esztergom Barátainak Egyesületét is megdöbbentette, hogy eltűnik a Bajcsy-Zs. úton egy régi köz. Igaz, hogy régóta nem lehetett használni, de legalább megvolt. S ahogy lenni szokott, az építkezések során derül ki, vagy nem derül ki, hogy hol a telekhatár. A Bajcsy-Zs. u. 37. számú épületre, mint műemlékileg védettre, az Országos Műemléki Hivatal adott építési engedélyt. A becsatolt térképmásolat szerint a köz telekhatára egyenes, igen ám, de ha az épület így épül meg, akkor látható az eredmény. A Műemléki Hivatallal helyszíni szemlét tartottunk, és jelen pillanatban csak azt tudjuk, hogy a helyzet bonyolult. A régi épületnek ugyanis a köz melletti fala nem egyenes volt, hanem volt benne két törés, ennek következtében lett olyan széles a köz, mint amilyenre mindnyájan emlékszünk. Ahány rajzot bányászunk elő, sajnos mind mást mutat. A nagy kérdés most az: a megmaradt támfal vonalában egyenesen húzódik-e a telekhatár, vagy a régi épület törésekkel igazított vonala volt-e az eredeti határvonal? A régi térképek 2880-as léptékűek, azokon 30-50 cm-es eltéréseket szinte lehetetlen ábrázolni. AFöldhivatal 1000-es térképe sem pontos igazán. Talán közelebb visz a megoldáshoz a hatóság által elrendelt geodéziai felmérés, mely a telekhatárokat pontosan kijelöli. Önkormányzatunk mindent megtesz azért, hogy a köz megmaradjon, ezért annak értékesítésétől a képviselő-testület el is zárkózott. Dr. Takács Márta jegyző